Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-23 / 43. szám

XVI. évfolyam Szatmár, 1907. október 23 43. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------— — — — — 3 „ — Ne gyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Esryes szám ára 20 fillér. Szózat a néphez. A parlament megnyitása alkal­mából az országgyűlési néppárt szó­zatot intézett a magyar néphez. Körvonalazta programmját, hogy ország-világ lássa czéljainak nemes és tiszta szándékát, hogy felismer­hesse mindenki azt a lobogót, melyre e szent haza sebeinek gyógyítása, a szakadatlan visszaélések meg­szüntetése, a nép erkölcsi és anya­gi érdekeinek felvirágoztatása van odaírva. Vajha megértené valláskölönb- ség nélkül minden keresztény és csatlakoznék ahhoz a párthoz, azok­hoz az eszmékhez, melyek nemze­tünk szabadságának és jólétének lesznek egykor fel virágoztatok Lesz­nek, de csak úgy, ha követjük azokat a tanokat, ha minden egyes munkása a keresztény Magyoror- szág kiépítésének visz legalább egy- egy követ ahhoz a fundamentum­hoz, mely felé ezt a hatalmas épü­letet fogják emelni. 8okán félreértették, félreértik ma is ennek a pártnak czélzatait, az ellenséges indulat pedig egye­nesen rásütötte a bélyeget, hogy a felekezeti béke megbontására tör, hogy működésében visszavonást és Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ az ország erejének szétforgácsolá- sát tűzte ki czélul. Pedig prog- rammja és törekvései épen az ellenke­zők. Nem tör a felekezeti béke megbontására, sőt azt akarja, hogy minél erősebb talajra legyen fek­tetve. Szívesen fogad keblére bár­mily vallásu egyént, kinek szive azokért az eszmékért dobog, me­lyek egy erős, egy hatalmas ke­resztény Magyarországot vannak hivatva megteremteni. Nem akarja szétforgácsolni, sőt konczentrálni kívánja az összes erőket, melyek e nagy czél elérésére nélkülözhetetle­nül szükségesek. Megvédeni törekszik a gyen­gébbeket a hatalmasok túlkapásai­val szemben, azon van, hogy he­lyes gazdasági politika által olyan viszonyokat teremtsen, melyek fel­mentik népünket a nyomasztó anyagi gondoktól s a megélhetés eszközeit számára biztosítsák. Főleg a kis embereket és munkásokat veszi védő szárnyai alá, mert főleg ezek azok, kiket az élet elviselhetetlen terhei leghamarabb zúzhatnak össze. Tekintsen tehát fel az egész magyar nép arra a zászlóra, mely oly jóakarólag hívja táborába, so­rakozzék köré, mert ha egykor megvívják vele a győzedelmet, fel­A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A Isii» megjelenik minden szerdän. derül ennek az országnak régi arany­kora, mikor nem minden irigység és félelem nélkül tekintettek reá az európai összes nemzetek. Beteg a király. Aggasztó hírek ér­keznek a schönbrunni királyi palotából, hol O felsége már három hét óta beteg. A kiadott orvosi jelentések igyekeznek ugyan megnyug­tatni a közönséget, de magok az orvosok is kénytelenek beismerni, hogy a 77 éves ki­rály ereje napról napra hanyatlik és abban a magas korban a különben jelentéktelen hurutos bántalom is végzetes kimenetelű le­het. A felség maga bizik erejében, naponta felkél és meghallgatja az előterjesztéseket. A legújabban érkezett hírek nagyon aggo­dalmasak, a betegség roszabbra fordultáról szólanak. El van gyengülve az uralkodó, arcza beesett, testében megsoványodott. Mind­nyájunknak, az egész magyar nemzetnek leg­hőbb óhajtása, hogy adja vissza a jó Isten egészségét annak a fejedelemnek, ki népeit valóságos atyai gondossággal kormányozza. A' kiegyezés. Nyilvánosságra jött végre a kiegyezés anyaga és általános meg­döbbenést keltett az egész országban. Főleg a függetlenségi pártot kedvetlenítette el, mely elveinek feladása nélkül el nem fogad­hatja. A kvótaemelés, melynek erejénél fogva 10 év alattt 50—60 millióval fizetünk töb­bet Ausztriának, villámcsapásként hatott. És ennek fejében semminemű rekonpenzátiót Kukoricza Jónás. — Irta: Újlaki Károly. — A nagyközség müpártoló közönsége roppant megelégedéssel vette tudomásul, amikor a falu pennája elhirelte, hogy a közsé­get előkelő szinésztársaság óhajtja felkeresni. Méltók akartak lenni önmagukhoz, azért hát a legelső bizonyos hírre felsuroltatták a nagy szállót, előkeresték a község tulajdonát képező színpadi dekorációkat s lelkesedéssel várták, mikor megérkeznek a nemzet nap­számosai. Közköltségen kocsit küldtek eléjük a vasúti állomáshoz, még pedig kettőt, mint­hogy a társaságnak hat nő tagja van. A fér­fiak bejöhetnek gyalog is. A szinésztársulat teljes megelégedésre játszott. Nyitányul a „Parasztszerelem“ c. da­rabot adták, utánna pedig „Aranyvirágot“, melyhez a zenét a direktorné szolgáltatta a tanítónő zongoráján. Aztán a leghíresebb szín­padi szenzáczió „János vitéz“ került sorra. A darab kegyetlen jó hatást tett. A postamester azonban, ki az újságokat legelébb szokta volt olvasni, egy kényelmet­len kérdést koczkáztatott meg előadás után, amikor a színészek épen vacsoráztak. — Direktor ur — szólott a postamester — remélem, tervbe van véve a „János vitéz“ paródiájának, a „Kukorica Jónás“-nak elő­adása is, mert e két darab szoros összefüg­gésben van egymással ! ? A helybeli intelligenczia jelenlevő tag­jai nagy megelégedéssel hallgatták ezen nagy tájékozottságot eláruló kérdést. Bár a darabot nem ismerik, de azért mohón várták a feleletet. A direktor savanyúan vette tudomá­sul a kérdést, de hogy el ne rontsa a ked­veket, válaszold: — Természetes, postamester ur — azon­ban ez a darab hosszabb próbákat igényel, azért erre csak a jövő héten kerül rá a sor. De e perctől fogva nem volt étvágya a direktornak. A „Kukoricza Jónást“ akkor mégő sem látta, mert azóta még nem járt Budapesten, hol ezt beszerezhette volna, de hogy most már megígérte a közönség képviselőinek az előadást, valami módon segíteni kellett a dolgon. A vele vacsorázó színészek és színész­nők, mikor hallották a szinészdirektor Ígé­retét, kérdőleg pillantgattak feléje, mig ez csillapító szembunyoritással válaszolt nekik. A postamester ezenközben nagy szakér­telemmel magyarázgatta. sorsosainak a Kuko­ricza Jónás nagy sikerét és művészi becsét, melyet a lapok utján tudott. Annyira, hogy végre ő maga is meg volt győződve a darab jövőbeli sikeréről. CSAPÓ LAJOS SZATDIAR, Deák-tér 7., (I. emelet). f\ ELSŐRANGD PAPI- V p»'«4?™“. Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbőr­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. /\ Tisztelettel CSAPD LAJOS, ES POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. sza b ó. mester

Next

/
Oldalképek
Tartalom