Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-05-27 / 22. szám

„HET1SZEML E“ (22-ik szám.) _6 vágta a pofonokat, de elhatározta, hogy al- kalmadtán tnegboszulja magát. Mintegy más­fél esztendeig várt, végre a mull hónap 5.-én végrehajtotta régen táplált tervét. Lupus Gyula több társával a korcsmában mulatott, s midőn ittas állapotban hazafele ment, ellen­fele Tóth István, Bakos János és Czircz Já­nos társaival a saját udvarán támadt reá, ahol agyba-főbe verték. Lupus ott nyomban kiszenvedett. E hó 25 ón tárgyalta az ügyet az esküdtbiróság, mely a vádlottakat halált okozó súlyos testi sértésben találta bűnösök­nek, minek folytán a törvényszék másfél évi börtönre és 20—20 korona pénzbüntetésre ítélte. A kir. kath. fogymnáziumban az érettségi szóbeli vizsgálatok junius hó 9., 10., 12., és 13. napjain tartatnak meg. Táuczmulatság Csőkében. A csekei ifjú gazdák pünkösd másodnapján felerészben a róm. kath. templom renoválási költsége­inek fedezésére, felerészben a ref. hitközség javára jótókonyczólu tánczmulatságot ren­deznek. Belépti dij személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona. A tánczmulatságon a a czégénydányai zenekar fog közreműködni. Felülfizetósek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A pálinka áldozata. Szúrd Juon és Urbere György kányaházi oláhok együtt pá- linkáztak az ottani korcsmán márczius ha­vában. Ivás közben többször volt köztük nézeteltérés, de megint csak kibékültek. A korcsmából kijövet újra összeszólalkoztak, s Urbere valami gorombaságot mondott czim- borájának, aki ezen annyira felindult, hogy a keze ügyébe került sujkolóval társát úgy fejbevágta, hogy azonnal szörnyet halt. A gyilkos felett a napokban Ítélkezett az es­küdtbiróság, mely figyelembe véve az eny­hítő körülményeket, két évi börtönre ítélte. Úgy a vádlott, mint az ügyész megnyugod­tak az Ítéletben. Rákóczy-ünnepély. Az iparos ének és dalegyesület pünkösd másodnapján a Kossuth-kerti kioszkban tánczmulatsággal egybekötött Rákóczy-ünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. „Rákóczy-nyitány“ Oláh Feri zenekarától. 2. „Hymnus“, előadja az iparos dalegyesület. 3. „Felolvasás a ku- rucz korból“, tartja Osváth Elemér fögymn. tanár. 4. „A faluba utcza hosszat . . . .“ népdalegyveleg, énekli az iparos dalegyesü­let. 5. „Rákóczy Rodostón“, melodráma. Zenekiséret mellett szavalja Kótai Mariska k. a. Kisérik Veress Lajos és Saja Viktor. 6. „Tárogatóhangok“ az országos Rákóczy-ün- nepélyre irt pályanyertes költemény Fodor Gézától. Czimbalom kíséret mellett előadja Szentiványi Sándor. Czimbalmon kiséri Maj­áik Béla. Magyar királyi induló. Huber Ká- rolytól, zenekari kísérettel előadja az iparos dalegylet. Faiskolát kezelők figyelmébe. A „MagyaíjFöldhitelintézet“, a hazaijgyümölcs- tenyésztésnek, a községi faiskolák utján való előmozdítása czéljábdl, egy 600 kor., két 400 kor., tizennyoicz 200 koronás jutalmat tűzött ki, oly tanítók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek és a fatenyésztés terén szembetűnő sikert képesek feltüntetni. E di­jakra a pályázati kérvények ez évi julius l-éig adandók be az illetékes kir. tanfelü­gyelőséghez. A kérvényhez a faiskola váz­latos rajza, részletes leírása, az abban talál­ható csemeték és oltványok kor-, nem- és fajszerinti kimutatása melléklendő. A pályá­zat feltételei a Néptanítók Lapjában is kö­zölve vannak. Csikóvásár. A miskolczi cs. és kir. katonai lóvásár ló bizottság Szatmár Németi­ben 1903. évi junius hó 5 én d. u. 4 és 6 óra között katonai csikóvásárt fog tartani 3 éves, jól nevelt, nemes és legalább 157 cm. magasságú csikókra. Marhalevél, leszárma­zási (fedezési) okmány okvetlen megkiván- talik. Uj bélyegek lesznek. A pénzügymi­niszter az 1898. julius 1 én kibocsátott s je­lenleg forgalomban levő összes bólyegjegye- ket folyó év október l-ével felcserélni s a forgalomból kivonni szándékozik. Nehogy a i forgalmon kivül helyezendő anyagból nagy­mennyiség kerüljön megsemmisítés alá, uta­sította az összes bólyegraktárakat, hogy a megrendeléseket csak azon bélyegnemekre tegyék meg, melyeknél szükség mutatkozik s a megrendelések olyan mérvűek legyenek, hogy a bélyeganyag a tényleges forgalmat folyó évi szeptember végéig fedezze. Vaja János czipő raktára Szatmár, Deák-tér Keresztes András ur házában, Mertz József ur mellett. Ajánlom a nagyérdemű közönségnek szives figyelmébe az újonnan érkezett tavaszi és nyári czipő újdonságaimat a legszolidabb árban. 