Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-08-04 / 32. szám

XII. évfolyam. Szatmár, 1903. Augusztus 4. 32-ik szám. SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 » Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. ElmultM" a külső gyász napjai, melyek ajfut az anyaszentegyház legnagyobb pápáinak egyikét siratta, a kegyelet azonban kitörölhetetlen lesz a szivekből, mig ez a nemzedék élni fog, mely XIII. Leo bölcs kor­mányzásának szemlélője volt. Az­után átveszi nevét a történelem, s őrizni fogja, mint az emberiség egyik legnagyobb alakjáét, akinek ural­kodása korszakot alkot az egyház életé Den. A szomorú napok után megjött az öröm, mert az isteni gondviselés uj pápát adott az egyháznak Scirtó József velenczei pátriárka személyé­ben. Öt Ítélte a kardinálisok illuszt­ris testületé legméltóbbnak, hogy Szent Péter apostoli székébe lépjen. A Néppárt szerkesztőségétől Budapestről ma délután 3 órakor kaptuk a köv. sürgönyt: Az Alkotmányhoz d. u. féli órakor érkezett távirat szerint római pápának Sarló József velenczei pátriárchát választot­ták meg és X. Pilis nevet vett fel. Futó tüzként terjedt el az egész világon a választás hire, melyet min­denki megnyugodva vesz, mert hi­szen Isten akarata nyilatkozott itt meg, aki megígérte, hogy soha sem fogja elhagyni egyházát. „Veletek leszek a világ végezetéig.“ Kőszálra építette azt, melyet tombolva csap­kodnak az idők viharai, de erőt venni nem tudnak rajta. Aki ellene tör, Istenével találja szemben ma­gát, mert az anyaszentegyház az U védő szárnyai alatt teljesiti azt a hivatást a föld népei között, amely­nél nincsen magasztosabb. X. Pins, 1903. aug. 4. Az árvaságra jutott katholikus világ tehát ismét megtalálta legfőbb pásztorát, azt a gondos atyát, ki hivatva lesz Isten szive szerint kor­mányozni az anyaszen tégy ház hajó­ját. Ezért hangzik fel a templomok­ban az egész világon mindenütt az öröménekek hangja, azért mond le­borulva az oltár zsámolya előtt hála­imát minden jó keresztény. A feladatok, melyek a mai sú­lyos viszonyok között az uj szent­atya vállaira nehezülnek, rendkívül próbára teszik az emberi erőt. Azok­nak megoldása isteni segítség nélkül úgyszólván a lehetetlenséggel ha táros. Erős Ítélő tehetség, mély böl- cseség, finom politikai tapitat, ki­váló életszentség azok az attribú­tumok, amelyeknek harczba kell menni a világ gonoszságával, azok­kal a cselszövényekkel, melyeket sokszor lángelmék, vagy a világ ha­talmasai kovácsolnak szent Péter trónjának megdöntésére. Az emberi gőg és esztelenség napról-napra uj keserűséget hoz, újabb bonyodalmakat támaszt. Itt ott valóságos aknamunka folyik, kí­méletlen harcz az erkölcsi rend fel­forgatására. A francziaországi ese­mények vérlázitó atroczitásai va­lósággal az arczába kergetik az embernek a vért. Ennél az elárvult népnél az istentelenség a barbaris- mussal karöltve üli nemtelen or­giáit. Csudálkozva szemléli a világ, hova jutott az a nemzet a sülyedós fokán, melyet a világ legműveltebb népei között emlegetnek. Számára aligha van egyébb hátra a megsem­misülésnél, mert a történelem tör- hetlen következetességgel igazolta a költő ama mondását, hogy: „Min­den állam támasza, talpköre a tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledől, s rabigába görbéd.“ Csak példa gyanánt hoztuk fel ezt az esetet annak igazolására, hogy mily nehéz áramlattal kell megküz­deni a pápai széknek, melyre a katholikus világ jövőjének irányí­tása bízatott. Ma itt, holnap amott tor­nyosulnak vészterhes fellegek, me­lyeknek zuhataga orkánszerü pusz­títást visz véghez a népeknek lelki és erkölcsi életében. Ezeknek az áramlatoknak feltartóztatása vagy legalább csökkentése a pápa vállaira nehezül. Képzelhető, mekkora akarat és lélekerőt vesz igénybe az egész vi­lágra kiterjedő figyelem, mert hi­szen a vtlág sorsa van az ő gond­jaira bízva. Mély aggodalom szállotta meg a lelkeket a nagy pápa halála után, kerestük az embert, kerestük az az utódot, aki méltó lesz e rendkívüli tehetségekkel ellátott férfiú nyom­dokába lépni. A tekintet természe­tesen a legjeliesebbekre, a legna­gyobb elmékre, az életszentség leg­kiválóbb alakjaira irányult. Hetek óta folynak a kombinácziók, váj­jon ki lesz az Ur választottja. De ezek pusztán emberi számítások valának, az Istenség ki nem für­készhető titkaiba a véges eszii em­ber hehatolni nem képes. Most ime lehullott a titokról a lepel, meghozta a választás ered­ményét a táviró, az emlegetett ne­vek közül egy került ki győztesen, amely ma már ott ragyog az anya- szentegyház trónusán, amely előtt hódolattal hajolnak meg a kérész tény világ hatalmasai, s a föld összes népei, lelkesedéssel hangzik fel az örömkiáltás : „Éljen a pápa — ki­rály !'“ Adjunk tehát hálát az isteni bölcseségnek, hogy kiválasztotta a méltók közül a legméltóbbat, s gon­doskodott, hogy anyaszentegyházá- nak az ő szive szerint való legfőbb pásztora legyen. Az uj pápa életrajzát röviden i a következőkben adjuk: Sarto József velenczei pát- i riárcha, kardinális extra curiam. 1 1835. junius 2-án született Rieseben. j 1884. november 10-én Mantua püs- ! pökségét kapta, 1893. junius 15-én i

Next

/
Oldalképek
Tartalom