Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-01-01 / 1. szám
2 HETI SZEMLE“ (1 ső szám.) dolkozásu, szókimondó férfiú, aki nem rejti fii meggyőződését, hanem annak kényesebb ügyekben is bátran kifejezést mer adni. Előzékeny, leereszkedő modorával, lényének kedvességével azonnal lekötelez. Paptársait, különösen a fiatal papságot, rendkívül szereti, velők oly keresetlen modorban társalog, mintha barátai volnának. Kitűnő gazda, elsőrangú pénzügyi kapaczitás, miről legfé nyesebb tanúságot tesz plébániáinak rendezett volta. Született 1840. május 20. Iskolai tanulmányainak végeztével 1865. jultus 22-én lett pappá szentelve. Ugyanebben az évben segédlelkész volt Csanáloson, de már a következő évben püspöke az egyházmegyei hivatalba szólította be, ahol először iktató, később püspöki szertartó lett. 1874-ben nyerte el a kisráthi plébániai javadalmat, s az itteni egyháznak 16 éven át volt buzgó lelki- pásztora. Lelkészkedése idejére esik az iskola és a tanítói lak épitése. Már 1874 ben szentszéki tanácsos, 1876-ban alsóungt kerületi esperes lett. 1890 ben nyerte el a fel sőbányai plébániai javadalmat, 1896 ban tiszteletbeli kanonok és nagybányai kerületi esperes, 1900 ban a székeskaptalan mester- kanonokja és az alapítványi pénztár gond noka. De már a jövő évben előléptetés folytán székesegyházi főesperes lett.. 1903-ban ismét feléje fordult a királyi figyelem, midőn O felsége a Szentiélekről nevezett dte- nesmonostori ez. prépostságol adományozta neki. A kiváló főpapnak mostani kitüntetése méltó jutalma nagy érdemeinek, fényes szellemi és lelki tulajdonainak. A másik praeláus, dr. Lessenye y Ferencz, a tanügy embere. Egész generá- cziók kerültek ki szárnyai alól, kik az ő ajkairól meritetté_k azt a tudást, azokat az ismereteket, melyeket az életben napról napra értékesíteniük kell. Lessenyey nagy tudományu férfiú de nem szobatudós, oktatása is mindig magán viselte ezt a jelleget. Nem a betűkhöz ragaszkodott ő, hanem praktikus oldaláról világította meg a tételét, hogy könnyen hozzáférhetővé tegye a fiatal elmék előtt, melyek a nélkülözhetlen tanulságot azonnal levonhatták belőle. Nem volt egyetlen órája, melybe valami humort ne vegyitett volna, sokszor az egész osztályt felderítette, mely aztán annál nagyobb ötömmel és figyelemmel Aallgatta fejtegetéseit. Képzettsége, magas műveltsége azonnal meglep mindenkit, amint ajkait szólásra nyitja. Akik nem ismerik közvetlenül, rideg embernek tartják, pedig távolról sem az. A tréfát talán senki jobban nem szereti nálánál. Nyílt szivü, közlékeny természetű férfiú, ki készséggel leereszkedik az utolsó munkás hoz és szívesen beszélget vele. Szülelett 1841. nov. 23.-án, 1866. julius 25-én lett pappá szentelve s ugyanebben az évben segédlelkésznek alkalmazták Szatmáron, mint jeles képzettségű fiatal embert püspöke már a következő évben a bécsi Augusztineumba küldötte. Egy év múlva ismeretekkel gazdagon hazatért, s a papneve ő intézetben tanulmányt felügyelőnek leit alkalmazva. 1869 ben az erkölcstan és lelkipásztorkodás tan tanárának nevez etett ki a püspöki U ceumhoz, ugyanezen évben avattatott, a hi' tudományok doktorává. 1875-ben szentszéki ülnöknek, 1889-ben cs. és ktr. udvari káplánnak, 1895 ben tiszteletbeli kanonoknak lett kinevezve. 1901-ben lett a székeskáp- trlan mester kanonokja és egyházmegyei főtanfelügyelő. A harmadik praelátus Szabó István püspöki irodaigazgató. Róla nemrég emlékeztünk meg lapunk hasábjain, az akkor mondottakat ez az újabb kitüntetés még jobban dokumentálja. A püspöki aulában kezdette működését, itt gyűjtögette csendben azokat az érdemeket, melyeknek már ily fiatal korában ez a legmagasabb elismerés lett méltó jutalmuk. Kezdettől fogva valóságos jobb keze volt főpasztorának, megkönyitvén a kormányzás nehéz gonjait, s oldala mellett mindenre kiterjedő figyelmével a fejlődést sietett elősegíteni az egyházmegye legtávolabbi zugában is. Áldás és a történelem elismerése fogja kísérni azokat az éveket, melyek az ő működésének jegyében vonultak el egyházmegyénk felett. Szülé éit 1867. decz. 23 án, 1891. január 11-én lett pappá szentelve. Püspöke mindjárt felismerte jeles tehetségeit, és maga mellé vette az aulába. Először iktató, majd püspöki szertartó és egyház- megyei levéltáros lett. 1893-ban szentszéki 1897-ben püspöki titkárnak és szentszéki jeg\zőnek neveztetett ki. 1899 ben szentszéki tanácsos, 1900-ban püspöki iroda- igazgató és pápai kamarás lett. A most zárult jubiláns óv folyamán O fel égé czirnze- tes apáinak nevezte ki. Méltán van öröme egyházmegyénknek az ujev kezdetén, mert ha ily jeles férfiak képezik oszlopait, felvirágoztatása bíztositve van, s működésűk nyomán Isten áldása fakad a hívek ezreire. Táj ékoztatásul. Miután városunkban a mai napon a régi rendőrség helyett a csendőri szolgálat lép életbe, ezzel az imézménynyel szemben pedig közönségünk tájékozatlan, a városi főkapitány a csendőrsóg hatásköréről, fegyver- használhatása jogáról a következő értesítést bocsátja közre : I A csendőrség rendes szolgálati teendője a következő: 1. büntetés alá eső tetteknek, a mennyiben az lehetséges, közbelépés áltál való meg- gátlása, véghez vitt törvénysértések kiderítése és feljelentése; gonosztettek és gonosztevők nyomozása; 2. a védtörvény, rendeletek és tilalmak áthágását szaudékozók figyelmeztetése, a törvényt áthágok feljelentése, előirt esetekben elfogása és — a letartóztatást indokoló tény vázlattal az illetékes közigazgatási hatósághoz vagy bírósághoz va ó átadása, mely alkalommal az ily foglyok az átadó rendőr jelenlétében orvosilag azonnal megvizs- gálandók. A fogoly, kit a csendőrnek semmi esetre sem szabad többé szabadon bocsátani, az illetékes hatóságnak legkésőbb 24 óra alatt atadandó. 3 a közbiztonság, rend és csend fenntartása czóljából minden nem engedélyezett nópesoportulást és összecsődülést megakadályozni, szétoszlásra felhívni, szétoszlatni és a vétkeseket elfogni ; 4. minden állampolgár személyét és vagyonát erőszakoskodás ellen lehetőleg megvédeni és esetle.g az ezt veszélyeztetők ellen a 2. pont szerint eljárni; 5. utóútfélen, vízben vagy máshol feltalált holttestek, minden tűzeset, betörés és bűntényt, vétséget vagy kihágást képező esetek felől magának tudomást szerezni, a tetteseket kinyomozni, a hatóságnak a tapasztaltak felől azonnal jelentést tenni; 6. nyilványos közutakon, tereken s oly nópgyülóseknél, melyek a közrendet és közbiztonságot veszélyeztetik, tűzvész, árviz és egyáltalábanjminden általános veszélykor a közbiztonságot csendet és rendet helyreállítani és fenntartani, kihágásoknak és rendetlenségeknek elejét venni, ezek előidézőit valamint résztvevőit és az ellenszegülőket letartóztatni és irányukban a 2. pont értelmében eljárni ; 7. az állampolgárok személye vagy tulajdona megsértésének és más szerencsétlenségek megakadályozására fennálló szabályoknak megtartása feletti őrködés és az e részben észlelt áthágások, elhanyagolások és hiányoknak illetékes helyen való feljelentése; 8. különösen fel keli ügyelni mindennemű házalásra és a mennyiben az netq engedélyezett, meggátlandó s arról az illetékes hatóságnak jelentés teendő; 9. utasoknál ezek indokolt kérése folytán és a mennyiben az a szolgálat hátránya nélkül eszközölhető, kétes biztonságú útvonalakon való elkísérése ; 10. katonai vagy honvéd szökevények és magukat gyanús körülmények között érvényeseit igazolni nem tudó katonák, illetőleg honvédek letartóztatása és a legközelebb katonai- illetőleg honvéd parancsnoksághoz való bekiséróse ; 11. ujoncz-szökevónyek megállítása és a közigazgatási hatóság elé vezetése ; 12. nyomozó-levéllel üldözött egyének elfogása és kóborlók, kémek, rendőri felügyelet alá helyezett és kiutasított személyek, továbbá szabadon bocsátott és feltételesen szabagságolt fegyenczeknek és kötött menetlevéllel kiutasitottaknak, kikre a közigazgatási hatóság a csendőrségi őrsök figyelmét és felügyeletét felhívta : éber figyelemmel való tartása ; 13. erdősítésekre, nyilvános közlekedési eszközökre és tárgyakra valamint ültetvényekre, u. m. vasutakra, távirdai huzalokra telephonokra, országutakra, az utak és más utak mellettjlevő faühetvónyekre, csatornákra, vizszabályozási töltésekre és müvekre, hidakra, nyilványos kutakra, zsilipekre és emlékszobrokra, állami, községi határjelekre és különösen a határszélekre éber figyelmet fordítani, az észlelt és a közbiztonságra hátrányos károkat és rongálásokat valamint a vasutak, gőzhajók es más közlekedési eszközök körül talált hiányokat a hatóságnak feljelenteni s tekintettel az ily nyilvános intézetek, építmények es ültetvényekre nézve fennálló szabályokra a vétkeseket, illetőleg Schmidthauerkeseriiviz, reggelenként fél pohárral használva, féle meglepően gyors és nagyszerű sikerrel pótolja otthon bármely évszakban a Karlsbadi és Marienbadi ivó kúrát, gyomor és bélbajokban, úgyszintén elkövéredés, szivelhájásodás és azzal járó fulla---------------------------------------------- ■ dásnál, sárgaság-, máj és lép daganatnál, cukorbetegség, csúz és Kö szvénynél, stb.— Az ”Igm h.i.aso s. gában i-gyéb keserű vagy hasnajio aBvanyv zek meg sem közelítik, és saját érdekében cselekszik, ki helyette mást nem fogad el, — Utasítás mellékelve. — Kapható Szatmáron : Wallon Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szűcs J., Kálmán M., Kinál G., Horvát M. Köss K., Ullman Testv- urak üzletében - . Föszétküldés a forrástulajdonos : SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 50 fill, fél üveg 30 fill. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 73—26—3
