Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-09 / 15. szám

HÉT T SZEMLE“ (15-ik szám > 3 beszédet, miredr. Vajay Károly tiszti főügyész a város és közönsége nevében búcsúzon el a boldogulttól. Erre ismét felhangzott az ének s bezárult a sir egy nagy férfiú felett, ki Szatmár városának történetében méltán fogja elfoglalni a legelőkelőbb helyet. A birtokos középosztály. Általános a panasz, hogy hazánknak nincsen vagyonos középosztálya. Sehol sem mutatkozik ez a fogyatkozás föltünőbben, minta birtokosságnál, melynek középosztálya nálunk csaknem teljesen hiányzik. A mull század hetvenes éveiig csak dölyfös nemességet és szegény parasztságot ismertünk, 48-ig szabad polgárság és szabad parasztság egyáltalán nem volt. Az egyné­hány szabad királyi város alig nyomott va­lamit a latba és a jászok, kunok és hajdúk kiváltságos kerületei mindössze száz s egyné­hány négyszög mérföldnyi területen feküdtek. A többi terület a nemesség kezében volt, mely csaknem tősgyökeres magyarokból állott. A parasztság csak kisebb birtokokkal rendelkezik s ma sem bír nagyobbakat. Ez­zel szemben a dúsgazdag magyar nemesség szinte országok fölött uralkodó hatalma áll. Valamely földbirtokos egy végben fekvő tagja : uradalom, ez azonban nem mindig egyértelmű valamely uraság egész birtoká­val, sokan különböző vidékeken több ura­dalommal bírván. Birtok tekintetében tehát a közvetitlen ellentétek országaképpen jelenik meg Ma­gyarország, vagy apró-cseprő parasztjószág vagy fejedelmi birtokok ; a középosztály gyenge vagy nincs. 1848 megtörte a középnemes osztály jelentőségét, kiváltsága nincs többé, adóznia epen úgy kell, mint más közönséges em­bernek és boldognak valihatja magát, ki jó­kora adóösszeget kénytelen fizetni, mert a legtöbbnek birtokából csak igen kevés jut. A földbirtoknak tehát csak két szélső­ségét találni Magyarországban : jószágok ten­ger tömegét s aránylag apró paraszt telkeket A két szélsőség közvetítése hiányzik; a ma­gyar mezőgazdaság súlypontja nem középen, hanem egészen az egyik oldalon fekszik : a nagy javadalmakban. A nagy javak tulnyo- mósága következtében egészen sajátságos szint ölt a magyar mezőgazdaság. .Bármit gondoljon is a nyűgöt, európai ember Ma­gyarország földművelésének elmaradásáról, az okszerű mezőgazdaság ép oly jól áll Magyarországon, mint Európa bármely or­szágában. A paraszt gazdálkodást, igaz, nem lehet eldicsérni okszerűsége miatt, de hol Sokan a sz. Péter-templomban maradtak s végig hallgatták a szent misét, melyet Ram- polla bibornok celebrált fényes segédlettel, mások kisebb csoportokban templomokat te­kintettek meg. Délután a Transteveret s sz. Czeczilia templomát néztük meg. Márczius 31.-én lázban volt az ifjú se­reg. Óvatosan szorongatta valamennyi azt a finom papírlapot, mely az ő Szensóge elé bocsáttatást biztositá részére. A fogadtatást megelőzőleg a vatikáni szobor-gyűjteményt s képtárt tekintettük meg. 11 órakor sora­koztunk a Damasus udvarban, honnét fél tizenkét órakor a Sixtus-féle nagy kápolnába vonultunk. Ekkorra már mintegy másfél ezer ember volt ott összegyűlve. A magyarok összesen 500-an voltak, mert nem csak a zarándoklat tagjai, hanem minden magyar, ki Rómában tartózkodott ez időben, kapott belépő jegyet. Részünkre a legkedve­zőbb hely, a kápolna előrósze volt fenntartva úgy, hogy a magyarság közvetlenül az ol­tár előtt foglalt helyet. Tizenkét órakor távoli moraj jutott fü­leinkhez. Lázas izgatottság fogott el mind­nyájunkat. Egy hosszú perez s a kápolna ajtajában feltűnt a magasban a sedia gesta­van ez máskép? A nagy javadalmakról azonban el lehet mondani, hogy rajtuk jól folyik a gazdálkodás. A gazdatiszt a nagy uradalmakban oly nagy számú, mező­gazdaságilag iskolázott személyzetet képezi minőt másutt nem gyakran találni. E sze­rint abban lehetne keresni a nagy uradalmak jelentőségét Magyarországra nézve, hogy az okszerű mezőgazdaság tanitójaiként hivatvák a népre hatni. De ez állomást sokkal jobban töltenék be, ha kiterjedésük csekélyebb volna, mertafenforgó tetemes különbség mellett nem meri a paraszt gazdaságát a nagy birtokos­ságéval párhuzamba állítani. Az ügyek mai állása mellett úgy rémlik a paraszt előtt, mintha terjedelmesebb jószág egyszersmind okszerűséggel járna, mintha mitsem lehetne abból az ő jószágán foganatosítani, ami na­gyobb gazdaságban oly világosan mutatja áldásos következményeit. A paraszt birtokosságtól tehát értelmi­ségi foka következtében alig várhatjuk me­zőgazdaságunk fölvirágoztatását. A közép­birtokos osztály el van adósodva, hiányzik a tőkéje, melylyel helyzetén javíthatna. A nagybirtokosság pedig terület tekintetében az országnak csak mintegy tizedrészót kép­viseli. Bármily okszerűen és czóltudatosan vezeti ga dálkodását, tőle egyedül nem vár­hatjuk mezőgazdaságunk föllenditósót. Ebből következik, hogy a középbirto­kos osztályon kell segíteni. Meg kell te­remteni a cselekvőképes középosztályt, min­denféle könnyítésekkel lehetővé kell tenni, hogy oly pénzeszközök álljanak rendelke­zésére, melyekkel szomorú viszonyaikon segíthetnek. A parasztgazda inkább követi a középbirtokos példáját a gazdálkodásban, mint a nagy apparátussal dolgozó nagybir­tokost és ha az ő helyzetén is könnyitünk, akkor csakhamar ismét lendületnek fog in­dulni hanyatló mezőgazdaságunk. Hjrek. — A zárdatemplom felszentelve. Szomba­ton reggel szentelte fel dr. Binder András ez. kananok a díszesen kifestett és restaurált zárdatemplomot, mely most már valóban kedves benyomást tesz a szemlélőre. Vasár­nap már rendes istentisztelet volt a régi szo­kás szerint. Áthelyezett főnökök. Augusztini János helybeli posta-ós táviró felügyelő a budapesti főposta és távirdahivatalhoz helyeztetett át. torian érkező szent aggastyán fönsóges alakja- Egetverő éljenzés fogadta s kiséré egészen az oltárig. Jóságos, angyali mosoly kisóretó- ben osztotta áldását minden oldalra s látható megelégedéssel gyönyörködött ifjaink kendő és kalap lengetósóben s éljenzésében. Az oltárhoz érve leszállt a gestatoriá- ról s az oltár előtt levő székben foglalt he~ lyet. Zichy kamarástól azt kérdező „Hol van­nak a magyarok,“ s a kapott válasz után felénk fordítva tekintetét, latin nyelven a következő beszédet intéző kozzánk: „Különös lelki gyönyörűséggel látjuk az ifjaknak ezt a válogatott koszorúján, amely- lyel Magyarország nagyon rövid idő múltá­val ismét megjelenik előttünk. Mert kegye­leteteknek ezt a kiváló bizonyítékát, amelyben örömötöket tanúsítjátok, hogy pápaságunk huszonötödik óvót elértük, megkülönböztetett szívességgel és a legnagyobb jóakarattal fo­gadjuk ; de még sokkal inkább csodáljuk lelkes hiteteket, amely arra indított, hogy a pápának, Jézus Krisztus helytartójának e földön, tiszteletére