Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-04 / 36. szám

X. évfolyam. 36>ik szám. Kzatmár. 1901. Szeptember 4 POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér­Félévre-----------— — — — — 3 „ — Ne gyedévre----------------------------1 50 „ ja nitóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ ezimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora -40 fillér. A 1m.|> megjelenik miiiilen szerdán. Berekesztik az országgyűlést. Mindenkit meglepett az a hír, hogy a király legkésőbb szeptem­ber közepéig az országgyűlést fel­oszlatja. Kormánypárti lapok azzal indokolják a .képviselőház hirtelen feloszlatását, hogy a miniszterelnök elejét akarja venni a pártmozgal­mak erősebb kifejlődésének, a pár­tok közötti ellentétek kiélesedésének. Ez az indok tulajdonképen ürügy. A kormány már eddig 350-nél több helyen állitott fel jelöltet, az ellen­zék még csak most készülődik ; a legtöbb kerületben nincs meg az összetartás, nem tudnak megálla­podni a jelöltek személyében; nem akar tehát Széli addig várni, mig az ellenzék kibontakozik az érthe­tetlen tétlenségből vagy az egyesek önzése áltat szított viszálykodó zűr­zavarból. A mi magát a képviselőház fel­oszlatását illeti, e tény fölött mi egy cseppet sem sajnálkozunk. 5 évi élete alatt semmi maradandót nem alko­tott. Kezdetben czinikus könnyel­műséggel nem is Ígért semmit, ké­sőbb sokat igért, de nagyon keveset tett. A mit tett, az az önfentartás vagy önvédelemre irányult. Ezeket saját körülményei között egy féreg is megteszi. S még ezt a keveset is csak egy néhány ember, a jobbak, a lelkiismeretesebbek végezték. A többi le vagy fel utazott, a mint a birtok, a viczinális, a bank ügye kívánta, tanulmányutat tett, ha ne­mesebb szenvedélyé volt, kártyázott, színésznőket, orfeumi énekesnőket szórakoztatott, pezsgőzött stb., ha kedve igy tartotta. Megdöbbentően csekély a tekin­télyük, úgyszólván lejárták magukat a képviselők, épen ezek miatt, az ország közvéleménye, főleg pedig a fővárosi közönség előtt. A kit becsül­nek, azt nem mint képviselőt, hanem 'mint egyént becsülik. De hát baj is az az erkölcsi te- 1 kintóly, ha az ember könnyedén zsebre teheti a fizetését és módjával, egy kis utánjárással megnyílnak előtte a pénzintézetek ajtói. A nép nyomorának enyhítésé­vel, a munkások sanyarú helyzeté vei, a kisiparos és kisbirtokos válságával ugyan miért törődjék a honatya, hiszen a‘góodokkal terhelt ember nem tud szívből mulatni, nem tudja az élet örömeit élvezni. Rövid vázban előadva igy gon­dolkozott és igy tett a jelen parla­ment legtöbb tagja, nem csoda tehát, ha maga a parlament is vegetált. A Széli kormányra jutásánál hangoz­tatott parlamenti reformból, a közélet megtisztításából előre láthatólag ily tagok mellett nem lehetett semmi. A vérmesebb reményüek arra számítottak, hogy ez az egész éle­tén tétlen képviselőház élte alko­nyán mégis tesz szolgálatot a nem­zetnek s kérni fogja a vérrel szerzett jogok és az áldozattal fentartott nemzeti szabadság és függetlenséget áruba bocsátani akaró férfiúnak: Bánffy bárónak és czinkostársainak vád alá helyeztetését. LS _ * Am mi biztosra veszszük, hogy ez a parlament csak eltüsölta volna a dolgot, jobb, hogy a kezébe sein, került az ügy, egy önérzetesebb és függetlenebb parlament bátran fogja majd a bélyegzőt kezébe venni. Igen, mi elvárjuk a nemzettől, hogy ügyeit méltó képviselőkre bízza. A haza jövője, boldogsága, alkotmánya, szabadsága, anyagi