Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-12 / 24. szám

2 HETI S Z E M L E“ (24-ik szám.) Városi közgyűlés. Saatmár, 1901. jun. 10. Junius havi rendes közgyűlését e hó 10-én tartotta meg törvényhatósági bizottsá­gunk Hugonnay Béla gróf főispán elnöklése mellett. Sok tárgya nem volt a közgyűlés­nek, érdekesség azonban volt benne elég. A szálloda építésénél mindegyre felmerülő pót­költség egy kis keserűséget is keltett az építést ellenzőkben. Az meg, hogy a jégver­met teljesen elhagyták a tervek elkészítésé­nél s csak most jönnek rá, hogy arra szük­ség is lesz, mint egyik bizottsági tag meg­jegyezte, valóságos botrány. Részletes tudósításunkat a következők­ben adjuk : A jegyzőkönyv hitelesítésére a főispán által proponált bizottsági tagokat megválasz­tották, mely után Tankóczy tanácsjegyző fel­olvasta a polgármesteri havi jelentést. A je­lentés szerint a Kossuth-kertben a gőz- és kádfürdő elkészült, még csak a szerelési munkálatok vannak hátra ; de ezek hamaro­san elkészülnek s a fürdő átadatik rendelte­tésének. A szálloda építése rohamosan halad. Remény van reá, hogy a kitűzött határidőre tető alá kerül az épület, ha a munkások bérharcza — a mit nemrég megkisérlettek, az építkezés menetét nem fogja hátráltatni. A sztrájkmozgalom nagyon rövid ideig tar­tott, mert a munkások azon kérelme, hogy kevesebb munkaidő mellett több munkabért kapjanak, a vállalkozók által méltányosan lett elintézve. A várost nagyon is érdeklő szatmár-f.- gyarmati, zsibó-n.-bányai és a szatmár erdődi vasutak igazgatóságai közelebb tartották meg évi közgyűlésüket. A fehér-gyarmatinak tiszta nyeresége 47639.50 K., a zsibó-nagybányai- nak 50343.63 K., a legfényesebb tiszta nye­resége — daczára rövid fennállásának —■ a szatmár-erdődinek volt, mely 15985.5 K-nát tesz ki. Úgy a sajtóban, mint a közönség kö­rében az utóbbi időben sok panasz merült fel a szatmár-erdődi vasút ellen. A tanács már eddig intézkedett hogy a rendőri kiren­deltség által a hegyen a közönség érdekei megvédessenek ; az üzletkezelőség vasúti al­fajuk az erkölcsi élet, utat törtek a romboló eszmék, előkészítői a világrenditő forradal­maknak. A jámbor apácza megjövendölte a vihart, megjövendölte a zárdák erőszakos pusztulá­sát s jövendölései nemsokára mind betelje­sültek. Fejedelmek, főpapok, hadvezérek, tudósok keresték fel a kaufbeureni igénytelen kolostort, hogy a már életében szent hirű, alázatosságában csodálatos apáczától tanácsot, vigaszt, gyógyulást, megtérést nyerjenek. Az egyszerű, iskolázatlan nő, Istentől megvilágí­tott értelmével, a szivek mélyén olvasni tudó malasztjával, szokatlanul termékeny képzelő tehetségével s poetiku9 stílusával, melylyel gondolatait a legnagyobb könnyedséggel tudta uj képletekkel kifejezni s a szellemi és anyagi világ közötti hasonlatokat megta­lálni, — senkit sem hagyott megnyugtatás nélkül. Szigorú életmódja, kinzóbetegségei, melye­ket bámulatos türelemmel viselt, gyakori el­ragadtatásai földöntúli kinézést kölcsönöztek Crescencia szerény alakjának ; szent engedel­messége, szűz tisztasága, valláskülömbsóget- nem ismerő emberszeretete s angyali áhítata: az élő szent varázshatását gyakorlá, mit Isten kalmazottai tűrhetetlen állapotokat teremtet­tek, melyek ellen a tanács a vasút igazga­tóságánál keres orvoslást. Id. dr. Farkas Antal: A rendőri kirendeltség a bajokat nem fogja megszüntetni. Nagyon visszás állapot az, hogy a vasúti menetrend a közönség ér­dekeire nincs tekintettel. írjon fel a tanács az igazgatósághoz az iránt, hogy a menet­rendet a közönség érdekeire való tekintettel állíttassa össze. Papp Gézának a menetidő ellen volt ki­fogása. IV2 óra menetidő van a hegyre s mégis nagyon sokszor 2 óra alatt sem lehet feljutni. A vasúti alkalmazottak kipkedés- kapkodásának köszönhető ez. O is a mellett van, hogy kerestessék meg az Igazgató,ság, hogy városunk viszonyainak tanulmányozá­sával megfelelőbb menetrendről gondoskodjék. Kelemen Samu, mint a Sz. E. H. É. vas­út igazgatóságának tagja, előadja, hogy neki a felhozott sérelmekről nincs tudomása. Majd áttér arra, hogy a polgármesteri jelentés­ben nem hallott semmit oly intézkedésről, melylyel a tömeges vizbefulás megakadá­lyozható volna. A Szamos vize nap-nap után szedi áldozatait. Szedi abból az osztályból, mely a segítségre leginkább rá van szorulva. Ezt nem lehet, nem szabad a törvényható­ságnak továbbra is közönyösen nézni, hanem a cselekvés terére kell lépnie, hogy az em­berélet a vizbefulástól megmenthető legyen. Indítványozza a népfürdő felállítását, melylyel egy Ízben foglalkozott a törvény- hatóság, de felállításától visszariadt azért, mert az tetemes fenntartási költséget vonna maga után. Erre is ajánl orovosságot, mely­lyel fedezve volna a fenntartási költség. Min­den fürdő személy fizessen erre a költségre 1, mondd egy krajczárt. Ebből bizonyára megtérülne a kiadás. Addig is, mig a nép­fürdő felálhttaúk, tanácsi intézkedést kíván, hogy rendőr legyen a fürdőhelyeken, a ki úszni tud, s csónak álljon rendelkezésére, hogy a segítség ideje-korán kéznél legyen. Papp Géza h. polgármester reflektálva az el­mondottakra, kijelenti, hogy az indítványt nem tárgyalhatja a közgyűlés, mert nincs felvéve a tárgysorozatba. Módjában lesz az indítványozónak indítványát máskor meg­tenni, a mikor azzal érdemlegesen foglalkoz­a jövendölés s a csodák adományával hite lesitett. Olyan volt Crescenciának az Isten, mint valami fényesség ; ebben lakott ő, ez özönlé körül, bár hol volt, bármit tett is. Különö­sen lángolt buzgósága az Oltáriszentség iránt, mely egy alkalommal 6 hétig egyedüli táp­láléka volt. Halálos ágyán örököseivé a tisz­tító helyen szenvedő lelkeket tette, nekik ajánl­ván mindazon imák, jócselekedetek és szent miseáldozatok lelki hasznát, miket érette vé­gezni fognak. Meghalt 1744. ápr. 5. husvét vasárnap­ján. Holtteste kellemes illatot árasztott, mely betöltó az egész házat; sírjánál oly sok csoda történt, hogy pár óv múlva már százezrekre ment azok száma, kik évenkint ájtatoskodva sírját meglátogatták. E nyilvánvaló csodák, a fejedelmi egyé­nek s a hivő nép millióinak kérelme végre arra bírta a római szentszéket, hogy n szent- hirü apáczáról beterjesztett ügyiratokat meg­vizsgálva, azok hitelességéről meggyőződve, előbb 1801-ben, majd 1900. okt. 7-ón döntött s Mária Crescenciát a boldogok sorába iktatta. Meszlényi Gyula püspök ur ő méltósága hatnak. A miket a felügyeletre vonatkozó­lag felhozott, azokhoz hozzájárul s a kívánt módon intézkedéseit meg fogja tenni. A fő­ispán is e mellett volt s az indítványt el­ejtette. Ezek után a polgármesteri jelentést tudomásul vették. A szálloda építésére felveendő 360.000 koronát a magyar jelzálog hitelbank nem a megígért 94% árfolyammal, hanem 93V2% árfolyam mellett hajlandó kölcsönözni, de csak jelzálogi biztosítók mellett. Ingatlanról lóvén szó, annak tárgyalásába a közgyűlés nem mehetett bele, hanem egy közelebb tar­tandó rendkívüli közgyűlésen fognak hatá­rozni a kölcsön ügyében. Addig is megbiza- tott a tanács, hogy a kölcsön dolgában akár a magyar jelzálog hitelbankkal, akár mással, kezdjen újabb tárgyalást. Fogarasi József lovas rendőrtiszt állását esetleg fokozatos előléptetés által a júliusi közgyűlésen fogják betölteni. A tanács megbízatást kapott a pályázat kiírás -.ra. A szálloda épitósénél az építészek által javasolt s a tanács által elfogadott pótmun­kálatok költségtöbbletét a közgyűlés elfo­gadta s építészeket megbízta a jégverem és a tüzvizsgáló őrtorony terveinek elkészítésé­vel. Ezt a határozatot kemény kritika előzte meg. Kelemen S. elvből nem járul hozzá a pótmunkálatok megszavazásához. Kedvencz foglalkozása némely építésznek az, hogy az eredeti tervtől eltérő módositásokkal magá­nak jogtalan hasznot kivan biztosítani. Le­gyen résen a közgyűlés, álljon a sarkára, mert különben szakadatlanul fogja kapni a módosításokat. Kimutatja ezután, hogy az egységárak mellett is miben és hol történik a becsapás. Verécy a sok mindenféle szakbi­zottságot kárhoztatja. Kiben bizzunk meg ha nem a szakértőkben? Ezek a kivitelre a tervet alkalmasnak találták, miért kell hát azon változtatni? Papp Géza a javaslat védel­mére kel. Az egység árak mellett s a szi­gorú felügyelet mellett nem történhetik meg a közönség becsapása. A február és márczius havi adó elő- és leírásokat tudomásul vették. B. Kovács Béla kir. tanfelügyelő azon múlt év őszén tanúja volt Rómában a bol­doggá avatás örvendetes tényének, sőt ez óv május havában Bajoroszágban személyesen részt vett azon ünnepélyen is, melylyel Isten szolgálóleányát Kaufbeuren népe s egész Bajorország megtisztelte. Erről szól az a kedves könyv, melyet kegyes főpásztorunk nagy áldozattal kinyom­tatván számtalan példányban híveinek aján­dékozott. Boldog Mária Crescentia élettörténete fensöbb rendű vallásos olvasmány. Az élet- szentség e ritka példája, az erkölcsi tökély e csodás megnyilatkozása, a világi felfogás­tól annyira különböző szerzetesi engedelmes­ség, a mennyei ihlettől felmagasztosult lélek, a csodák természetfölötti világában termé­szetes nyugalommal mozgó áldozatos élet — talán szokatlan, bámulatos, sőt alig érthető lesz a modern kor fiai előtt, de mint elvi- tázhatatlan történeti tény, mint a kath. val­lásosság virága, érdeklődést, elmélkedést, tanulságot s üdvös érzelmeket fog szülni minden olvasó szivében. Szívből fakadó,-ezer köszönet érette a lelki élet gondjait annyira szivén viselő, ke­gyes főpá ztorunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom