Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-05-10 / 19. szám

2 J1 A „Széchényi Társulat“ nevében Majos Károly aligazgató : Mint a „Széchényi Társulat“ képvise­lője, kijelenti, hogy a társulat a nemzeti eszme és egységes társadalom ideális jel­szavainak praktikus létesítésére törekvő egyesületek keletkezését és működését min­denkor örömmel látja, azok törekvését nem­hogy gátolni, de ápolni, tehetsége sze­rint támogatni kész. — Igen meleg szavak­kal tolmácsolja a „Széchényi Társulat“ üd­vözletét. — Valóban remek, logikus beszédét harsány éljenzés és taps követte. A Rölcsey-Kör nevében dr. Fechtel Já­nos titkár: O is lelkesedéssel üdvözli a Kölcsey- Kör nevében, a nemes intentiók és czélokra törekvő testvér-egyesületet. — Lángoló, ha­tásos és éljenzésekkel megszakított beszé­dében ráutal a társadalom szertetagoltságára, a nemzeti és faji, nemzetiségi és felekezeti különbözetek hátrányait, és a társadalmi tényezők szertehuzását látva, mintegy élet eszköz', ineg kell ragadnia az ilyen homo­gén népnek a társadalmi egységet képező, a közjó és közboldogulás ragyogó napját felhozó nemzeti szövetséget. A mely talán, mint eszme, nem is uj, amennyihen már a a régi görögöknél is élt, és a melynek kö­szönhetik ők azt, hogy klassikus nagyszerű­ségeikkel még a jelenben is világszerte, em­lékeikben, igen imponálnak. Én hiszem, — úgymond, — hogy a nemzeti szövetség nemcsak tömegesiteni, nemcsak egyesíteni akar és tud, hanem ezt a kompakt egészszé vallott nemzettestet szent czéljainak megfelelőleg irányítani és felhasz­nálni is tudni fogja. Ebben a meggyőződés­ben én a Szatmári Kölcsey-Kör nevében szi­vem bensejéből, lelkem minden lelkesedésé­vel üdvözlöm a nemzeti szövetséget és kí­vánom, hogy erőben meggyarapodva, so­káig éljen! (Hosszas élénk éljenzés és taps. Szónokot számosán üdvözölték.) Az Iparos-Olvasókör nevében Kátay Lajos elnök üdvözölte a fővárosból lejötte- ket. Az Iparos-Olvasókör kiváló tiszteletét tolmácsolja a nemzeti szövetség iránt, amely­nek a leutazók, zászlóját felemelve, az or­szágban körül hordozzák, hogy alakitsanak egy lelkes tábori, mely idegen érdekeket nem ismer és idegen isteneket nem tisztel. Mint az iparosok küldötte, egyszersmind őszinte szívvel kívánja, hogy a szövetség zászlójára fölirt jelszó a társadalomban ter­jedő láng legyen, túlragyogva a haza sík­jain és bérczein; a társadalom alsó rétegei­ben jobb érzelmet, a társadalom felső réte­geiben jóindulatot és jóakaratot gerjeszszen. Ennek- és annak reményében, hogy a szövetség vajha elérhetné nemes czéljait, él­teti az Országos Nemzeti Szövetség képvi­selőit. (Élénk éljenzés.) Ezután dr. Chorin Ferencz felhívta a közgyűlést a helyi szövetség vezető bizott­sági tagjainak megválasztására. Ferenczy János felolvasta a szervező bizottság által javaslatba hozottak neveit, a kik a gyűlés­től meg is választattak. E szerint elnökké : Jákó Mihály, alel- nökkétdr. Steinberger Ferencz és dr. Fejes István, pénztárnokká Kertészffy Gábor, tit­kárrá Osváth Elemér, ellenőrré Ferenczy Já­nos választattak meg. Felügyelő bizottsági tagok : Kovács Leo, ifj. dr. Farkas Antal és dr. Kelemen Samu, választmányi tagok : Hérmán Mihály, Majos Károly, bér. Kovács Béla, Ritkovszki Pál, Borsos Benő, Kótai Lajos, Jankovits János, Tankóczy Gyula, Ékkel Lajos, Tar Károly, dr. Fechtel János, Melles Emil, Papp Lajos, Antal Dániel, Gábriel József, Gyulai Lajos, Szakái László, Komka Alajos, Szentiványi Károly, Teitel- baum Herman, Páskuj Imre, Radó Bertalan, Rá ez István, Mátray Lajos, dr. Hantz Jenő, Báthory Endre, Bodnár Gáspár, dr. Tanódy Márton, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Farkas Antal, Csoroay Imre, Uray Géza, Veréczy Antal, Sarkadi Adolf, Dénes Lajos, ifj. Hér­mán István, Pótor Dániel, Franki Mihály, cs. Máyer Károly és Kató Antal. Dr. Kriváchy Géza központi ügyvezető igazgató indítványára a megalakult szövet­ség a következő két táviratot menesztette: — Széli Kálmán miniszrerelnök ö nagy- méltóságához, Budapest. A Szatmári Nem­zeti Szövetség legmélyebb alattvalói hódo­lattal üdvözli az Országos Nemzeti Szövet­ség első alapitóját, felséges királyunkat. Kérjük excellentiádat, hogy tántorithatlan hűségünket a trón zsámolyánál tolmácsolni méltóztassék. — József királyi herczeg ő fenségéhez, Alcsut. A Szatmári Nemzeti Szövetség a leg­mélyebb tisztelettel üdvözli fenségedet, mint az Országos Nemzeti Szövetség alapító tag­ját — és kéri a magyarok Istenét, éltesse fenségedet sokáig imádott magyar hazánk javára. Mindkét távirati szöveg megéljeneztetett. Azután az érkezett üdvözlő táviratokat olvasta föl Thurner Albert: Csabai Nemzeti Szövetség ; Czechmeyster polgármester, Győr; Bartha Imre ügyvéd stb. stb. Ezután dr. Chorin Ferencz a gyűlést berekesztette. Beiratkozások a helyszínen történtek. Délután 1 órakor a Társaskör helyisé­geiben 2 frtos banquett volt, melyen vagy 80-an vettek részt. Az első felköszöntőt dr. Chorin Ferencz mondotta a királyra, mire dr. Steinberger Ferencz a gyűlés elnökét dr. Chorint éltette, dr. Fechtel János a nemzeti szövetség esz­méjéért emelt poharat s annak képviselőiért, Barthos Andor a helybeli elnökséget, dr. Kriváchy Géza Hérmán polgármestert, dr. Fejes Kriváchy Gézát, Balassa Antal hírlap­író Kende Bélát, majd a helyi sajtót, Rat­kovszki Pál a fővárosi sajtót, dr. Kelemen a szervező bizottság elnökét éltette. Este az Ezres asztaltársaság rendezett összejövetelt, ahol számos szellemes felköszöntő hang­zott el. —y— ETI S Z E M L E“ (19-ik Vármegye! közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósági bi­zottsága folyó hó 4-én tartót a meg tavaszi rendes közgyűlését gróf Hugonnai Béla fő­ispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok elég szép számban jelentek meg, s _a közgyűlés kissé eltért a rendesen megszokott egyhangúságtól, — mindamellett a 300 tételből álló tárgysoro­zatot dé!u án 2 órára teljesen letárgyalták. A főispán megnyitó beszédében arra utal, hogy egy vármegye boldogulásának alapfeltétele, hogy annak irányitói teljes egyetértésben és összhangban működjenek, s ő a vármegye első tisztviselőjével az alis­pánnal teljes egyetértésben működve oda kiván hatni, hogy a vármegye a megelége­dés várva várt kikötőjébe juthasson. Kiter­jeszkedjék arra is, hogy az általa megvizs­gált központi hivatalok és szolgabiróságok tisztviselői lelkiismeretesen végzik feladatai­kat, a mi a mindinkább halmozódó munka mellett csak örvendetes tény. Egyben meg­köszöni a bizottsági tagoknak támogatásukat s ezzel megnyitja a közgyűlést. A tárgysorozat előtt felszólalt ifj. Bö­szörményi Sándor s utalva arra, hogy a fő­ispán nem lakik állandóan székhelyén, ez­által az ügyes-bajos felek nem járulhatnak panaszaikkal oly szabadon a főispánhoz, mintha közöttünk laknék. Felhozza, hogy leg­közelebb egy választó polgár a rajta esett választási jog sérelme miatt akart panaszt, emelni, azonban kérdezősködésére, hogy mi­kor lehetne a főispán úrral beszélni, a titkár által egyszerűen elutasittatott s igy kényte­len volt panaszával a belügyminiszterhez fordulni. Kéri azért a főispánt, miszerint intézkedjék, hogy jövőre az ilyen esetek megszűnjenek és panaszával mindenki meg­hallgatást találjon. A főispán válaszában megnyugtatta fölszólalót, hogy ő mindenkit szívesen meg­hallgat és a fölhozott eset csak most jutott tudomására s intézkedni fog, hogy jövőre bárki is szabadon járulhasson hozzá. Ezután Luby Géza bizottsági tag, or­szággyűlési képviselő interpellálta meg a főispánt a végett, hogy miként tartja össze- egyeztethetőnek a prograinmbeszédjében han­goztatott elveivel azon eljárását, mely szerint a Bánffy kormány által kibocsátott s a „magyar nemzethez“ czimü röpiratot, mely valóságos osztály elleni lázitást tartalmaz, a vármegye közigazgatási tisztviselői utján ter­jesztette ? Ezen tényében a főispáni hatalom­mal való visszaélést lát s tiltakozik az ellen, hogy a tisztviselők politikai czélokra felhasz­náltassanak. A főispán hivatkozott arra, hogy nem­csak a kormány, hanem az ellenzék is bo­csátott ki röpiratot, a legjobbnak tartja, ha az elmúlt idők sebeit nem szaggatjuk fel, hanem fátyolt borítunk a múltra. Ugyanily értelemben szólalt fel Nemes­tóti Szabó Antal is, de megjegyzi és kéri a főispánt, hogy a tisztviselői kart politikai czélokra egyáltalán ne használja fel. Ezután hozzáfogtak a tárgysorozathoz. Az altspáni jelentésnél Jékey Mór szó­lalt fel, ki a fegyelmi ügyek nagy számát kifogásolja s a vármegye jóhirneve érdeké­ben kéri az alispánt, hogy a fegyelmi ügye­ket lehetőleg gyorsan intézzék el. E kérdés­hez még Böszörményi Sándor, dr. Csánk István, Kende Zsigmond is hozzászólottak. Az alispán válaszában kijelenti, hogy a fe­gyelmi ügyek nagy száma azt bizonyítja, miszerint az ellenőrzés a legkisebbet sem kerüli ki, s ő kénytelen a vizsgálatot mind­annyiszor elrendelni, valahányszor bármily csekély eset is előfordul. Végül elhatározták, hogy az alispáni jelentésben jövőre a befe­jezett és be nem fejezett fegyelmi ügyeket egymástól elkülönítve kell kimutatni. A matolcsi hid ügyében a miniszter 35 ezer forint segélyt utalványozott ki, melyet azonban elégségesnek nem tartanak, egyéb­iránt megbízták az alispánt, hogy az érde­keltekkel e tárgyban tárgyaljon. A 4%-os betegápolási pótadó kérdésé­nél Luby Géza szólalt fel és felhívta a köz­gyűlést, hogy ne szavazza meg; mert ha a vármegye meg nem szavazza, úgy azt be­hajtani nem lehet. Hozzászólónak Domahidy István, Kende Zsigmond, Szuhányi Lajos, mire főispán ur elrendelte a névszerinti sza­vazást, melynek megejiésével kitűnt, hogy a közgyűlés 68 szavazattal 45 ellenében a pót- adót meg nem szavazta. A nyíregyházai Bessenyei szobor lelep­lezési ünnepélyén a vármegye képviseletében Domahidy István, Viktor és Elemér, Ilosvay Aladár, N. Szabó Antal, Dessewffy Béla, Újhelyi Mihály, Ilosvay Endre, Földváry Sándor, Raba László, Budaházy István és az esetleg még önként jelentkező tagokból álló küldöttséget választották. A borellenőrző bizottságba dr. Schönpflug Richardot és Dómján Gyulát választották meg. Érdekes volt még Ilosvay Endre máté­szalkai főszolgabíró összeférhetetlenségi ügye. Ugyanis nevezettnek a mátészalkai takarék- pénztárnál elfoglalt igazgató-tanácsosi állását a miniszter összeférhetetlennek találta fő­szolgabírói állásával s utasította a várme­gyét, hogy ezen ügyet tárgyalja. A közgyű­lés a két állást nem találta inkompatibilis­nek, mert tételes törvényünk nincs arra, mely kimondaná, hogy közigazgatási tisztviselő ilyen állást ne foglalhatna el. Balogh Bertalan t. alügyésznek még további félévi szabadságidőt engedélyeztek. A tárgysorozat többi pontjaival gyorsan végeztek. Egy pár dijnoki állás rendszeresí­tése tárgyában felírnak a miniszterhez, mert nincs alap, melyből ezek fizetését fedezhetnék. A községi számadásokkal is gyorsan végeztek, úgy, hogy a főispán két órakor bezárta a közgyűlést. szám j_________________________________ Városi közgyűlés. Május hó 8-án. Lassan gyűltek, gyülekeztek a város­atyák, de már egy félóra múlva 76 képviselő szavazott. Úgy látszik, hogy a városatyákat csupán a szavazás érdekli, mert alig hirdette ki az elnöklő főispán a megejtett szavazás eredményét, azonnal megritkultak az előbb tömött sorok, s hiába szerepelt a tárgysoro­zatban a Kossuth-kert ügye, a városatyák siettek ki a teremből. Hát, bizony ez igy van s ez a tény szomorú. Mert mindenesetre érdekes s komoly dolog az erdészi állás be­töltése, de elég érdekes a mezőgazdasági munkásokra vonatkozó szabályrendelet meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom