Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-08 / 41. szám

3 XI. évfolyam 41-ik szám Szatmár, 1903. Oklóh/T 8. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér Félévre----------------_ 3 „ _ Ne gyedévre----------— — •—''Uf -*-1 60 „ Ta nítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19 szám) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel Nyilttér sora 40 fillér.-A. lap megjelenik minden szerdán. Mi a teendő. A képviselőház ma ismét össze­ül. Uj palotában kezdi meg működé­sét, a Sándor-utczából átköltözött a Duna partjára, hol a kolossális épü­let fenségesen tükröződik a hatal­mas folyam hullámaiban. Ez azon­ban mitsem változtat a magyar nép siralmas helyzetén. Nem az a dolog lényege, hogy a honatyák falóczán vagy lószőrdiványon ülnek-e, ha­nem, hogy feleljenek meg annak a fontos küldetésnek, melyet a man­dátummal magokra vállaltak, A kiegyezés állásáról még most sem lehet tudni semmit. Hogy ebben az országban a kisipart agyonütöt­ték, hogy nagyipart teremteni nem tudtak, hogy a kisgazda nyomorú­sággal küzd, s a nagyobb földbir­tokok galicziai bérlők kezeibe ke­rültek, hogy a termés elmegy adóba, sőt jóformán ki sem telik a tizenkét koronás búzaárakból, ezt igen jól tudjuk, de hogy mindezeken hogyan segítenek a vámtarifákkal, lesz-e"pi­aczunk, ahol értékesíthetjük, amink van és tudjuk-e állani a versenyt azokkal a czikkekkel, melyeket kül­földről a nyakunkra hoznak, hogy mi sorsa lesz az egész kiegyezési tárgyalásnak, megy-e Széli, bukik-e Körber, vagy marad mindkettő és ki­egyeznek ötven perczentre, erről már dunsztja sincs az országban senki­nek. Fontos dolgok ezek, de az or­szág belpolitikájának valódi tengelye mégis csak a katholicizmus kérdése abban a formában, hogy teljesittet- nek-e azok a jogosult követelések, melyeket a katholikusok kongres- susa az autonómia dolgában támasz­tott és sikerül-e kiküszöbölni közé­letünkből azt a rövidlátó fanatizmust, mely a katholiczizmus törvényes jo­gainak elismerésében az ország ha­nyatlásának egyik rugóját látja. Nem a kiegyezés, nem a kvóta megállapítása, nem a vámtarifa, ha­nem a katholikusok közjogi hely­zete képezi voltaképen az összes ak­tuális politikai kérdések góczpont- ját. Hogyan ?.. ügy, hogy a felemelt kvóta és a kiegyezési tárgyalások­ban Magyarország érdekeinek meg­rövidítése tulajdonképen fizetés az egyházpolitikai alkotásokért anélkül azonban, hogy ez a fizetés rendbe hozná a szabadelvű egyházpolitika által összekuszált helyzetet. A katholikus nagygyűlés, me­lyet e hő közepén Budapesten fog­nak tartani, újra egész élességében formulázza majd azt a kérdést, hogy mit akar hát Magyarország kor­mánya a katholikus egyház köve­teléseivel ? . . Az elaltató politika már lejárta magát és azok a pre­misszák, melyek tizesztendőnek egy­házpolitikai történetében rejlenek, teljes jogot adnak nekünk arra, hogy azokból minden téren levonjuk a következtetést. Mi lesz a katholikus autonómi­ával?.. Azt mondják, hogy a mi­niszter fiókjában megrekedt. Hát akkor mire való volt 1897 óta a kongressusi képviselet tanácsko­zása?.. Mire való a tervezetek ki­dolgozása?. Talán arra volt nekünk szükségünk, hogy a kongressus munkájával a katholikus autonó­mia felállításának lehetetlenségét bizonyítsák és hogy annál vakme­rőbben állítsák szembe a katholiku­sok szabadságtörekvéseivel a mi­niszteri mindenhatóságot ?.. Függő kérdések, melyekre a katholiczizmus a most összeült or­szágháztól feleletet vár, ha pedig nem kapná meg, hát az is felelet lesz. Egy azonban bizonyos. Azt a politikai erőt, mely a katholikusok számarányában, régi nemzeti ha­gyományainkban és egész jogtörté­neti fejlődésünkben rejlik, fel fogjuk használni arra, hogy megszüntessük a katholicismus közjogi helyzetének visszásságait. Biztosítékot nyújt erre már eddig megtartott nagygyűlése­ink fénye, társadalmi súlya és po­litikai képviseletünknek kifogásta­lan megbízhatósága. Végre is foly­ton hazugságokkal kormányozni nem lehet és azzal jó lesz leszá­Keresztjük, a bitó ültetve rája ! Értők sir a szól, mely szállt zászlaikra, Értük hull a föld könyüje a harmat, Mórt orvul ontott drága verők itta . . . A vértanuknak adj örök nyugalmat! Mint bérezről-bérczre száll a nap sugára, Rohantak győzelemről-gy őzelem re, Kardjok arkangyalé, sátánra vágva, Szent zászlójokról honszerelern lenge. Gyáván futott meg a halál előttek, Hisz ők voltak vezóri a magyarnak, S ármányba folyta gazság a dicsőket . . . A vértanuknak adj örök nyugalmat 1 Nem elég győzni hát hitért, honért, Meghalni kell 1 Nemcsak hős: vértanú kell! Szent fiad is kereszten onta vért, Megváltást igy jalent a szomorú jól 1 S bakókat küld a zsarnok megalázva, A hősök ellen, kik győznek vagy halnak. S ott várt a bitófák Kálváriája . . . A vértanuknak adj örök nyugalmat! Óh boszuállo Isten, láttad-é Egy nemzet vesztét, ország gyilkolását ! Fegyverét törte s ön-óltót vévé A hon védője, — szégyenét ne lássák ! . . . yőztes zászlók nem harezban elragadva, Vezéreink vesztőhelyre haladnak . . . Te tűrtél nézvén megkínzott fiadra . . . A vértanuknak adj örök nyugalmat! Bórencz bakók győznek fólisteninken, Egy, mint fiad bitóját maga hordja . . , S nézd tizenhárom oroszlán bilincsen . . . Miként czirkuszba, a ezózári szolga A Koponyák hegyére, veszni űzi, Mert ők hitet, hazát meg nem tagadtak. Ott fognak vérben porban hullni, — függni! A vértanuknak még ne adj nyugalmat! Támaszd fel, oh! s adj nékik örök éltet, Mert még nem ól, melyért hallak, hazájok 1 ítélet volt ... de utolsó Ítélet Legyen üdv jóknak, gonoszoknak átok 1 Hősök ege, csillagrajokkal ékes §Ü TÁRCZA. H§ Requiem.*) (Arad. Október 6.) A gyászünnepélyre irta és elmondta: Barttí/c Bajos. Örök nyugalmat adj a vértanuknak, Mindenható szabadság Istene ! lm ajkaink viharként égre zugnak, S szivünkből mintha boszud dörgene . . . De mily alázattal omlunk elóbed, Előtte a leggyászosb ravatalnak: A hősöknek, kiket hóhér kivégzett, A vértanuknak adj örök nyugalmat! Egy egész ország itt a ravatal, S egy Golgotha a hármas bérez hazája, S kereszted helytt a hit sugárival, *) Október 6-án az aradi gyászünnepélyen sze­mélyesen mondta el a szerző. T> 1________11 „ ' ____• J '____'T olcsó törlesztéses kölcsön kapható 000 koronától a legmagasabb Dl lddPfiSti ClSOFíillffll Pénzintézetnél ö»“®«* 1*« első és második helyen a legrövidebb idő alatt, 1 O 1 oly kedvezmónynyel, hogy az adós elhalálozásával tartozása Is megszűnik és az örökös tehermentes, tiszta birtokhoz jut. Felvilágosítást nyújt Bíeuschlosz-Testvérek törvényszé- kileg bej. cség Szatmárit, Árpád-utcza 30. sz. irodájában. Telefon 16. Minden kedden Fehérgyarmaton is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom