Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-24 / 39. szám

XI. évfolyam 39>ik szám Szalmár, 3LOOS. szeptember .34 HETI SZEIKILE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : gy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-----------------------------------3 „ — Ne gyedévre — — —-------— — l 50 , T a nitéknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér Ki volt ő ?.. A magyar nép ap­jának nevezte. Valóban az volt. Gondos, szerető apa, ki egész lel­kesedéssel oltotta bele gyermekeinek, a magyar nép millióinak leikébe a szent eszmék legmagasztosabbját, —- a szabadság eszméjét. Megváltónk volt, kinek lángszavára lehullott a nemzet millióinak kezéről a bilincs. Próféta lelke megértette az idők szavát. A forradalmak vérzivatarja tombolt a vén Európa testén, mikor született. Zivatar után ózonosabb a levegő. Akkor is valami rejtelmes, valami meg nem magyarázható, jót, roszat sejtető maradt a levegőben. Gyermekifjuságától férfikoráig ezt az uj eszmékkel telt, ezt a szent ideálokat rejtő levegőt szívta mohón, tele tüdővel. Benne, mint senki másban kar­társai között, termőtalajra leltek a nagy eszmék,—lombos, erőteljes fává fejlődött a parányi mustármag. S mikor a szabadság varázserejii, él­tető szellője meglegyintette árva hazánkban is a jobbak lelkében szunnyadó rügyet, 0 felhasználva az alkalmas időt, belekiáltott a köz­véleménybe, mint senki más. A köz­vélemény ezerszer viszhangozta szó­zatát. Nagy leikével felemelte a földön roskadozó kérgeskezü pórt az em­berek sorába. Uj életet teremtett a romokon, az elernyedt ósdi rendszer düledező romjain. Hadseregek ter­mettek lángszavaira, hogy a sza­badság szent jelében rohanjanak diadalról diadalra. Még most is megdobban a magyar ember szive, ha rázendítik dalát: Kossuth Lajos azt üzente!.. Amit az idegen fegyverek nem bírtak elnyomni, a nemzet lelkese­dését, -— semmivé tette a nyomorult \ árulás. A boszu most vérre szom­jazott. Menekülni kellett hát neki I Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A .PÁZMÁNY-SAJTŐ" is. Enni kellett a száműzetés keserű kenyerét, a mi a nagy szabadság­hősöknek közös eledele. Most sem nyugodott meg. Várt, reméllt és dolgozott nemzete érde­kében odakint az idegen földön. Megragadott minden alkalmat, mely­től nemzete sorsának jobbrafordulá- sát reméllte. Ott látjuk a franczia, olasz, spanyol és török udvaroknál, mikor ezeknek a nemzeteknek fegy- vercsörtetése félelmet ébresztett Bécs falai között. Hiába, hasztalan volt minden, Végre ellobbant az utolsó fénysugár is, s a nagy hontalannak meg kellett nyugodni, hogy távol hazájától várja a megváltó halált. Születésének 100 éve most. Ezt ünnepli, ezért lelkesül a magyar. Jókedvében adta nekünk az Isten. Gyönyörűségünk, büszkeségünk volt. A túlvilágon is az. Nem szabad gyászolnunk sirhantja mellett sem, — örvendenünk kell, hogy a ma­gunkénak nevezhetjük őt. Emeljen oltárt minden magyar ember szivé­ben a Kossuth Lajos nevének, mely előtt naponta kulcsolja imára kezeit nemzete boldogságáért. Imádkozzunk ! Magyarok Istene, te adtad őt nekünk. Te akartad úgy, hogy bele­oltva Istenséged egy halvány szik­ráját, másodszor is megváltson ben­nünket. Megváltson a szolgaságból, felemeljen a porból. Jobbat, nagyob­bat nem adhattál volna. Aldassék szent neved ! .. Áz ünnepély városunkban. Városunk közönsége nagy lelkesedéssel ünnepelte meg Kossiith Lajos születésének 100-ik évfordulóját. A város már csütörtöktől kezdve lobogódiszbe öltözött, bizonyos ünnepi hangulat szállotta meg a lelkeket. Szomba­ton este az egész város ki volt világítva, az utczákon roppant néptömeg hullámzott, szemlélve a gyönyörű képet, melyet a fény­árban úszó paloták nyújtottak. Nagyszerű volt a városháza, melynek erkélyéről 80 villanylámpás szórta pazar fényét a piacz felé, melyet egészen bevilágított. Az erkély nemzetiszinü zászlókkal és drapériával volt feldíszítve. A gymnasiumek ifjúsága egy tömegben zászlók alatt fel és alájárt a vá­rosban, nemzeti dalokat énekelve, a Deák-té­A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze* küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19 szám) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel Nyilttér sora 40 fillér. A In |> meg jelenik minden szerdán. ren és a Szent István-téren hazafias beszé­deket tartottak. Az ünnepség vasárnap folyt le. Tiz órakor az ev. ref. templomban istentisztelet volt, melyen a városi hatóság és a törvény­hatósági bizottság tagjai testületileg jelentek meg. A templomi ének elhangzása után a dalárda a Kossuih-indulót énekelte el, mire Biky Károly esperes lelkész imát és szép hazafias beszédet tartott. A hymnus és egy templomi ének fejezték be az Isten házában az ünnepséget. Innen a közönség a dísz­közgyűlésre vonult, mely 11 órakor vette kezdetét a város nagy közgyűlési termében. A terem teljesen meg volt telve, sőt ki is szorultak, a karzatokat előkelő hölgy- közönség és a tanuló ifjúság foglalta el. Papp Géza polgármester elfoglalván az el­nöki széket, szép bevezető beszédet mondott, jelezvén a mai ünnepség czólját, majd fel­hívta dr. Fechtel János főgymn. tanár és törvényhatósági bizottsági tagot, hogy tartsa meg ü inepi beszédét. Általános csendben emelkedett fel Szat- tnár városának kedvelt szónoka, — minden szem felé volt irányozva, minden fül leste az ajkáról elröppenő szavakat. Sokat vártak, — és Fechtel csakugyan adott bőven. A tar­talom, forma és a szónoki előadás művészete magával ragadta a lelkeket. A szép beszé­det szószerint a következőkben adjuk : Mélyen tisztelt DiszTcözgyülés! A nagy emberek, lángelmék történelmi korszakokat alkotnak. Magasan szárnyaló szellemük teremtő erővel nyúl bele a népek és nemzetek sokszor századokon át hullámzás nélkül tova futó életfolyamába — s miként az ihletett népvezér, Mózes vesszejének érin­tésére a tenger vize ketté szakadt s magasra dagadt — a csendes habok hirtelen feltor­nyosulnak, a régi gátakon tulhágnak s uj mederben most már hirtelen folynak tova. — Ezek a nagy emberek, ezek a lángelmék ritkák, mint a fénylő üstökösök, de mégis feltűnnek, előlépnek mindig, a mikor az idők teljességében a nagy dolgokra készülődő munkás emberiség szabaditó, zászlótartó, ret­tenthetetlen vezért keres. Kik ők? Honnan jönnek, hogyan te­remnek ? A népek sorsát intéző örök Istenség követei ők a földön, hogy az előre törekvő, boldogulását kereső, a művelődés tisztább forrásai felé siető, az emberi jogok, a sza­badság, egyenlőség végtelen rónaságára ipar­kodó gyámoltalan, rabságban sínylődő nem­zeteknek inspirált prófétái, lángszavu tanács­adói, győzhetetlen karú vezérei legyenek, a kik megmozdítják a lomha tömeget, alkotó lelkűk fényes szövetnekóvel megvilágítják a keresett utat, az Ígéret földjét, a sóvárgott boldogság birodalmát. Budapesti elsőrangú pénzintézetnél • olcsó törlesztéses kölcsön kapható OOO koronától a legmagasabb összegig, első és második helyen a legrövidebb idő alatt, oly kedvezménynyel, hogy az adős elhalálozásával tartozása is megszűnik, és az örökös tehermentes, tiszta birtokhoz jut. Felvilágosítást nyújt Neuschlosz-Testvérek törvényszé­kig bej. czég Ssatmártt, Árpád-utcza 30. sz. irodájában. Telefon 16. Minden kedden Fehérgyarmaton is. KOSSUTH LAJOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom