Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-01 / 1. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 » — Negyedévre — — — — — 1 » 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Etryes szám ára 20 fillér. Boldogabb újévet. „Az óra elperczegé utolsó pilla­natait s az emberi nem uj szám alatt kezdi régi történetét. Egy uj év kez­di reményeit, mintha az uj esztendő nem ugyanazon téli éjjel kezdődnék, melylyel a régi végződött.“ így el­mélkedik b. Eötvös József boron- gós regényében, a Karthausiban, egy Szilveszter éjjelén, Uj szám alatt kezdjük mi is a régi történetet, uj remények kelnek szivünkben, pedigmost isugyanazzal a sivár téli éjszakával kezdődik az újév, melylyel a régi végződött. Csak a dátum változott. S ha az újévi kö­szöntések banális özöne elapad és az uj dátumot megszokjuk, mi sem mu­tatja, hogy a végtelen időnek egy uj számmal ellátott határkövéhez ér­tünk, amely mögött a múlt folyton távolodó képe, előtte pedig a bizony­talan jövő terül el. Pedig nem így kellene lenni. Az uj esztendőnek nem határkőnek kel­lene lenni, melyet minden Szilvesz­ter napján elérünk s másnap elha­gyunk, hanem lépcsőfoknak, melyre fellépve, minden esztendőben maga­sabbra kellene jutnunk a politikai, társadalmi és gazdasági téren. Ám ha lépcsőfok volt az újév, sajnálkozva kell bevallanunk, hogy lefelé léptünk ; ha határkő volt, a törvénytelenség bélyegét visel i, mely­ben született, meghalt s melyet örö­kül hagyott utódjának. Eszünkbe jut az a régi igazság, hogy a múlt tanítómestere a jelennek, a jelen tanítványa a 'múltnak, átjövő pedig itélőbirája mindkettőnek. És ez igazság megszivlelésére a legalkal­masabb időpont az újév, mely a kö­zönségesnél sokkal jelentősebb ta­lálkozója a múltnak és jövőnek. Azért ha nem vigasztaló is a múlt év képének szemlélése, talán nem lesz tanulság nélküli egy röpke visza- pillantást vetni arra. Az 1904-ik esztendő a hazugság álarczát viselte. Politikánk felöltöt­te a nemzeti szinü álarczot, társa­dalmunk a munkások, a kisembe­rek védőjének álarczát, közgazda­ságunk pedig álarcz nélkül változ­tatott képet, a becsületes agrár poli­tikát elvetve, merkantil irányba te­relődött. Ez pedig álarcz nélkül is hazugság, mert Magyarország igazi érdekei az agrár politikában nyer­hetnek üdvös megoldást. Fólelős szerkesztő UÁTHOUY END lí E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ" Az álarcz azonban megrongyo lódott. Dugába dőltek a nagyhangú nemzeti szinü kijelentések, ma már mindenki látja, hogy nem az ország érdekei, hanem egyesek hatalmi vá­gyai lappangtak alahok. A szocziá- lis kérdésnek vezérei sanda szeme­ket vetnek a más vagyonára s inig lázitó beszédekkel elterelik a nép­nek figyelmét az igazi ellenségről, a magyar fajt pusztító és kiszorító elemről, addig feltüzelik azok ellen, akik mindenkor erős várai voltak a magyar hazának, védői a népnek. Hogyjpedig mindez nem csak újévi frázis, mutatják a szomorú kö­vetkezmények, melyek válságos hely­zetbe sodorták parlamentünket, tár­sadalmunkat és gazdasági érdeke­inket. A becsületes kormányok meg­buktak s helyüket elfoglalta a régi korrupczió rendszere ; a pártok da­rabokra törtek s nfosi zi hasznos munka helyett, egymást rágják. A szocziaiisták mind vakmerőbbek let­tek, a ki-és bevándorlás mindjobban terjed, a vámháboru egyre nagyobb veszedelemmel