Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-04-08 / 15. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — i „ 50 „ Tanítóknak ős kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Rákóczy-utcza 25. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A 1»{> megjelenik minden szerdán. A megváltás napjai. Az isteni kegyelem bő forrása buzog fel az Üdvözítő kereszthalála és dicsőséges feltámadása által megszentelt eme napokban az emberiségre. Mintha megváltoznék az a kép, mely a köznapi élet küzdelmeiben csaknem fárasztó benyomást tesz a szemlélőre. Olyan komoly, ünnepélyes, méltóságteljes színezete van most mindennek, hogy szinte megragadja az ember lelkületét, s hívogatja ahhoz a forráshoz, melynek üdítő vizétől megtisztul a kebel, hangosabban, az isteni szeretet varázserejétől áthatva dobog a szív. Minden jó lélek tekintete az Ur hajlékai felé irányul. Oda siet most a gazdag és szegény, annak oltárához, ki előtt nincs különbség csak a lélek világában. A munkás leteszi szerszámait, a gazda kilép az ekevas mellől, az irodák nyomasztó légkörében görnyedező hivatalnoksereg visszatér kis családi köréhez, hogy szeretteivel együtt siethessen Isten templomába, hálát adni a vett jókért, s áldást kérni további terhes munkájára. És boldog család az, ahol ez igy van. Megelégedés, jólét, szeretet honol a kedves otthonban, melyet az igaz hit fénysugárai aranyoznak be. Hiszen ahol a vallásos érzés lengi át a sziveket, nem lehet ott a családtagok közt visszavonás, nem lehet békétlenség, ha múló, pillanatnyi zavarok fordulnak is elő, elosz- lanak mint buborék, s utána mint permetező eső után annál vidámabban ragyog le a nap az ég azúrjáról. A vallásos lélek romlott nem lehet, gyorsan felejt, hamar megbocsát, ha látja, hogy igyekszik jóvátenni, aki vétett ellene. Épen azért azok a félreértések,, melyek néha felmerülnek az Istent ismerő és szerető családok tagjai között, mélyebb jelentőséggel nem bírnak, s a mint keletkeztek, éppen olyan gyorsan el is simulnak. Valóságos öröm betekinteni azon egyének hajlékába, kik Isten iránt tartozó kötelességük teljesítésében kedvet találnak. Szinte a külsőségekben is meglátszik ott az a boldogság, mely a szivek mélyén honol. Az a boldogság, melyet nem lehet megszerezni pénzen, kincseken, amely ott fakad a kebel mélyén, s állandó hazát szerez a lélek nyugalmában. Az Üdvözítő meghalt és feltámadott, hogy az emberiséget boldoggá tegye. Nem oly boldogságot akart ő nekünk, mely annak csak látszatával bir, melyet talán sokan valódi gyémántnak tartanak. Az állandó, az örökkétartó boldogságot nyújtja azoknak, kik felismervén emberi méltóságuk jellegét, sietnek az ő keresztjéhez és parancsolatait megtartják. Én vagyok az ut, igazság és az élet. Ne téveszsze e szavakat soha szemei elől a halandó ember, s akkor az a kereszt, melyen érette meghalt a világ Üdvözítője, az ő feltámadásának is biztos záloga leend. Kik választhatnak plébánost? Az óbudai plébános választás ellen a főváros tekintélyes polgárai által beadott fellebbezés ismét félszh'.re hozta azt az ügyet, mely az ország sok helyén tartja izgalomban a kedélyeket, s melynek igaztalan voltát minden pártatlanul Ítélő egyén kénytelen belátni. Azon a czimen kérik a választás megsemmisítését, hogy nem katholikusok is részt vettek abban. Minket személyi tekintet nem érdekel, de annál fontosabb az ügy elvi alapja, maga az eszme, mely abban nyilvánul, hogy a katholikusoknak ne a protestánsok és zsidók válaszszanak papot. Ifi TÁR CZ A. ܧ A szegény pászkája. Két fitestvér óle szomszédságban ; Az ifijabb szegény kunyhójában Sok gyermekkel áldva szertelen. Az idősebb tágas, telkes házban Gondtalanul éle és vidáman, Gazdag lóvén és gyermektelen. Ám a gazdag testvér nem segité Édes öcscsét, bár ez meg nem sértó, Sőt mint bátyját, hőn szerette őt. De a bátya, aki gőggel megtelt, Szegény öcscsét mint napszámos embert Még szégyelte sokszor más előtt . . . Husvét ünnep közelgete éppen S az ifiabb testvér ezen évben Nagy szükséggel, bajjal küzdködék ; Hitvesével tűnődtek is ketten, Hogy pászkára, úgy mint más években, A szükséges lisztet hol vegyék? — Érzik, fájó lenne bus szivüknek, Hogyha számos, apró gyermekűknek Nem szerzik meg e nagy öröipet. Mint egyébkor, amidőn vigsággal Asztaluknál megszentelt kalácscsal Ülhették meg a szent ünnepet. A szegény férj nem csügged azonban, Sőt úgy érzi, hogy a szive dobban, Kelvén benne egy reménysugár. És anélkül, hogy bármit beszélne, Biztatólag tekint hitvesére, Ki mellette mozdulatlan áll. Gazdag bátyján csügg a gondolatja, Ez kórósét tán meg nem tagadja Most az egyszer, szent az alkalom. Könyörögni fog majd ő előtte, Hivatkozva számos gyermekökre S kérni fogja esdeklőn, nagyon. S mint gondolta, átsiet legottan Gazdag bátyjához, kihez nyugodtan S imigyen szól, hogy hozzá belép : „Édes bátyám, kérlek az egekre, Márti lisztet a szent ünnepekre Adj minekünk! Neked van elég. Csupán kölcsön kérem, vagy hitelre; Megfizetem, ha nem is egyszerre, Lásd, nincs nálunk szenteltnek valói Nem kívánom ingyen én tetőled S ha máskép nem, lemunkálom néked, Isten, hidd el, áldja azt, ki jó.“ Gazdag bátyja mindezen beszédre Nagy büszkén áll, kezét hátra téve Egy ideig némán, szótlanul. Nincs szivében szánalomnak helye, Bár ő egykor jónak volt nevelve, Ah de sok szív később elfajul. „Mit? Kiált fel végre ingerülten, Gazdaságom én hát másnak gyűjtsem, Osztogatva mindent szerteszét? Szegény ember ha máskép nem ól el, Elégedjen meg barna kenyérrel, Ünnep napra ám ez is elég.“ FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ az egyedül elismert kellemes izü “ természetes hashajtószer. = Lapunk mai száma 10 oldal
