Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-14 / 33. szám

XVI. évfolyam Szalmái*, 1907. augusztus 14 33. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ ____ Ta nítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korong Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimóre küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ Hirdetések jutányos árkán vételnek fel. Nyílttér sora 40 fillér. lap megjelenik miiulexi szerdán. A korcsmázás ellen. A panaszhangok végre talán meghallgatásra találnak. A sajtó már régen sürgeti, a törvénj^ható- ságok pedig újabb időben látva azt a pusztítást, melyet az alkohol er­kölcsi és anyagi téren okoz a nép között, süriin fordultak felirataik­kal a kormányhoz, hogy vasár és ünnepnapokon tartsák zárva a pá­linkaméréseket. Egyes törvényha­tóságok, — dicséretökre legyen mondva, — a saját hatáskörükben alkottak is hasonló szellemű sza­bályrendeleteket. Most a legilletékesebb helyről érkezik a hir, igy kilátás van reá, hogy az egész országban el lesz tiltva a vasárnapi korcsmázás. We- kerle Sándor dr. pénzügyminiszter engedve a sajtó és a törvényható­ságok közös nyomásának, elhatá­rozta, hogy segít azon a bajon, mely már annyi rombolást okozott az országban. Fasár és ünnepnapokon zárva fognak maradni egész nap a pá­linkamérések, másnemű égetett szeszt sem lesz szabad délelőtti 10 órán túl árulni. A rideg íináncz- politikától áttér a kormány arra az egyedüli helyes alapra, mely az ország lakóinak jólétét kívánja első sorban biztosítani. Eddig azon az állásponton vol­tak a kormányok, hogy az italmé­rés korlátozása által az állam a fogyasztási adókban jövedelmének egy igen tekintélyes részét veszíti el. Ezért nem akarták a tilalmat életbeléptetni. Nem vették figye­lembe, hogy amennyivel többet nyer az állam a fogyasztási adók­ban, 10-szer, 20-szor annyit vészit a közönség, eltűnik jóléte, elveszti azt a pár hold föld birtokát is, amely- lyel rendelkezik, igy megszűnik adófizető tagja lenni az államnak. Másrészt ha a nép vagyonosodik, adózóképessége is nő, s más utón fizeti vissza az államnak azt az összeget, a mit az a fogyasztási adóban elvesztett. Ez a helyes és okos politika fináncziális állami szempontból is. Nem az elzüllés útjára terelni a népet, hanem minden módon fo­kozni benne a hajlamot az otthon és a munka szeretetére, melyek családjának boldogságát biztosítják. Azt a rombolást pedig, melyet a vasárnapi korcsmázás erkölcsi téren véghezvisz, százalékokban ki­fejezni nem is lehet. A nép vallás- talanságának és erkölcstelenségének melegágyai akorcsinák, melyek el­vonják a templomtól, elvonják csa­ládjuktól, kiölnek belőle minden hitet, minden nemesebb érzést, a tivornyák helyét teszi előtte ked­veidé, melynek lassankint rabjává lesz, utóbb tőle már szabadulni sem tud. Az alkohol tönkretévén a szervezetet, a nemzedékek elsat- nyulásának is egyik főokozója, látni lehet főlog sorosásokon azt a csenyevész generácziót, mely olyan községekből került ki, ahol a nép rabjává lett a pálinkának. Ha tehát latba vetjük azokat az érveket, melyek a vasárnapi korcs­mázás ellen szólanak, eltörpülnek mellettök azok a fináncziális tekin­tetek, melyek az eddigi kormányo­kat a vasárnapi korcsmázás tilal­mának behozatalától visszatartották. Sőt ez az érdek is csak látszólagos, GyásztaM Ivarlelyi Fái lőtt. 1907. augusztus 10. Gyászoló Közönség! Még itt zsong a lelkemben, itt zeng a fülemben a mi kedves kántorunk hangja; úgy tetszik nekem, mintha most is itt állana mögöttem tisztes, komoly arcával s zengő ajakkal búcsúztatná a sírba térő életvándort; — alig tudom elhinni, hogy most ő maga fekszik halva előttünk, ő felette zeng az ének, őt kisértük örök nyugvóhelyére. Egy rövid hónap előtt még úgy állott közöttünk mint az erdő tölgye, mely század­év viharaival kész dacolni és most itt hever elomolva tehetetlenül. Szive, mely annyi ér­zelemtől lángolt, kihűlt örökre. Ajka, melyen annyi Istentdicsérő ének zengett, elnémult örökre. Udvarhelyi Pál, a szatmári kath. egy­ház derék kántora, nincs többé! Mély megilletődéssel állok meg e való­ban dicsőséges, szép életpálya véghatáránál. Olyan ember nyugszik itt. gyászoló közön­KITÜNŐ MINŐSÉGŰ és legolcsóbbnak elismert „ JÓKAI“-féle Tör lő <»'ii isi mi és rajzeszköz egyedül naiam kapható ség! Ki már kora ifjúságában Isten szolgá­latára szentelte magát egész életére s ki 52 évet töltött a templom boltívei alatt, szolgál­va a Mindenhatót az orgona zengő akkord­jaival, az ének egetkereső dallamaival, az áhitat szent hangulataival. Korán megtanult imádkozni és dolgozni s e szent foglalkozá­sokban 72 esztendős életpályáján mindvégig megmaradt. Kötelességtudásban, pontosság­ban, hűségben Udvarhelyi Pálnál kiválóbb embert én nem ismerek. Félszázados kántori működéséből csak­nem négy évtizedet itt élt át, itt töltött vá­rosunkban, példásan, szerény csöndben, bol­dog családi körben, szüntelen hivatásszerű munkában. Velünk imádkozott naponta az élők boldogságáért a templomban, részt vett a családok gyászában, kisérte szeretteiket a temetőbe s megható gyászénekeivel balzsa­mot öntött a fájó szivekre. Mindnyájan ismertük őt, tiszteltük őt, szerettük őt. Elvesztése érzékeny, nagy csa­pás mindnyájunkra. Az Udvarhelyi Pál ha­talmasan zengő hangját nem fogjuk mi fe­ledhetni sokáig, sokáig. Sirassátok, ti nagy templom öreg ha­rangjai, melyek paponta templomba hívtátok őt! Mozdulj meg, temető földje ! Köszöntsé­tek őt, kihűlt porok, hiszen az jön közzétek nyugalomra, aki titeket áldó énekkel kisért ide! Hullassatok egy könyet érette, jó hívek, kiket annyiszor fakasztott körívre gyászda­laival ! Borulj utolszor koporsójára, özvegyen maradt hitvese, a te életed támaszát, hűsé­ges szived párját teszik itt a sírba 1 Hajtsd meg a térdedet, jó fia, ki ennek a mélyen érző apának minden büszkesége, minden örö­me, bizalmas beszélgetéseinek állandó, ked­ves tárgya voltál. . . Isten veled, öreg pályatárs! 15 éven át velem szolgáltad az Urat, akinél jobb ur nincsen. Szolgáltad úgy, hogy jobban nem lehet, egész szívvel, egész lélekkel. Isten ve­led, kedves jó öreg ! Szerettelek, mert te is szeretted az Isten szolgálatát. Egyszerre vál­tunk meg a plébániától, lelkünk ebben is :: Egyes művek:: valamint egész könyvtárak a legmagasabb : : árban : : megvétetnek;. A m. t. Igazgató urak Uj bekötéssel ellátott mr használt nüü tan- és segédkönyvek szép, tiszta állapotban, félárban, által 1907/S-ik tanévre előirt valamint mindenféle, papír-, iró- és festőszerek a lehető legolosóbban kaphatók Weisz 3zsáü könynv- és papirkereskedésében Szatmáron, Deák-tér 22. sz., a „Fehér-ház“ aiatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom