Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-05-10 / 19. szám
„HETI S Z E M L E“ (19 ik szám.) 3 alkotása is. — Ez a szabályrendelet több méltányosságot igényelt volna. Ez a felvetett szabályrendelet nagyon belevág a mi állandó betegségünkbe, a szoezialismusba s ha jól vizsgáljuk az előterjesztett szabályrendeletet, azt látjuk, hogy ez nem a tnunkásnép érdekében készült, nem a nép javára szól, hanem csak a kisbirtokosokra nézve teszi a helyzetet kedvezőbbé. Ez az egyoldalúság pedig hiba. Ha szabályrendeletet alkotunk, legyen az minden tekintetben helyes. — Furcsa, sőt komikus az az okoskodás, is, a mely az említett szabályrendelet, feletti vitát bezárta: ha a szabályrendelet rósz, akkor a felső fórum úgy is elveti, ha pedig helyben hagyja, akkor jó s igy teljesen felesleges a kérdés feletti vita. — Ha ez az okoskodás állandósulna a közgyűlés termében, nagyon sajnálatos lenne minden tekintetben. — Hiszen, hogy visszatérjünk e munkás-szabályrendeletre, a minisztérium azon leirata, hogy a munkás-viszony ok és a socialismus orvoslása szempontjából a vidék saját viszonyait szem- előtt tartva előterjesztéseket, javaslatokat, szabályrendeleteket készítsen, nem azt czé- lozza, hogy mindent felküldjünk a minisztériumba, hogy lássák ők, milyen sokat tudunk mi! Nem szabad a szoezialismus kérdésével oly könnyedén bánni és czélszerü szabályrendeleteket kell kidolgozni, a speciális helyi viszonyok tekintetbe vételével, — ezt czélozza a belügyminiszter körirata. A mit a jelen közgyűlés elfogadott, az a szabályrendelet nem méltányos, épen a humá- nismus szempontjából nem méltányos. Elnöklő főispán a gyűlést 3 óra után megnyitván a hitelesítő küldöttség kirendelése után a polgármester olvasta fel havi jelentését, a mely tudomásul vétetvén, következett a Kovács Leó interpellatiójára a válasz a polgármester részéről. E válasz tudomásul vétetvén, a polgármesternek azon indítványát, hogy a jelen kormány két jeles tagját, Fejérváry Géza báró és Darányi Ig- nácz dr. minisztereket, kik a város és megye érdekében sokat fáradtak és érdemeket szereztek, — válaszsza meg a közgyűlés a város díszpolgárainak, nagy lelkesedés mellett és egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Az esküdlbiróságok megalakítása czél- jából 4 bizalmi férfiú választatott: Antal K., Jákó S., Gyulai L., és Korányi J. Majd Biró Elemér, dr. bizottsági tag igazoltatott. Ezután az erdészi állás betöltése következett. Jelöltek: Gáspárik Pál, Hamernyik Béla,Lé- ber Antal; megválasztatott Léber Antal 36 szavazattal. Következett a Kossuth kertben építendő nyári mulató és fürdőhelyiség ügye. A főjegyző referálta a dolgot, kinek jelentéséből megtudta a közgyűlés, hogy a mulató helyiség építési tervezete az előirányzott 15 ezer forintot 6 ezerrel meghaladta; jelenti továbbá, hogy a régi fürdőhelyiség a renoválást nem érdemli meg s ezért egy 25 ezer frtnyi költséggel építendő uj helyiséget ajánl a közgyűlésnek. Az előterjesztést elfogadta a közgyűlés, azon előnyös ajánlat folytán, amely ajánlatot Valkovics Sámuel vendéglős tette, a ki is 1500 írt évi haszonbéren felül az ösz- szes (építési és berendezési) költség 6%-át is fizeti haszonbér fejében. Ezen előnyös feltételt elfogadta a közgyűlés, beleegyezését adta az épitésre vonatkozólag s megköti a szerződést Valkovics Sámuellel hat évre. A tárgysorozat folyamán a január és február havi adók elő- és leírása következett, majd a közkórházi zárszámadás és költségelőirányzat. — Tudomásul szolgáltak. Majd egy kis élénk vita indult meg a Lövész-egyesület és a tanács közötti conflik- tus miatt. A tanács ugyanis, a közgyűlés egy régebbi határozata alapján a Kossuth kert rendezése czéljából a Lövész-egyesületet kitelepitette régi helyéről. Ezen beavatkozás ellen szólalt fel Uray Géza, főlövész- mester: egy kicsit conservativ izű, de kellemes beszédében azt kéri a várostól, hogy a lövészek helyiségét állítsák vissza. Többek felszólalása után a gyűlés helyeselte a tanács rendeletét, ami nagyon is rendjén volt, mert a Kossuth kertbe nem azért megyünk majd, hogy folytonos puskalövéseket halljunk. — Ezután a mezőgazdasági munkásoknak idegen területre való kiviteléről szóló szabályrendelet tárgyalása következett, a melyről fentebb szóltunk. Végül nyugdíj iránti kéréseket intézett el a közgvülés, majd Péchy Antal, Fürst Viktor és Papp István kaptak szabadságot. Gyűlés vége V27 órakor. Tekintetes Szerkesztő Ur! A „Szatmár-Németi czimű hetilap f. hó 9-én megjelent számában az a hir közölte- tett, hogy a közigazgatási bizottság e havi ülésén a köztem és a városi tiszti főorvos ur között felmerült ügy azért nem került tárgyalásra, mert én a főorvos ellen felhozott vádjaimat visszavontam. Ez a közlemény a valósággal homlokegyenest ellenkezik. Én a főorvos ur ellenében nem magán indítványra üldözendő vádat emeltem, hanem olyan — a hatóság által hivatalból észlelendő szabálytalanságra mutattam rá, melynek tüzetes vizsgálata az esetben sem maradhatna el, ha én azokat visszavontam volna is. Kijelentem, hogy ón felhozott ténybeli állításomból egy betűt sem vontam vissza, s azt a jövőben sem teszem. Másutt kell tehát keresni annak az okát, hogy a közigazgatási bizottság miért nem volt azon helyzetben, hogy a főorvos ur igazoló jelentését tárgyalhatta volna. A valóságnak csak az felel meg, hogy én a tiszti főorvos ur személyét sértő kifejezéseimet vontam vissza, belátván, hogy jelenlétemben a szigorú tárgyilagosság határát átléptem. Ezen kijelentésemmel tehát az ügy személyi része nyerhetett csak elintézést az ügy érdemi része felett az illetékes hatóságok lesznek hivatva határozatot hozni. Szatmár-Németi, 1899. május 9-én. Dr. Korbay Károly főkapitány. Hírek. Személyi hir. A püspök ur pénteken reggel Budapestre utazott, ahol a másnap tartott püspöki tanácskozáson részt vett, ma jelen lesz a főrendiház ülésén, mely a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot veszi tárgyalás alá, ma este Nagy-K^rolyba érkezik, s a piaristákhoz száll, holnap, áldozócsütörtökön Csomaközre megy a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett, egyúttal meg fogja áldani a Kosztra Ignácz csoma- közi esperes-plébános által a temetőben emelt kápolnát, azután bérmautra indul a nagykárolyi kerületben, s csak pünkösd után tér vissza székhelyére. — Galba Lajos törvényszéki elnök Nagy-Károlyba utazott az ottani járásbíróság megvizsgálása végett. A keresztjáró napi ájtatosságokat tartotta meg e hét első napján a kath. egyház, melyek az V. századból eredt lélekemelő körmenetekkel szoktak összekötve lenni. Szt. Mammert, viennei püspök ugyanis, midőn székvárosát tűzvész, földrengés és elemi csapások pusztították, három napi böjtöt és közájtatosságot rendelt Isten irgalmasságának megnyerése végett. Miután a buzgó imákat siker koronázta s megszűnt a sok mindennemű csapás, lassankint általánossá lettek a körmenetek, melyek „Keresztjáró“ nevöket onnan vették, mert faluhelyen több templom nem lóvén, a község hátárában levő kereszthez zarándokolt el a hívők serege. Az idén városunkban a zord, kedvezőtlen időjárás miatt a szokásos körmenetek elmaradtak, csak az ájtatosságok lettek megtartva a székesegyházban, melyeken a buzgó hívek szép számmal voltak jelen, a kath. intézetek tantestületeivel és növendékeivel együtt Kihallgatáson voltak tegnapelőtt 0 felségénél Habrovszki József dandárparancsnok, ki előléptetését és Ludmann Gyula ezredes, ki a III. oszt. vaskeronarenddel történt kitüntetését köszönte meg. Hymen. Orosz Sándor dr. kir. alügyósz szombaton esküdött örök hűséget özv. Bartha Endréné leányának, Anna kisasszonynak. — Gábel Antal ifj. sárközujlaki illetőségű gyulafehérvári m. kir. adótiszt jegyet váltott néhai Marschall József volt m. kir. államva- suti főtiszt és állomásfőnök leányával, Aranka kisasszonynyal. Áthelyezés. Vármegyénk főispánja dr. Képessy László csengeri szolgabirót Erdődre helyezte át és főszolgabírónak helyettesítette, Damokos Ferencz erdődi szolgabirót pedig Csengerbe helyezte át. Segédlelkészek változása. A püspök ur Pilcz Ede dobó-ruszkai és Beiter Endre nagy- bocskói segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte. Gyászhir. P. Ludivig Márton Jézustársasági tag a szentségek áj latos felvétele után e hó 3-án délben városunkban elhunyt. Kevés temetés volt Szatmáron olyan épületes, mint a boldogultté, kit f. hó 5-ikón kisértünk örök nyugalomra. Született 1857. április 22 ikén Königshofenben a badeni nagyher- czegsógben; Józustársaságába lépett 1876. szept. 30-ikán Sanct-Andraebau Karinlhiá- ban ; a rhetorikát ugyanott végezte, bölcseleti tanulmányait Pozsonyban, a theologiát pedig Insbruckban Tirolban; pappá szenteltetett 1888. jumus 26 ikán. Mint konviktusi felügyelő 6 esztendőn át működött Kalocsán, ahol a franczia nyelvet is tanította. Szatmáron 1893-ik évi augusztus hó óta tartózkodott mint a háznak minisztere, mint gyóntató és a növendékek Mária-társulat vezetője. Több mint 16 esztendőn át tüdőbajban szenvedett. Elüljárói két Ízben elküldötték Me- ranba üdülés végett, folyó évi márczius elején erősen meghűlt; de betegségét épületes türelemmel viselte. Kedvencz tartózkodási helye a kálvária volt, ahol is szívesen imádkozott s elmélkedett. Szerette Magyarországot s szívesen működött tehetsége szerint közre az ifjúság erkölcsének nemesítésére. A temetési szertartást Hámon József kanonok végezte a növendék-papság segédlete mellett. Jelen volt a temetésen a szatmári papságnak nagyobb része, a kath. gymnasiumi ifjúság a tanár urakkal együtt, a r. k. elemi iskolás figyermekek a tanító urakkal, sok irgalmas nővér, sok jámbor kath. polgár és polgárnő. A temetési menetet igen meghatóvá tette a jelenvoltakon mutatkozó meghatottság és azon igen ajánlatos jó keresztény szokás : a papság és az ifjúság ájtatosan hol imádkozott, hol a szent rózsafüzért imádkozta az utczán hangosan. A növendék-papság szép éneke emelte a gyászünnepéiyt. A temetés alkalmával kis képek lettek kiosztva, ezeken a boldogultról szóló kurta jelentés ezen szavakkal végződik: „Boldog az, kit kiválasztasz,és magadhoz fogadsz. Boldogok a halottak, kik az Urban halnak meg.“ Hálákat adunk Istennek, hogy a mienk voltál, sőt most is a mienk vagy; mert minden a jó Istenben él, s mindaz, ki az Úrhoz költözik, megmarad a családban.“ — A legöregebb szent ferenczrendi szerzetes Buzáth Linus Kajetán halt meg a napokban Váczon 87 éves korában. A szerzetbe 1832. szept. l ón lépett s 1837. decz. 13 án szentelték pappá. Leghosz- szabb ideig Nagy-Szöllösön tartózkodott, hol a rendháznak 30 évig volt gvárdiánja. A szabadságharezban Bem táborában küzdött. Halálát kiterjedt rokonság, köztük Buzáth Ferencz or z. képviselő is gyászolja. — Ugocsa vármegyének egyik tipikus alakja hunyt el e hó 2-án T.-Ujhelyben Nagyfejei) Gyula személyében. Hosszú időn át mint legtöbb adófizető volt tagja a megye bizottságának. A 70-es években tiszteletbeli főjegyzőnek nevezték ki. 64 évet ólt. Hült tetemeit e hó 4-ón helyezték örök nyugalomra. ViSSZahonOSÍtás. Ozv. gr. Hessenstein Mórnó szül. báró Perényi Málvina turterebesi nagy- birtokos és fia Alfréd a magyar állampolgárok közzé felvétettek, illetve visszahonositást nyertek. Előléptetés. Boros Dezső helybeli posta és távirda tiszt a IX. fizetési osztály 3. fokozatába főtisztté lett előléptetve. A bikszádi zárdának , nemeslelküségóről ismert főnöke Pásztory Árkád az idén is meghozta a gör. kath. húsvéti ünnepek alkalmából azt az áldozatot a szegények nyomorának enyhítésére, amelyet jó szive évről évre gyakorolni szokott. Habár az idén nagy csapás érte a zárdát, mert mint annak ide