fenyeget, iparunk és gazdaságunk pang, az ország békéje, nyugalma komoly veszedelemnek van kitéve. Mindezt a hazugság politikája tévé. Ha tehát a múlt-nak tanulságát a jelen hasznára akarjuk fordítani, hogy a jövő Ítélete rólunk kedvező legyen, ne boldog újévet kivángas- sunk, hanem egy uj, boldogító rend­szer felépítésén munkálkodjunk. Nemzeti, magyar fajpolitikára van szükségünk. Á régi rendszer csak férgeket nevelt, politikánkban, tár­sadalmunkban, kultúránkban, keres­kedelmünkben egyaránt, amely fér­gek már-már megemésztenek min­dent, aim magyar. Ügy járunk, mint az alma, melynek belét megrágják, elpusztítják a férgek s csak a héja marad, végre az is összehorpad Nem párt-, nem személypolitika, hanem magyar fajpolitika kell ne­künk. Őszinte, igaz politika. Le te­hát az el rongyolódott álarczczal, félre az áldatlan parlamenti har czokkal! Időnket, erőnket politikára fordítsuk, akkor majd nemcsak a dátum változik feletettünk, hanem uj lélek költözik belénk s alkotmá­nyunk ezredéves fája nem férges, hanem zamatos, tápláló gyümölcsö­ket hullat ölünkbe. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze, küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap meg'.jeleiiik iniiulen szerdán Nincs kibontakozás. A képviselőház hosszabb szünet után szerdán ülést tartott, mely alkalommal a miniszterelnök az indem- nitás megadását kérte, azonban Aponyi Al­bert gróf, Andrássy Gyula gróf, Hock János, Ugrón Gábor, Rakovszky István, Eötvös Károly, Polonyi G^za és Zichy Aladár gróf a szövetkezett ellenzék nevében kijelentet­ték, hogy azt a jelenlegi kormánytól meg­tagadják, sőt Andrássy Gyula egyenesen rámutatott, hogy kizárólag a Tisza gróf sze­mélye áll utjaban a békés kibontakozásnak. Tisza azonban arra hivatkozással, hogy neki többsége van, kijelentette, hogy nem haj­landó lemondani. Erre felolvasták a királyi kéziratot, mely a ház üléseit január 3-ig elnapolja. Ezen az ülésen fogja Tisza előre láthatólag bejelenteni, hogy mikorra tűzetett ki a ház feloszlására vonatkozó trónbeszéd megtartása. Most már tehát teljesen bizo­nyos, hogy január végén megkezdődnek a képviselőválasztások. A jubiláris óv méltó befejezést nyert egyházmegyénkben, s érthető örömet fogi kelteni mindenütt, midőn hitül veszi a nagyközönség, hogy székeskáptalanunkat olyan nagy kitüntetés érte, aminővel ma egyetlenegy káptalan sem dicsekedhetik, sőt a múltban sem volt példa rá sem itt, sem más helyen. Káp alánunknak valamenny íagja méltóságos czimmel van feldíszítve. Szabó Norbert nagyprépost már a jubilá­ns év folyamán lett czimzetes püspöknek kinevezve, dr. K á d á r Ambrus, Hámon József, és Heh elei n Károly prépost-ka­nonokok pápai praelaíusoknak. MostO szent­sége a két legfiatalabb kanonokot Pemp Antal és dr. Lesse nyey Ferenczet is. praelátusaiDak nevezte ki. Hozzájok csat- lakozi Szabó István püspöki irodaigaz­gató, ki míg nem tagja ugyan a káptalan­nak, de kivaló érdemeinél fogva már az év folyamán királyi kitüntetésben részesült, midőn csimzetes apátnak lett kinevezve, most pedig Ó szentsége őt is házi praelá- tusai sorába iktatta. Pemp Antal életének java részét a lelkipásztorkodás terén töltötte. Híveinek gondos vezetője, tanácsadója volt, miért, plébániáiban általános liszteletnek és szere­lemek örvendett,. Nyilt ellem, egyenes gon­Uj praelatosot

Next

/
Oldalképek
Tartalom