Heti Szemle, 1906. (15. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-07 / 44. szám (45. szám)

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 » 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Exegfi monumentum. Egy szép alkotás adatott át a közczélnak, midőn a múlt csütör­tökön, Mindenszentek napján fő- pásztorunk felszentelte a képezde mellett épült templomot, mely dí­széül szolgál Szatmár németi részé­nek, talán olyan, talán szebb, mint aminő egykor a nagy Hám püspök lelki szemei előtt lebegett. Az esz­me az ő lelkében fogamzott meg, megvalósítani azonban nem volt ideje, meggátolta szép. tervének kivitelében a halál. Évtizedeken keresztül ott porladtak a fundamen­tumok, melyeket egykor ő rakatott le, az idők folyamán hova-tovább kezdett feledésbe menni maga a nemes ideál is, mely egykor Szatmár örök emlékű püspöke szi­vének húrjait ihlette. Isten utait azonban kifürkészni nem j,ehet. Kétségtelenül ő akarta igy. 0 tartotta fenn a nagyszerű terv életrekeltését egy széplelkü férfiúnak, ki a nagy Hám szelle­mében él, ki érzéseiben, gondolko­dásában, cselekvésében, életmód­jában mint az önmegtagadás min­taképe tündöklik erényeivel. Egy tavaszi délután, 1900-ik év tavaszán megjelent a tanítóképző vezetőjé­nél, s előadta, hogy szándéka volna felépittetni a Hám püspök által Felel5s sserkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY HAJTÓ“ megkezdett templomot, ha anyagi ereje engedné. Tájékozódást óhaj­tott szerezni a fundamentum mé­reteiről, terveket és költségvetést kívánt. Ez a férfiúdr. Kádár Amb­rus praelátus-kanonok volt. Az ásatások csakhamar meg­történtek, s égj hatalmas templom alapzatának arányai kerültek fel­színre a föld alól. Ajólelkü Mecae- nas látta, hogy a kivitel az ő ké­pességeit jóval túlhaladja, jelentette tehát püspökének, hogy a jelzett czélra 30 ezer koronát deponál, hogy egykor, midőn az egész kész­let együtt lesz, a nagy Hám óhaj­tása teljesedésbe mehessen. Ennek az eszmének megvaló­sítása azonban áldozatkész, nemes- lelkti püspökünk, Meszlényi. Gyula szivének régi titkos vágyát képezé. Határtalan örömmel fogadta Kádár kanonok előterjesztését, s kijelen­tette, hogy nem deponálják a pénzt, hanem azonnal hozzáfognak a ki­vitelhez, s a hiányzó összeget a .sajátjából fedezi. Kijelentette azt is, hogy a Hám püspök által lerakott alapokon, olyan arányokban óhajtja a templomot, mint ahogy nagy- evün püspökelődje tervező. Boldog, végtelen boldog volt püspökünk, hogy ezen, a püspökutódokra ma­radt eszmét ő valósíthatja meg. Hám Jánosnak végtelen nagy tisz­A szerkesztőséget és kiadóhivtalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések b. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (kolaköz 3. az.) Hirdetések jutányos árban veinek fel. Nyilttér sora 40 fill.. A. lnI» megjelenik min<l>n szerdán. telője lévén, kimondhaUn öröm töltötte el kebelé*, ha alkama nyílt bármit is az ő szive széria csele­kedni. Az építkezés nemsokáia kez­detét vette s csakhamar kienelke- dett a földből a hatalmas tenplom nagyszerű méreteivel, gyönyörű ro­mán stylben konczipiálva, A messze távolból tekintve, három tornyával uralkodik & város felett azon a magaslaton, melyen maga a ké­pezde is fekszik. A püspöktől azonban megta­gadta a Gondviselés, hogy a szép alkotásban gyönyörködhessék. Is­ten utait kifürkészni nem lehet. Mi­ként Hám a tervezés kezdetén, úgy a kivitel közben elköltözött az élők sorából, de gondoskodott róla, hogy a már fennálló templom teljesen berendezve minél előbb átadható legyen rendeltetésének. A függőben levő munkálatokat aztán Szabó Ist­ván praelátus hajtatta végre a püs­pök intencziónak megfelelően. Az összes költségek körülbelül 90 ezer koronára tehetők. íme most már áll, át van adva rendeltetésének az ércznél mara­dandóbb emlék, mely Isten dicső­ségére emeltetett. De hirdetője lesz, míg csak állani fog, időtlen időkön keresztül Meszlényi püspök és Kádár kanonok áldozatkészségéuek, TÁR CZ A. Rákóczi hamvaihoz.*) Egy dicső múlt tűnik fel ismét A kegyelet himes szárnyain. Egy eszme üli dicsünnepét! A szeretet édes szava int, Föl hazámnak ifja, vénje ! Föl a fényes ünnepségre! Boruljatok érző szivvel Rákóczi hamvaihoz. Dúló csaták, véres győzelmek Borítják a múlt emlékeit. Egy szent eszme testesülésének Áldozata vo t e küzdés itt. Szabadságért vivtak itten ! Szabadságért élt itt minden ! Szabadság volt a szent jelszó, Melyért Rákóczi küzdött, — Dicső volt . . . Gyászos lett, a jelen a múltja . . A megbénult magyar Vezérét siratja . . , A sirás elhallik Egész Rodostóig . . . Megzendül az ég s föld Titáni haraggal. S a zokogó nemzet Egy bősz kiáltást hall Megtört . .. ! Elhunyt a nagy hős ! Meghalt ő ... de emléke él. Föltámad az poraiból is. A kegyelet hozza elénk ismét, A kegyelet koszoruzza Áldott hamvait. — Száll a szellő ringó szárnyon. Száll, hogy többé meg ne álljon! Száll a pezsgő lelkesülés ! Századokat küzdve le és Száll tova, hogy azt hirdesse : Rákóczi él ... s él nemzete. — Ünnepet ül a hős magyar, Keblén pihen a vezér, Melyet e szent ihlet ér. Föl hazámnak ifja, vénje! Föl e fényes ünnepélyre ! Boruljatok lelkesedve Rákóczi hamvaihoz ! Irta: Rácz Pál IV. éves topezdei növendék, szavalták a képezdei ünnepélyen. Páduai szent Antal sírjánál. Ma, mikor a jövő napjai mentésére irá­nyul a legfőbb törekvés minden nemzetnél, a kisdedek mentésére létesitett mozgalmunkban jól esik tudnunk, hogy itt az egyház áll előttünk vezetőnek, mikor egyik hü fiában, páduai szent Antalban állitja elénk utánzásra a vezéralakot, ki a gyermekek mentő angyala volt. V elenczéből gyorsvonaton mentünk Paduába, a nagyhírű olasz városba, hol egy remek szép templomban nyugszik sz. Antal, sírja felett oltár van, melynél folyton szent misét tart egyik pap a másik után. Az ol­tár két lapja egy nagy szürke márványlap, ez fedi a szent hamvait, hova egyenkint bocsájt- ják a rengeteg embert, kik a világ minden részéről sereglenek a nagy szent sírjához s egyik kezüket szivükre, másikat a sir már­ványlapjára téve imádkoznak álló helyzetben s tovább menve helyet adnak a követke­zőknek. Az oltár túlsó oldalán körben a falon márványlapokon vannak szép alakok kifa­ragva, szent Antal életéből főbb jelenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom