Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-01-01 / 1. szám
Mi XII. évfolyam. m Tin TUn1 ^ 1 Szatmár, 1903. Január 1. MLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre —-------—---------— — 6 korona — fillér . Fé lévre-------------------------------------3 „ — l* A Negyedévre — — — — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér Felelős szerkesztő THORY ENDRE. A lap kiadója : A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Rákóczy utcza 25. sz.) Hirdetitek jutányos árban vetetnek fel A „PÁZMÁNY-SAJTÓ* Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. A „Pázmány-sajtó“ átköltözött. A Pázmány-Sajtó eddigi Deáktéri helyiségéből a Rákóczy (régi Templom-utcza, a püspöki kert végében) utcza 25. számú házba költözött át. Akinek tehát ezután a Pázmány- Sajtóban, vagy lapunk szerkesztőségében lesz dolga, a jelzett szám alatt szíveskedjék keresni. • A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ régi helyisége (Deák-tér 19.) január 1-től kiadó. ______ Mélyen tisztelt közönség! Tizenegy éves pályafutás áll lapunk háta mellett. Tizenegy évvel ezelőtt lángolt fel jobbjaink szivében a lelkesedés, hogy az országosan elharapózott, a nép megmételye- zésére irányult sajtótörekvésekkel szemben városunkban is legyen egy orgánum, mely megmutassa a közönségnek azon irányelveket, melyeknek a társadalom vezérfonalát kell képezniük, ha pusztulni nem akar. A rósz irányú sajtó olyan, mint a lassanölő méreg, Észrevétlenül, kezdetben tartózkodva hizelgi be magát a közönség szivébe, mikor aztán talaj van lábai alatt, merészebben hinti a korruptió magvait, végre zsarnokká válik az ember felett, aki mintegy öntudatlanul esett hatalmába. S iine már vele érez, vele gondolkodik, vele cselekszik, elveiért tüzbe menni kész. Az anarchiának nincsenek biztosabb előhar- ezosai mint azok a zuglagok, melyek csak azért öltik magukra a morál vagy a hazrfiság köntösét, hogy alkalomadtán ..nnál mélyebben sárba ránthassák, természetesen magokkal ragadva a mélyentisztelt olvasóközönséget is. A mi jelszavunk kezdettől fogva: vallás és hazafiság; főtörekvésünk a lélek művelése volt. Hétről-hétre itt is, amott is rámutattunk ama veszélyekre, melyek fenyegetik a magyar nép erkölcsi életét, melyek létfentartásának érd .cPen inTéz nek támadást. Az igazságot úgy helyi mint országos kérdésekben ki mertük mondani tekintet nélkül arra, hogy beverik-e érte a fejünket vagy nem. Tagadhatatlan, sok keserűség fakadt a nyomán, de nekünk sem klikkeknek, :sem egyeseknek, hanem vezérelvünk a közügynek szolgálatot tenni. Mi mindig a közönség érdekeivel azonosítottuk magunkat és fogjuk ezután is. Ez az oka, hogy úgy városunkban mint vármegyénkben, sőt az ország távolabbi vidékein is méltányolni tudják törekvéseinket és szavunknak olyan súlya van, minőt minden tisztességes sajtóorgánum méltán igényelhet. Régi jelszavunkkal: vallás és hazafiság, megy ünk küzdelembe most is a tizenkettedik év kezdetén. Kérjük önöket, támogassanak nehéz, de háladatos munkánkban. Támogassanak anyagilag, aki képes reá, szellemileg is. Katholikus lapnak nagyon nehéz existálni a mai elrontott világban, épen azért van szüksége a katholikus közönség önzetlen és lelkes támogatására. Terjeszsze ezt a lapot, akinek módjában van, hasznos szolgálatot tesz nemcsak nekünk, de főleg azoknak, kiknek körében meghonosítja. Isten áldása legyen törekvéseinken és a nagy- közönségen. Szatmár, 1903. jan. 1. A „Heti Szemle“ szerkesztősége. Boldog újévet. Ismét letűnt egy esztendő a múlandóság tengerébe, hogy helyet adjon a másiknak, mely nyomában leselkedik. Egy év csak egy szem TÁRCZA. Dalok. Irta: ferner Sándor. I. Mikor még az enyém voltál, Hü szivemre ráborultál, Igaz let-zel, azt fogadtad, Selyem kendéd ide adtad Énnekem. De már látom, hogy megbántad, Selyem kendőd másnak szántad, Mással óled világodat, Azt sem bánod, ha meghasad A szivem. Hűtlenné lett kis angyalom, Fáj a szivem érted nagyon. Nincs kendődnek annyi szála, Mint a hányszor hullnak rája Könnyeim. Engedd meg hát kis galambom, Kendőd nálam had maradjon, Ha nem volt jó jegykendőnek Jó lesz az majd szemfedőnek Énnekem. II. Hej kurcsmáros, hozzon ide egy kis bort, Megülhetjük felettem is más a tort, Temetés lesz nemsokára, úgy érzem, Hideg földbe kívánkozik a szivem. Hadd altassam borral el a bánatom, Hadd hervaszsza lelkemet a fájdalom. Húzd rá czigány, a mily busán csak lehet, Szárazfáddal boldogságom temeted ! Hej korcsmáros, nem jól esik a bora ! Hunczut czigány te sem húztad igy soha, Leheld bele most az egész lelkedet, A melytől az ón bus szivem megreped. Egy drámairó keservei. Romantikus haj amaimnak tudható be, hogy a Nefelejts-uiczában béreltem szobát. Itt feltalálni véltem ama csendet és nyugalmat, ami után sóvárogtam. Tévedtem. Már a harmadik este azzal a tudattal hunytam le szemeimet, hogyha továbbra is itt maradok, úgy lassan, de biztosan megsiketülök. Sem magamat, sem a csendet nem találtam fel uj otthonomban. A házigazdám minden áldott nap az etazsór csecse becséit és a gorombaságok tömkelegét hajította neje fejéhez. A házi asszonynak is helyén való volt a keze és a nyelve, amiből a legkedólyesebb házi élet fejlődött ki. Egy borongós, zimankós őszi este nyol- czadfól esztendeje készülő drámámon dolgoztam nagyserényen, mikor hirtelen ismét pokoli lárma, orditozás, sirás és jajgatás hallatszik a szomszéd szobából. A toll kezemből kihullott, a tintatartót (nyilván revolvernek gondolván) megragadtam és rohantam eszeveszetten a zaj felé. Berontok házigazdám lakó-osztályába, épületes dolgokat láttam ott. A háziúr hitestársának kontyát tépdeste, ránczigálta s ordított, mint egy sakál. Az asszony körmeivel esett neki urának a legfényesebb eredményFERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ az egyedül elismert kellemes izíi SS természetes hashajtószer. SS
