Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-21 / 8. szám
IX. évfolyam. $«ik szám. Szatinár. tOOO. fehniár 31. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér. Félévre — — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 14 fillér. Felelős szerkesztő HÁTIK) U Y ENDKE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNYrSAJTÓ.“ I A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes I küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó1' ezimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap meg jelenik minden szerdán. Kik válaszszák a nagybányai plébánost? Azt mondják : Felsőbánya és Nagybánya testvér-városok. Ezt már sokszor hal louam hangoztatni és bizonyugatni ; de azt hiszem, azért testvérek, mert mindkettőnek egy volt a szülőanyja: a bányászat. Egy anyának gyermekei pedig mindig édes testvérek, azuián meg a két város folyton arra törekszik, hogy egymás közt a jó, a testvéries, viszonyt fen tartsa. A testvér nem veheti rósz néven, ha' ügyei iránt testvére érdeklődik. Ezen igazság érzetéiől álhatva, mint a testvér-város lelkésze, megengedettnek vélem, hogy a nagybányai róm. kath. lelkészi állomás betöltésének ügyéhez" hozzá szóljak. Nem szándékozom elméleti dolgokkal foglalkozni, de tényeket hozok fel és ezekből levonom a következtetést. íme tehát álljanak itt a tények. I-ső Lipót király 1701. április 9-én következő rendeletét adta ki: „A földesurak, amint a magyar muni- cipális törvények által kötelezve vannak, kötelesek, mint kegyurak, a templomokat, a fentartani, a plébánosokat és tanítókat javadalmazni ; a kegyurasági jog azonban egyedül a katholikusok által gyakoroltassák, oly- *) *) Épen ilyenek a viszonyok Szatmáron, az alábbiakban kifejtett jog tehát városunk kath. közönségét is illeti. Szerk képen, hogy ha bármely kegyur a katholikus hitet elhagyná, e jogtól azonnal meg- fosztassék. Zom bor városa 1749. február 17-én Mária Teréziától kapta szabad kir. városi szabadsHglevelér, melyben a kegyúri jog gyakorlására vonatkozólag a következők foglaltatnak : „Átengedjük ezen városnak a kegyúri jogot is oly módon, hogy a plóbános-bemu- tatasi jog egyedül a kaiholikus polgárokat és lakosokat illesse; és viszont a görög nemegyesült polgárok is egyedül önmaguk saját módjuk szerint gondoskodjanak plébánosukról,“ Ugyanezen nagy királynénk 1780. évi szept. 11-én kelt intézményében azt mondja, hogy: „a kegyúri jog sem honi törvények, sem királyi rendeletek értelmében ágostai vallásu földesuraknak nem adományozható ; mert a történetkönyv tanúsága szerint már előbb ama katholikusok is, kik e jogot bírták, ha a kath. egyház kebeléből kiléptek, attól azonnal megfosztanak.“ Ferencz királyunknak 1818. május 27-én 16,859. sz. a. kelt rendelete igy szól: „Vegyes vallásu polgárokkal biró városokban a plébános-választási jog egyedül a katholikus polgárokat illeti.“ Sopron városában 1876 ban azon vitás kérdés fordult elő, vájjon a kath. plébános az összes képviselőség vagy annak kath. része által választassék-e ? Trefort Ágoston kultuszminiszter ur a vitás kérdést akkép intézte el, hogy a választásban csak a kath. képviselők vehetnek részt. Pozsonyban a városi képviselő-testületnek kath. hitü tagjai s a város kath. hitü tisztviselői egy kegyúri bizottságot képeznek s mint ilyen, gyakorolják a másvallá- suaknak befolyásától menten az egyház- és iskolára vonatkozó kegyúri jogokat. Győr városa 1878. november 18-iki közgyűlésében ekként határozott: „a plébános kiszemelésének kérdésébe sem most-, sem jövőre avatkozni nem fognak s az özén iránybani intézkedésnek jogát egyedül a törvényhatóság róm. kath. tagjainak engedik át.“ Újvidék városában a kath. lakosok egyházi és iskolai ügyeiket a változott viszonyoknak megfelelőleg akarván-kezelni, 1868. évben hitközséget szerveztek, az alapszabályok 6. §-a igy volt szövegezve : „Az egyházközség a városi tanács és képviselőség minden befolyása nélkül önállóan gyakorolja mindazon jogokat, melyek a törvény és szokás erejénél fogva eddig a kegyurat illették és pedig egy saját kebeléből választandó bizottmány által, mely egyházi képviselő testület nevet viselend. A városi plébánosnak választása is ugyanezen egyházi képviselő-testület által fog történni. Ezen, jóváhagyás végett felső helyre fölterjesztett szabályok szövegezése ellen tiltakozott a kegyúri jogokat eddig gyakorló városi tanács és képviselő-testület, azonban báró Eötvös József kultüszminiszter 1868. évi nov. 14-ón TARCZA Tegyétek el a szemfedőt! Mert sok ügy van még szem előtt. Csatára fel ! ifjú aggok ! Hisz az élet delén vagytok ! Két ifjú öregnek. P. E. és B. S. Motto : Kinek lenne élni kedve ? A halálról elmélkedve, S kinek menne vígan d olga ? Csak a halálra gondolva. Tűnnek, perczek, napok, évek, Rövid az emberi élet, Eloszlik az, mint a pára, Ma, holnap, vagy nemsokára. Ha az élet múló holmi, Jó a halálra gondolni, S ha biztosítva a végezel, Aggkor a haláltól nem fél. De ti ifjan vágytok halni Vágyé vágyatok csak talmi ? Várjatok csak! várjatok még 1 Távol legyen az a várt vég! Működni kell mig van idő, Mert a kaszás hivatlan jő, Munkára fel, ifjú nagyok ! Hisz’ csillagtok még fent ragyog. Nincsen még ősz, de meleg nyár. Napotok még magasan jár, Társadalmunk nagyon beteg, Sebeire irt tegyetek ! Pásztorok 1 még sok dolog van, A nyaj között az akolban. Szólani is alig merek, Kevély s önzők az emberek, Rut irigység, vak gyűlölet, Uralja ma a sziveket. Szabadelv, anyagimádás, Hitközöny, és sok egyéb más, Öl, gyilkol, tipor lelkeket, Hogy’ hunynátok bó szemetek ? S jó testvérek a Krisztusban 1 Bennünk is sok, sok hiba van, Szóval, jó példával, tettel, Ezen is tán javitni kell. Jóvá tenni mindezeket, Legfőképp igyekezzetek ! Szeretettel feddni, intni, Jobb’ szeressék egymást, mint mi. Végig harczoljatok küzdve 1 Ettől függ a lelkek üdve, Tudománytok, ezen téren, Felhasználva, nagy czólt ér el, Boldog lesz az ember élte, Áldozzatok 1 mindent érte. Müveteket nyélbe ütve, Nyert leend sok lélek üdve, Végezvén ily üdvös dolgot, Nem-e lesz lelketek boldog? Test s lélekben, majd megtörve, Gondoltok a sirgödörre, Lelketekből, száll bő ima, Hogy ne jusson, örök kínra. Mind lassabban ver szivetek, Imádkoznak, ti értetek. Ajkatok „Ament" mond rája, így végezve a szép pálya. Napotok is száll nyugvóra, S ha közéig a végső óra, Akkor mondhatjátok, hova? Jöjjön a szent Mihály lova? Fancsika, 1900. február 14. Ároktövi.