és szellemi fel­virágoztatása most, választók, a ti kezetekbe van letéve. Erezzétek e pillanatok fontosságát és felelőssé­gé1 •' Csak tiszta jellemű és szakkép­zett hazafiakra adjátok szavazatoto­kat. Az idő bár rövid, de még elég hosszú arra, — a kormány minden furfangja daczára — hogy ilyen férfiakat szemeljetek ki, hála Isten­nek, még vannak ilyenek szép szám­mal az országban. Ne engedjétek a polyvát a felszínre jutni, most, mi­dőn a kúriai bíráskodás miatt a TARCZA. Ereklyék a székesegyházban. Az emberi szív egyik legszebb vonása nyilvánul abban, hogy a kiket életökben szere­tett és tisztelt, azoktól a halál után sem tagadja meg e nemes érzelmeket. Ezt látjuk a gyerme­keknél, kik szüleik, a barátoknál, kik jó barátaik, egyes községeknél, városoknál, nemzeteknél kik nagy embereik, hőseik emlékezetét kegye­lettel megőrzik hálás szivökben. Az elhunytak iránti kegyeletes érzés nemcsak abban mutatko­zik, hogy élettelen tetemeiket tisztelettel kisérjük sírjaikhoz, hanem mintegy folytatását nyeri az által, hogy minden tárgyat, mely az övék volt, mindmegannyi drága emlék gyanánt becsben tar­tunk. Így volt ez és igy marad minden időben és minden nemzetnél a nélkül, hogy ebben a józanul gondolkodó az emberi elme tévedését látná. Maga a természet irta szivünkbe a ke­gyelet ezen törvényét, me:yet a kath. egyház a szentek ereklyéinek tiszteletével megnemesi- tett és megszentelt. Az elhunytnak tetemei, hamvai vagy csont­jai magát az illető személyiséget sokkal élén­kebben állítják szemünk elé, mint azt bárminő beszéd, jel vagy kép tehetné, mert mint szoro­san az elköltözötthöz tartozók, minden jelnél vagy képnél többet mondanak. Azért viszszük át rájok a tiszteletet és gyöngédséget, melyet az élő iránt többé nem tanúsíthatunk, szivünkre szorítjuk, csókkal illetjük és vagy a szeretet könyeivel, vagy tiszteletteljes csodálattal szem­léljük azokat. A halottal szemben önkénytele­nül érezzük, hogy teteme, jóllehet élet és lé­lek nélkül való, mégis mint az előttünk kedves egyéniség lényeges alkotó része, a drága el­hunyt leikével még mindig viszonyban van. De a kath. egyházban az ereklyék tisz­telete nem pusztán a kitűnő egyéniségek ér­demeinek méltánylásában, közelismerésében áll, sem nem az Urban elhunytak tetemei iránt való egyszerű, természeti gyöngédség és ra­gaszkodás, hanem tényleg vallási tisztelet, mert a szent ereklyék a megemlekezesre kiváló er­kölcsi előnynyel bírnak, mert a szent erek­lyék által Isten gyakran nagy csodákat mi­vel és az embereket számtalan jótéteményben részesíti. E magasztos szempontok lebegtek mél- tóságos főpásztorunk lelke előtt, midőn a szat­mári hívek rendkívüli örömére a székesegy­ház két mellék oltárára díszes ereklyetartókban szent ereklyéket állitott ki, ez által a hí­vek buzgóságának, vallásos kegyeletének újabb lendületet adván. Sz. István oltárán sz. Be­nedek vértanú koponyája van kihelyezve, me­lyet ő méltósága a közel múltban elhunyt nagy­nevű szombathelyi püspöktől, Hidassy Kornéltól kapott ajándékba. A vasmegyei Pinkafő község néhai szentéletü plébánosa, Weinhofer József ka­pott egykor becses ajándékul egy egész szent tes- tetRómából, melynek hitelessége mellett a ládikán levő pecsétek s az ereklyék mellett talált kis vér­Tényleg csak INGÜK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivi­telben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület

Next

/
Oldalképek
Tartalom