Heti Szemle, 1907. (16. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-08 / 19. szám

9 „HETI SZEMLE Szatmár, 1907. május 8. szervezete. Egy embert akar gyúrni a széthúzó, tespedő tagokból, hogy egy értelme, esze, szive, gondolko­zásmódja s akarata legyen a ma­gyar katholikusságnak. Nem veszi el kedvét a lépten-nyomon tapasz­talt hidegség és közönyösség ; nem lankasztja őt a nagyok nemtörő­dömsége s a kicsinyek korlátolt­sága és mozdulatlansága. ír, agitál, szónokol, lelkesít, korhol, szemre- hány, utazik, éjjelez, könyörög, koldul és imádkozik szivének bál­ványáért, a kath. népszövetségért. Rajtunk áll, hogy a vezérek törekvései gyümölcsöt is hozzanak egyházunk és hazánk javára. Ennyi intő jel és nemes példa nem tűn­hetik el nyomtalanul a mi lelkiis­meretünk felett. Az előmunkások lesznek egykor vádolóink, ha nem mozdulunk s tétlenségünk miatt eladóvá lesz minden ebben a ha­zában. Első áldozok Francziaországban. Goethe Faustjában panaszkodik, hogy a színházba félszivvel, csak mint bálba jönnek az emberek, — kíváncsiságból és szeszélyből : magukat s ruhájukat nézetik ők és szerepeket játszanak gázsi nélkül. A lóversenyekre, hogy kimutassák, mennyire szivükön viselik a lótenyésztés ügyét, az előkelő körök automobilon járnak; hölgyeink a legfényesebb toilettekben jelen­nek meg és ontják a legfinomabb parlfümot, a melylyel Arábia illatszerei sem versenyez­hetnek. Amerikai luxust fejtenek ki ruháza­tokban, felöltőikben, kalapjukban, fátyolukban ékszereikben, haj és nyakékeiben, gyűrűik­ben, és egyébb csecsebecsékben, mintha minden lóversenynél, és minden gazdasági és kulturális érdeknél több volna a divat és a ruha. Es a nagy lapok hasábokon keresztül ont­amikor a nap május reggelre kelt, a virágok királynője kertemben megjelent s édes káp­rázatos jelenléte, szivének dobbanása, szem- sugára, lehelete szent ihletként érintett ben­nünket. E hatás alatt gyenge nyövénykéim megrázkódtak, ébredeztek, mosolyogtak, ki- mondhatlan boldog érzés töltötte be sziveiket, uj élet pezsdült meg ereikben. Azután enyhe szellő jött s ez lágy, susogásszerü dalba olvadó, édes boldogságuk imáját szárnyára kapva vitte messze-messze s mint távoli zene hangja jutott fülembe a visszhang :Üdvözlégy Mária ! S mondhatom ; feltűnően erősödtek, szépültek virágaim azóta ! így jött egyik esztendő a másik után. Enyéim várva-várták a májust minden évben mint egy életet adó égi fürdőt. A májusi oltár fel van állítva most is mint régen. Közöttünk van Anyánk, Király­nőnk Máriánk. Leborulva előtte most is izmosodásért, nemesedésért erényes életért fohászkodunk. Azután felhangzik ismét az ének „Üdvözlégy Mária 1“ Melyet a játszi szellő el-el kap, hogy mint orkán zúgja viszsza a közeli vén Mátra: „Üdvözlégy Mária !“ — s igy rázza fel az alvó közönyös sziveket! — Könyezem ismét magam is de már boldogságomban s fohászkodom lelkem- ből úgy mint régen. Legyen meg Uram a Te akaratod ! Ez volt igaz meséje az én tanítói működésemnek. Horváth Laura, tanítónő. ják a dicséretet, és tövirül hegyire leírják az összes toiletteket és díszeket. A társadalmi snobizmus diadalát üli. Ugyanezt tapasztal­juk egy egy estély, vagy egy egy előkelő lakadalom alkalmával, amelynél a nászaján­dékok elősorolását a lapok el nem mulasz­tanak. Semmi kifogásunk ellene. De végre az idők szelleme odafejlődött, hogy az első áldozás magasztos eseményét is arra hasz­nálják fel, hogy feledve annak titokzatos jelentőségét és erkölcsnemesitő hatását, az emberek hiúságának tömjénezzenek. Francziaországban Párisban az élelmes sajtófiak nemcsak, mint eddig, feljárják az arisztokraticus és plutokrátikus negyedekben levő plébániák sekrestyéit, hogy megtudják az első áldozok családi neveit, hanem magu­kat a családokat keresik fel, hogy sorolják fel a gyermekeknek az első áldozáskor nyert ajándékait, a melyekről másnap a boule- várdlapok hasábjain az egész Páris olvasni fogja a referádát. Az első áldozás a legmagasztosabb és legboldogabb, az életben többé meg nem ismétlődő esemény, a melynek magasztos­ságát külsőleg is ki kell mutatnunk, a lehe­tő legnagyobb fényt és pompát kifejtenünk nemcsak a templomban, hanem a családok­ban is, de anyagi erőnket felül nem haladó nemes egyszerűséggel, az egyes társadalmi osztályok anyagi helyzetének megfelelő ta­karékossággal. A külsőség, a fény nem lebet önczél, hanem csak eszköz a gyermeki lilék fele­meléséhez és nemesítéséhez csak keret, és nem maga a lényeg, a valóság. A népnek tanítói és nevelői vonjuk le a következményeket. — Magam távol min­den pessimizmustól