jöjjetek. Óh, ha egész Magyarország a régiek dicsőségéről megem­lékezve, szent Péter székéhez szivvel-lólekkel ragaszkodnék, az erények mekkora előmoz­Hozzánk Strasser Lajos, a nagyszebeni posta és távirdahivatal vezetésével megbizott. fő­tiszt, neveztetett ki főnöknek. Augusztinit méltán fogja sajnálni a társadalom, mert kedves, előzékeny, udvarias hivatalnokot és tiszteletre érdemes társadalmi embert vesz­tettünk benne. Polgármesterválasztás Ungváron. Az áp­ril 1-én lejirt pályázati határidőig 4 pá­lyázó jelentkezett Ungváron a polgármesteri állásra, és pedig; Moesáry Géza, Farkas Fe- rencz, dr. Ivántsy Lászlójés Jovanovics János. Hír szerint megválasztásra legtöbb kilátása dr. Ivántsy ügyvédnek van. Eljegyzés. Kiss Viktor Manó, beregszászi áll. főgymn. h. tanár, jegyet váltott Szilvdssy Irén kisasszouynyal, Szilvássy Alajos, be­regszászi kir. pónzügyigazgató müveit lelkű, kedves leányával. —Holczmann Márton máv. hivatalnok jegyet váltott Beregszászon Guthy Ferencz nyug. kir. törv. széki elnök ur ne­velt leányával, Háda Esztikével. Előléptetett segédtanfelügyelő A vallás és közoktatásügyi miniszter Bodnár György szatmármegyei segédtanfelügyelőt f. ápril 1 tői a X. fizetési osztály 1800 koronás fokozatába előléptette. Fényen márcz. hó 31.-ón igen szép ün­nepség folyt le az óvoda termében. Csánk István dr. plébános fényi lelkészkedésónek 25 éves jubileumát ünnepelte meg a község. Az ünnepség előtt a képviselőtestület jelent meg a község többi polgáraival egyetemben a jubiláns lakásán, meghívni őt a tiszteletére rendezett s a népiskolai növendékek által elő­adandó szinielőadásra. A jubilánst megjele­nésekor a jelenlevők dörgő éljenzése fogadta. Utána a növendékek éneke következett, majd Szolomájer József tanító üdvözölte és mél­tatta a jubiláns érdemekben gazdag, lanka­datlan munkásságban eltöltött múltját. A beszédet gyakran fólbeszakitották az ismé­telten előtörő éljenek s ez valóban kedves bizonyítéka annak, hogy Csánk István dr. plébános 25 éves fényi működésével kivivta magának a keveseknek jutó szerencsét ; a nép bizalmát és szeretetét. Most ének kö­vetkezett s utána „A libapásztor“ és „Az ördög fia“ czimű színdarabok, melyeket a gyermekek dicséretes ügyességgel adtak elő. ditása, a boldogság és béke mennyi áldása származnék ebből rá nézve. Pápaságunk hosszú lefolyása alatt többször és a legszí­vesebben adtuk jóindulatunk bizonyítékait Magyarország iránt; viszont nem is hiány­zottak, a melyeket Mi Magyarország részé­ről fogadtunk. Jól esik ebben kedvező jelet látnunk, jól esik még jobbat várnunk és ezt a várakozásunkat magától a ti ifjúságotoktól merítenünk, amely nálatok a vallás és a haza reménysége gyanáat szerencsésen felnövek­szik. Különben irántatok táplált érzelmein­ket bővebben kifejti majd kamarásunk, Zichy Gyula gróf, még pedig hazai nyel­veteken.“ Erre Zichy gróf magyarul elmondá ő szentsége beszédének tartalmát s befejezé­sül figyelmeztetett, hogy ő szentsége áldá­sát fogja adni az egybegyűltekre. Messze csengő, 92 éves agastyánnál meg­lepő erősségű hangon éneklő ekkor ő szent­sége a „Sit nőmén Domini benedictumot“ stb., melyre a feleletet az ifjúság éneke adta. Áldás után a magyar zarándokok közöl mintegy 40-en azon rendkívüli kegyben ré­szesültek, hogy ő szentségének bemutatlattak. Első sorban Pokornyi Emanuel és Fieber

Next

/
Oldalképek
Tartalom