5—10 Műkedvelők részére egy teljes gar- nitur asztalos, lakatos és lombfürészethez valószer számok; — félben hagyott több lomb- fürészeti munkák, több színben deszkák, mintalapok, egy szerszámos láda jutányos áron eladó, hol, megmondja a kiadóhivatal. Mily bajban szenvedő fordul az ered­mény legnagyobb kilátásaival a Ferencz József keserüviz természeti gyógyszeréhez ? Óriási tömege az a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalt kozzók, melynek visszás reákényszeritet- életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örö­meiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhá- jasodással fenyegettetnek, mindig a biztos béliirülóseket hatványozó Ferencz József keserüvizhez menekülnek. Ez esetben elő­deinknél részben növényi, részben műleges könnyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamely gonosz következménynyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferencz József keserüviz e szereket termé­szetes, erőteljes oldó ereje folytán oly zava­roknál, melyek vérbőség és emésztési hib k folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy boros pohár = 150 grammnyi vízzel, reggel éhgyomorra, a viz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R. fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bármi­lyen különbözők is a szenvedések, melyek­kel a természet az ő kedvenczét, az embert, meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű különleges gyógy- eszközt, mint a milyet a Ferencz József ás­ványvíz képez, mely általános kedveltsége és használata miatt most már mindenütt, még távoli világrészeken is könnyen meg szerezhető. 447—1903. vhtó szám. Árverési hirdetmény, Alulirt bírósági végrehajtó az 1-861. évii LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a szatmár-németi kir. járás- bíróság 1903. V. 271/2 számú végzése kö~ vetkeztében dr. Sereghy Béla ügyvéd által képviselt a batizi róm. kath. hitközség képv. Meszlényi Gyula püspök javára Csendes Farkas ellen 703 K. s jár erejéig 1903. évi február hó 21.-én foganatosított biztosítási végrehajtás utján le és felül.foglalt és 2243 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: őszi búza-vetés, lovak, tehenek, szekerek és egyebek, nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szatmárnémeti kir. já­rásbíróság 1903-ik évi V. 271/3 számú vég­zése folytán 503 kor. hátralékos tőkeköve­telés, ennek és pedig 58 kor. után 1902. május 1-től 1903. ápril. 1 ig 142 kor. után, 1902. szept. 20-tól 1903. ápril. 1-ig 188 kor. után 1902. szept. 20-tól 215 kor. után 1902. évi deczember hó 1 napjától járó 5% kamatai, és eddig összesen 36 kor. 30 fillérben birói- lag már megállapított költségek erejéig Ba- tizon alperes lakásán leendő eszközlésére 1903. évi Junius hó 8-ik napján délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzés­sel hivatnak meg, hogy az érintett ingósá­gok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöb­bet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságo­kat mások is le és felül foglaltatták, s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120 § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szatmárit, 1903. évi május hó 24-én. Szász Lajos, kir. bír. végrehajtó. fc»JD Ct*. OQ Coa CQ i Cfc* ere* I f ........................................... H ^ Gyártmányok: Kévekötőgép, „Daisy“ marokrakó aratógép, fűkaszálógép, ^ 44 szénagyüjtő gereblye és „Manilla“ kévekötőfonal gyártmányai. W 44 Évi gyárimóny 362.000 gép. 4—12 u se*

Next

/
Oldalképek
Tartalom