Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-08 / 19. szám
XVI. évfolyam Szalmái»» 1907. május 8 19. szám HÉTI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 90? V V’-" ‘ . K7& ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ —• Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Három közgyűlés. A „Szent István Társulat,“ a „Regis szent Ferencz Egyesület“ és a „Katholikus Népszövetség“ tartották a múlt csütörtökön évi rendes közgyűlésüket a fővárosban. Mi e három egyesületet, illetve szövetséget a magyar katholiczizinus elsőrangú apostolainak-" tartjuk. Az első irodalmi téren, a második a keresztény felebaráti szeretet és karitativ tevékenység, a harmadik a magyar katholikusok társadalmi és gazdasági szervezése terén apostolkodik oly energiával és eredménynyel, aminőről a 80-as évek tespedő korának prófétái talán még álmodni sem mertek. Nyiltan folyik a hatalmas munka az egész vonalon. A katholiczizmus ellenségei és gyáva hidalgói nyilt kártyával játszanak. A védekezés és küzdelem ezek ellenében csak nyilt, bátor és férfias lehet. A „Szent István Társulat“ kinőtt már gyermekéveiből. Edzett, felnőtt férfiúvá nevelték országos nevű vezetői, kik megértették a kor intő szavát s modern szellemi fegyverek tökéletesítésén fáradoznak. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ Az idén Várossjr Gyula kalocsai érsek gyújtott aj szövétneket és hatalmas beszédben jelelte meg az irányeszmét katholikus iskoláink védelmében. Az iskolák hitvallásos, keresztény jellegének áldozatkész ápolása és fenntartása, ez legyen a programm, ha el akarjuk kerülni a francziák sorsát. A szabadkőművesség ott, ahol teljes hévvel fekszik rá a keresztény kulturállamok politikai és társadalmi életére, ott első sorban az iskolák akatholisálását inditja meg, mert tudja azt, hogy a győzelmet csak a hitvallásos iskolák romjain valósíthatja meg. Nemtörődömségünk e téren sokkal nagyobb bűn, mint a nyugati kulturnemzeteknél,' a melyek gazdagok s a fiaskó terheinek elviselését megkönnyítik faj rokonaik. Francziaországban Ő00 szabadkőmives páholy agitácziója ^ alattomos munkájának követkéz-’ ménye a kulturha^fe, a katholikus iskolák megsemmisítése. Nem tudjuk, ki jön Apponyi gróf után. A legrosszabbra is el kell készülve lennünk. A nemzetek szembetűnő erkölcsi és társadalmi lecsuszamlá- sát csak az iskolák hitvallásos jellegének intenzív érvényesülése lesz A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hitdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik íniiulen szerdán. képes megakasztani. A „Szent István Társulat,, a katholikus iskolák támogatása terén elévülhetetlen érdemeket szerzett. Jövő feladata ezen érdemek fokozottabb szerzése lesz. A „Regis Szent Ferencz Egyesület“ a magyar világi katholikusok mintaképének, Zichy Nándor grófnak elnöksége alatt 640 esetben szüntette meg a múlt évben az erkölcsi s társadalmi mizériák forrásait, a vadházasságokat és 1794 gyermekről törölte le önfeláldozó apostolkodásával a törvénytelenség szégyen-bélyegét. Tudjuk-e mi valamikor méltányolni és megérteni Zichy Nándor szellemét, ki egymaga többet tett és tesz a magyar katholiczizmus fönséges ideáljáért, mint a mi bírálható és siránkozó katholikus férfiaink összevéve? A Katholikus Népszövetség alapozási munkálatai most folynak. Úgy szólván egyetlen ember áll itt, egy törékeny testű, de bámulatos energiával rendelkező szentéletü pap: Szentiványi Károly. Tervező, anyagszerző, munkás és agitátor egy személyben. Szemei előtt nagyszabású alkotások képei lebegnek, a magyar katholiczizmus orsz. Igaz mese: az én kertészkedésemről. Kilencz hosszú évvel ezelőtt szereztem oklevelemet, mely feljogosított arra, hogy állás után nézve éljek meg a magam emberségéből . . . Tudom, csak úgy lesitek szép hugocskáim ajkaimról a szót: hisz kertész az előadó. Kertbe vágyakoztok ugy-e ? csudás, balzsamos illatú tűndérkertbe. — Ott . . . ott révedez már egyik-másik, hol virágillattól fűszeres kábitó a lég, hol himes szárnyú lepkék csábosán keringve űzik egymást, ostromolva a szűzi kelyheket. — Kérlek ne kalandozzatok most oly messze! Jöjjetek velem! Szenteljetek nekem is pár percet! —-------A megfigyelés, a tapasztalás, mindig ha sznos. Egy pillanat, kertem ajtaja tárva. Tudom, csudái kozó, kérdő ábrázattal fordultok most egymáshoz: némelyitek ajkai körül talán mosoly is játszadozik s a megjegyzést, mely egyik másik rózsapiros ajakról ellebben, szinte hallom: No hisz! még ez is kert ? . . A hahaha pedig úgy zsong a fülembe. Igen, kert ez is! . . . habár' vadvirágokkal telve. Mikor először léptem át küszöbét e természet virágaival népesített — világomnak, az öröm és szomorúság, a kétség és remény és még tudom is én miféle érzelmek járták át lelkemet, csupán arra emlékezem biztosan, hogy feltekintettem az égre s fohászkodtam: „Legyen meg Uram a Te akaratod“ ! — Azután munkához láttam. És . . . bár Isten akaratát óhajtottam kiolvasni minden kellemes vagy kellemetlen dologból, mely pályafutásom alatt érinteni fog, munkám kezdetén mégis elborzadtam, megriadtam, látva a keresztet, melyet fel kell vennem, ha állásomban maradni akarok.-------Legelső dolgom az volt, hogy sz emügyre vettem csemetéimet s remegve tapasztaltam, hogy sok közülök alig-alig él, mintha valamely szikla hideg kemény valójából akarná magába színi az életet. Eközben két nehéz sokatmondó forró könycsepp gördült le arcomon. De mire szemem harmata felszáradt, lelkem megnyugodott s önkénytelen karomat nyújtottam keresztem után. Felvettem a harcot az elemekkel szemben s ettől kezdve a kertészkedésnek, virágaimnak éltem s élek ma is. — Rendezgettem, kapálgattam, feltöltögettem, öntözgettem, karóhoz kötöztem őket, a gyomot szorgalmasan kiszedtem, visszacsiptem, a haszonnélküli oldalhajtásokat lenyesegettem, s beojtottam őket a legnemesebb fajokból. Főgondom és feltételem az volt, hogy nóvénykéim izmosak legyenek, nehogy a csacska, kósza szellő is kicsavarja őket, hanem még a szélvésszel, a legkeményebb életviharral is képesek legyenek dacolni ; továbbá arra törekedtem, hogy nemesek legyenek virágaim s e tulajdonság kellemes illatként elbűvöljön, lekössön, hódítson meg mindenkit! E két erény volt ideám, e kettőért küzdöttem sokszor reményt vesztve mint hajótörött. De szorongatott helyzetemben nem hagyott magamra a kegyes ég. —Ugyanis minden megújuló esztendőben, Joó László 1906» évi május lió 1—tői a Ciilycn József ur házába, a Szlávik Zsigmondi ur üzlete mellé óra- és ékszer-üzletét