és szigorú ítélettől bí­zom az emberek jóságában. Kertész Pál Néppárti szervezkedés. A nagykárolyi kerületben sok lelkese­déssel s még több eredménynyel indult, meg a szervezés munkája. A községek egymásu­tán tartják gyűléseiket s mindenhol a leg­szebb sikerrel. — De nem is lehet az más­ként. A keresztény lakosság kell hogy tuda­tára ébredjen azon nagy küzdelemnek, mely a zsidó, szabadkőműves, sociáldemokrata, nyílt és más sötétben bujkáló ellenség és közötte a közel jövőben lejátszódni fog. S hogy ez a harcz bekövetkezik, nem szükséges bizo­nyítgatni. A dolgok, ha nem is rohamosan, de lassankint mégis oda fognak fejlődni, hogy kenyértörésre kerül a sor. Magyarország kormányzati szelleme vagy kimondottan keresztény, vagy kifeje­zetten szabad kőmi vés lesz franezia mintára. — Kétséget nem szenved, hogy nekünk a keresztény szellem térfoglalását kell elősegí­tenünk. Ezt akarja az egyedüli magyar kat- holikuspárt, a néppárt. Programmjának kez­dettől ez volt a gerincze. Nyíltan, becsülettel vallotta és harczol is érte. Symboluma: a politika és társadalmi élet minden változatá­ban kifejezésre jutó „keresztény Magyarország“ És a katholikus magyar nép, lassankint bár, de kezd fölmelegedni a keresztény Magyarország eszméjének hangoztatására. — A néppárt mind több kerületben bonthatja ki zászlóját. Ezen térhódítás azonban csak a szer­vezkedéssel lesz hatalmassá. Nézzük csak a német katholikusokat! A birodalom egyharmadát teszik s mégis képviseletük ha nem is absolut, de egyenkint véve a legnagyobb. A mai hatalmas cent­rumot az öntudatra ébredt katholikusok szervezkedése szülte. Ha valamely kerületnek néppárti pol­gárai nincsenek is ezidőszerint többségben, a szervezetet mégis meg kell alakitaniok. Két-három község, ha nem is választ ország­gyűlési képviselőt, de befolyással mégis csak lehet arra. Választ azonban megyebizottsági tagot s ez a közigazgatásra való befolyását nagyban elősegíti. Ez a tudat sorakoztatja a nagykárolyi kerület községeit. Ez a czél vezeti szervez­kedésükben s a közel jövő kell, hogy szá­mításukat igazolja. Ilyen szervezkedő gyűlés folyt le vasár­nap Fény községben is. A polgárság óhajára jelent meg a kerü­let agilis szervező embere Nemestóthi Szabó Albert dr. O fejtegette a néppárt keresztény programmját, a szervezkedés szükségességét. Utánna meg is alakult a helyi néppárt az összes polgárok bevonásával. Elnök lett a közlelke­sedésből kifolyólag a község rajongva szere­tett plébánosa Moldován Endre, alelnök Ritli János. Gyűlés végeztével üdvözlő sür­gönyöket küldtek: gróf Zichy Aladárnak, dr. Boromisza Tibor püspök ő méltóságának és gróf Károlyi Istvánnak. Szolomájer József. HÍREK. Keresztjáró napok. E szép és lélek­emelő ájtatosságokat ősidőktől fogva tartja a kath. egyház és rendszerint nagy hivő közön­séget szokott összehozni. Eredete az V-ik századba nyúlik vissza. Francziaországot 469- ben nagy csapások pusztították, mire sz. Mammert viennei püspök 3 napi böjtöt és közimát rendelt. A csapások csakugyan meg­szűntek. Ezért maradt meg a nép lelkében e közimákhoz való ragaszkodás s ezért ün­nepük ma is oly rendkívüli ájtatossággal. Igen szép idő kedvezett a körmenetnek, mely első nap a zárdatemplomba, második nap a Kálváriára vezettetett, harmadik nap a vásári forgalomra való tekintetből a körmenet el­maradt. A szentmisét és szertartásokat hétfőn Hehelein Károly praelátus-kanonok, kedden Pemp Antal praelátus-kanonok, szerdán Szabó István praelátus, püspöki irodaigazgató végezte. Itt említjük meg, hogy a múlt vasárnap, keresztfeltalálásának ünnepe alkalmából szin­tén körmenet volt a kálváriára, mely alka­lommal a szentmisét és szertartásokat Szabó István praelátus, püspöki irodaigazgató vé­gezte, holnap, áldozócsütörtökön 9 órakor szintén ő mondja az ünnepélyes nagymisét. Személyi hir. Főpásztorunk, dr. Boro- misza Tibor teljesen felgyógyulván a több héten át tartó influenzából, a múlt csütörtökön orvosi tanácsra utókurára Porto-Ré tengeri fürdőre utazott, hol mintegy 10 napot szán­dékozik tölteni. Visszaérkezésének ideje még nincsen megállapítva. — Hehelein Károly praelátus-kanonok résztvett a Szent István- Társulatnak Budapesten a múlt csütörtökön tartott közgyűlésén. Katonai szemle. Nemes Ede honvéd- ezredes, dandárparancsnok vasárnap Mun­kácsra utazott, hogy a négynapos tavaszi szemle megtartását eszközölje. Közjegyzői kinevezés. Az igazság­ügyminiszter dr. Oalánffg János debreceni kir. ügyészt, vármegyénk fiát, Debrecenbe közjegyzővé nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom