Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-25 / 26. szám
9 HETI SZEMLE". (26-ik szám.) egyebet nem tett. Eszmét nem kaptunk tőle, haladást, a közállapotok javulását még csak nem is várhatjuk. S míg tornázott, mig pro- ductiokat csinált, mindig egy pontra irányozta tekintetét, mint a jó mohamedán, mikor imádkozik. Hogy hova nézett, honnét várta a jutalmat, azt talán nem is szükséges kifejeznünk. „Kegyelmes uram 1 — kérdezte nem régen tőle egyik előkelő 'hirlapiró a folyosón egy válasz után — meg vagy te annak igazságáról győződve, amit mondtál,“ „Hja barátom, ezt igy kellett mondanom,“ válaszolt rá ő exczeller.ciája. Hát tornaterem lett már a magyar parlament. Hát ezért költünk mi milliókat, hát erre van nekünk szükségünk ? Az újabb kor legnagyobb vívmánya, a népboldogságának leghatalmasabb tényezője a parlament elvben, nálunk azonban a gyakorlatban csak teher, iga az ország nyakán. Évről évre összeül egy kis ideig, hogy aztán évről évre hosszú szüneteket tarthasson azon a czimen, hogy idő kell a fontos vitális reformok előkészítésére. Ezek a reformok azonban folyton csak készülnek, de sohasem készülnek el és megvalósítva azokból még halandó nem látott egy hajszálnyit sem. Mintha csak kimentette volna összes termékenységéta liberális kormányapolgáriházassággal, ezzel a korcsszülöttel, azóta— egy félévtized óta — semmit sem produkál, semmit sem képes felmutatni. Ilyen körülmények között mig a libe- lis párt marad uralmon, talán jobb volna ki sem nyitni a bezárt parlamentet. Akkor valószínűleg magunk is tennénk valamit. így azonban folyton nézzük, várjuk, hogy a nép keserves filléreiből fürdőző és mulatozó liberális kormány és pártja mikor fog a komoly munkához, a nagy feladatok megoldásához. Mig ezt hasztalanul várjuk, a ország mindenben hátra marad. A szatmári Iíj. Mária Kongregáczio zászlószeitelési ünnepsége. A várva-várt nap végre elérkezett ; megvirradt junius 21., a mely drága kincsünk, Nagy-Asszonyunk, Királynénk, égi jó Anyánk szent jelvénye, a Kongregáczio zászló keresztnapja lett. Junius 20 án este szomorú szívvel tértünk éjjeli nyugalomra, mert hiszen a késő esteli órákig szüntelen szakadó eső ünnepélyünk egy részét már is elrabolta, s az egésznek varázsfónyét, szívhez szóló kedvességét látszott veszélyeztetni. Ámde mintha csak meg akarta volna mutatni mennyei Anyánk, hogy az a 14ö levente és mások hő imája mily kedves előtte,—junius 21-én reggelfeló egyszerre megváltozott az idő, kiderült az ég, hogy arany napsugáros arcz- czal mivelünk hódoljon a természet Alkotója háromszor csudálatos Anyjának, szűz Máriának. Már reggel V2 8 órától kezdve nagy sürgés-forgás volt a Hám-féle konviktus folyosóin és udvarán ; ide özönlöttek a kong- reganisták,' — ezek a derék Mária-leventók ünnepi ruhát öltendők. Itt látom az egyiket, ott a másikat és igy tovább mint osztogatja a szép kék vállszalagot oda érkező bajtársának, mint tűzi mellére a kedvelt Nagy- Asszony megszentelt érmét. Kinek-kinek szive fölé illesztettek egy piros rózsa-fejet is, mintha csak jelezni akarták volna: Mária, titkos értelmű rózsa, szeretlek, tied szivem ; érted élek, érted halok, mint a Mária ország nagy őseiuek méltó unokája ! Fél tiz órakor megindult a diszmenet a felékesitett székesegyházba. Megjelent ugyanott a kir. kath. főgymnasium tanári kara, élükön igazgatójukkal, a nagy kongre- ganistával; ott, volt az összes ifjúság is. A templom valóban megtelt előkelő közönséggel, midőn a püspök ur Öméltósága is bevonult és Pemp Antal kanonok megkezdette a szt. misét. El nem fojthatjuk itt azon nagy örömünket és meglepetésünket, melyet gróf Hugonnai Bélánó Őlmóltósága, szeretett zászlóanyánk szerzett nekünk. Mart hiszen a legutolsó hir szerint gyöngélkedése akadályozta volt, hogy személyesen megjelenve szerény körünkbe hozzánk leereszkedjék. Ámde buzgalma s a magyar ifjúság iránt táplált szeretető tulemelték őt a nehézségeken, s a Nagy-Asszony iránti hő tisztelete szárnyain mondhatni repülve sietett hozzánk még az utolsó pillanatban; a reggeli vonattal megérkezett Nagy-Károlyból áldozatok árán is. A székesegyház sekrestyéjében fogadták őt a kongreganisták, kedves férjével gr. Hugonnai Béla főispán úrral, virágcsokorral kedveskedve az áldozatkész zászlóanyának. A szt. mise után püspök ur Ő méltósága intézett szívélyes, közvetlen hangon atyai szavakat a levente hadhoz. Oh mily jól esett hallanunk ajkairól a kongregáczio magasztos eszményét és hivatását ecsetelve 1 Mily buzditólag hatott ránk, midőn fölemlítette, hogy a múltban hazánk egén a legnagyobb történelmi nevek javarészt a buzgó kongreganisták* albumában is olvashatók. Épen igy kezd haladni a jelen is; maga Krisztus helytartója, dicsőségesen uralkodó szt. Atyánk XIII. Leó— kongreguista pápa. A zászlót közvetlenül megszentelése előtt megtekintette 'Mólt. püspök ur, Mólt. zászló anya, és a Mólt főispán ur. A remek kivitelű zászlót dicsérettel halmozták el. Ezután következett a megszentelés; a szertartást maga püspök ur Ő mólt. végezte. Az ünnep magasztosságát emelte a szegbe- verés ténye. Első helyen püspök ur Ő Mólt. Ő Szentsége XIII. Leó pápa nevében verte be a szeget ezen jeligével,: Isten nagyobb dicsőségére és a Kongregáczio ,’fölvirágzására !“ Azután ugyancsak ő saját nevében: A szent Szűz és szt. József tiszteletére mint főpásztor! A zászló anya ezen jelige alatt verte be szegét : „Isten és a bolds, szűz Mária dicsőségére!“ A főispán úr pedig: Vallásos nevelés minden előtt! Következtek : dr. Kádár kanonok: Nagyasszonyunk tiszteletére, s az ifjnság védelmére és üdvére 1 Pemp kanonok : Azon óhajom kifejezése mellett, hogy mindazok, a kik ezen zászló alatt a bolds, szűznek hűséget eszküsznek,'ezen hűséget mindvégig megtartsák, s ezen vallásos érzet nemesítse meg hazaszeretetüket! Stein- berger Ferencz kanonok nevében dr. Reiser Gy. tanár! Patrona Regni Hungáriáé, óra pro nobis ! Hippich István S. J. nevében Bús Jakab S. J. Nos cum prole pia, bene- dicat virgo Maria! Ratkovszky Pál mint a kir. kath. főgymn. igazgatója : Legyen azoknak, a kik ezen zászlót magukénak fogják vallani, állandó vezórök szt. Alajos példája és követőjük a bold. Szűz oltalma ! Ugyancsak ő a pesti szt, Imre egyesület nevében : Nem leszünk erősek semmiben, mig nem vagyunk első sorban a hitben ! Percnyi igazgató a tanítóképző nevében : A kik a zászló alá csoportosulnak, legyenek boldogok — Tel egy Cautri ! — kiáltott fel Raymonde. — Vájjon Louis de Lessort, aki szintén sok borzalmasságot ólt át Szudánban, vájjon ezért ő neki is le kelljen mondania a szerelemről ? Lásd, úgy mint te, ő is viseli egy sebnek a helyét: forradást a szeme fölött. — Óh, néki az jól áll 1 — kiáltott föl Jeanne élénken. Raymonde mosolyogva pillantott a cou- sinejára. Épen ekkor értek? a jégpályához. Áthaladtak a fasoron, mely a befagyott tó partja mentén húzódott és beléptek a csarnokba, ahol a korcsolyákat csatolják fel. Kis szünet után Raymonde némi zavarral szólította meg Jeannet. — Minthogy most már bizonyos vagyok abban édesem, hogy nem szereted tübbé Lessort urat és nem akarsz a felessóge lenni, vallomást fogok neked tenni. Nagy szívességet tehetsz nékem. Sajátságos remegés volt a hangjában. Cautri kisasszqny kissé elsáppadt. — Beszélj! — Hát legyen 1 . . . Gondatlan voltam. Te vonakodtál az ő visszatérte után azokon a helyeken megjelenni, ahol ő megfordult: a tennis-gound-on, a többi. Én azonban gyakran találkoztam vele. Jeanne miden önuralma mellett is ösz- szerezzent; aztán Rajmonde felé fordult és merőn a szemébe nézett.-- Jeanne, csak nem neheztelsz rám ? hiszen te úgy sem szereted többé. . . . Hallgasd tehát vallomásomat. Én levelet irtani Louisnak; és ez a levél most roppant nyugtalanságot okoz nekem. Szeretném visszakapni tőle. Erre csak egy mód van; ha te kérnéd vissza. — Én! — Természetesen. Ki másra bízhatnám ezt a titkot ? . .. Kérlek, ne gondolj azonban semmi rosszat sem felőlem . . . Azonnal találkozni fogunk itt Lessort úrral. Ha majd korcsolyázni fogsz vele, kérd vissza a levelemet. A feleletéből megsejtheted majd az érzelmeit is . . . — Tehát te nem vagy tisztában azzal? Ejnye, milyen hangon kérdezed ezt tőlem ! . . . Talán szereted még ? Jeanne ideges kaczajra fakadt, — Biztositlak az ellenkezőjéről. Azt hiszem inkább, hogy sohasem szerettem. — Tehát . . . Vis'Ztkéred a levelemet? — Mindenesetre! A buffet-teremben,8hol sok nép tolongott, Raymonde de Mauvaret az ujja hegyeit melengette a kályha mellett, A tekintete nyug- , talanul követte Jeannet és Louis de Lessort urat, akik éppen most surrantak el az emberekkel telt jégpálya tükrén, mélyen elmerülve egy kérdés megvitatásában. Vájjon minő szavakat válthattak egymással ? — Tökéletesen értem, hogy mennyi értékT. r . , . , 1 olcsó törlesztéses kölcsön kapható 600 londanesti első rangü pénzintézetnél koronától a legmagasabb összegig. első és második helyen a legrövidebb mő alatt, oly kedvezmény n.yel, hogy az adós elhidálo^^á^I tartozá&EUs szűnik és az örökös tehermentes, tiszta birtokhoz jut. Felvilágosítást nyújt Kcuschlosz- 1 est. eret téírí ki leg bej. ezég. Szatmárit, Árpád utcza 20. sz- irodájában. Telefon 16. Minden kedden Behergyannaton
