Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-03-22 / 12. szám
VIII. évfolyam. 32-ik szánt. §za(inár, 1890. márczius POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egy évrj — — — — — — — — — — 3 frt — kr. Félévre — — — — — — — •— — '— 1 frt 50 kr Negyedévre —•_ — — — — — — — — frt 75 kr. Tanítóknak és kézmii iparosoknak egy évre 2 írt. Egves szám ára 7 kr. Az íj helyzet és a kalhoiikusok. Az 1848-i lörvényaikjMás óm, a inéiy nemzetünk minden r**-tejí^nek .nagyobb szabadságol es tdüü jogot biztosított, —• egy - düi a honalapító es len tarló kaiii. egyház az, a mely szabadságéban es jogaiüau egé-sz a inat napig mindig több korlátozási szenvedet:.. Az 1848.-: törvények kimőmiuik ugyan a vallások közti egyenjogúságot és viszonosságot, — « ez érvényesült is a nem kai- holikus keresztény lelekezmekre nézve, — a kath. egyházra nézve azonban trón bem maradi s annak daezára, hogy a kaih. vallás megszűnt államvallás lenni, — az egyház az állam gyámsága alatt maradi, a mely oly befolyást es jogokat gyakorol: a főpát ronátusság kezelése czimón, a minőket' egyetlen felekezet felett sem bírt. Ezen a szilárd alapon aztán, nemhogy patronusként véd e s érvényesítette volna az egyház jogát, —■ hanem — mint valamely ellenség, amely a vár falam belül ütötte föl tanyajat, — annal biztosabban intézhette támadásait és nyír- balta folyton jogait es szabadságát. Es ez a dolgok termeszeiéből is követ kezelt. Hiszen a parlainentárízmus és az időn- kint uralkodó politikai áramlatok érdekei következtében az ország kormányzásában nem egyszer, de legtöbbször a kath. érdekekkel ellentétes befolyások jutottak uralomra és döntő befolyásra, a melyek annal könnyebben érvényesülhettek, mivel a kath. KcIeloH szurkol zt.ő 13 V Illő 14 V K rs I) 14 E. A lap kiadója : A „PÁZ M ÁN Y-S{ A JTÓ. “ v.riasztó nép, a mely megszokta századokon a: az amim állni ved ve látni vallásai, mint államvallást, teljesen elszokott attól, hogy sajat. maga gondoskodjék;annak védelméről, — s autonómia hiányában, a mely pedig a többi kér. telekieteknek az állam túlkapásaival szemben (.’ös védőbástyául szolgált, — nem volt bizms talaja, a hol megvethesse hibát, —' masivszrö! a c erus a főpapságnak,- mint zászlós uraknak történeti jog alapján meghagyott külső kiváltságát daczára maga ban veve, mondhatni magara hagyatva g.\önge volt a .miiidinkabjó erősödő állami haiaiommal szemben. így MitoAank el lassít de folytonos jog- veszíts«* > és eiern vesz; 4s után — a hosz- szu Ti a uralom ala.i i kormányzatban hagy erőre kapott kaih. leiieiies tényezők nyílt és radicahs fellépései»: az u. n. egyhéz- poiinkai törvények inegaiitatásáig, a melyek nagy része, míg fennáll, »állandó sérelmét képezik a kath. egyháznak. Ez a nagy sérelem vág re megmozgatta és védelemre kenyszei;itette.|a kath. társadalmat is. Rövid idő aiatr. több mint 500 kath. egyesületben szervezkedett e társadalom, szervezkedik folyton, most mar központi vezetéssel is, •— számos kath. lap keletkezett és létre jött a néppárt, — a mely ha Bánffy- nak példátlanul brutális és szegyenletes választási hadjárata nem gazol beiedurva, szeny- tiyes kezekkel a nép akaratának és jogainak szabad nyilvanulásába, — ma első erőkifejA szorkesztősóget ós kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó’1 czimóre küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos • árban vétetnek fel. Nyllttér sora 20 kr. A lap meg jelenik minden szerdán. tesre legalább is 60—80 taggal kiáltaná a vétót az országházban e sérelmek ellen. Azó«a azonban bebizonyult újra az a régi igazság, hogy minden hatalom, a mely az igazságtalanságon, erőszakon alapszik cse- réplábokon áll, előbb vagy utóbb buknia kell. A Bánffy—Tisza rendszer csúfos bukása példát adott a jövő kormányoknak, hogy meddig mehetnek el. Hogy a nemzetnek általában véve nagy haszna van a bukásból, —- azt felesleges bizonyítanunk. A jobb jövő reménye hatja át a nemzetet ós azt hiszszük nem ok nélkül. De vájjon van-e és mi haszna a kormány-változásból az eddigi kormányok által földig alázott kath. egyháznak ? Egyetlen positiv vívmány : a választásoknak pari közt megállapodás következtében — nagyobb szabadsága, a mely reméilni engedi, hogy a kér. restauratio, az egyházpolitikai törvények revíziójának hívei, a néppárt a következő választásokon nagyobb mértékben érvényesülhetnek. A többi mind a nagy bizonytalanságban úszó halvány remény. Remény arra, hogy a kath. egyház iránt jobb akaratú nemzeti párt befolyásával a többség a kath. autonómiában megadja az egyháznak a veszteségekért némileg a kárpótlást, melyet az előbbi rendszer alatt hiába várhattunk. A remény arra, hogy a tervbe vett újabb jogfosztások, a minők — hogy többet ne említsünk a kaih. iskoláknak tervszerüleg széles körben megiuditott A Mh. társadalmi egyesületekről. Irta és a szatmári kath. kaszinónak f. hó 5-én tartott felolvasó estéjén felolvasta JJr• Wolkenberg Alajos. Mélyen tisztelt Közönség! Azt a nagy köszönettel fogadott kivételt tette velem a kath. kaszinónak e felolvasó estókef rendező bizottsága, hogy meghatározta felolvasásomnak tárgyát. Ennek értelmében a magyarországi kath. körök, kaszinók és olvasóegyesuleteknek múlt év augusztus 23. és 24-ón Budapesten tartott országos kongresszusáról, ennek munkájáról, eredményeiről kell a mi felolvasó estéink iránt, szívesen érdeklődő nagy közönséget tájékoztatnom és a mondandókból következtetéseimet a mi saját ügyünkre is levonnom. Mélyen tisztelt közönség! Mikor két év előtt a mi kath. kaszinónk mai díszes otthonát kapta, hala érette az ügy iránt nemesen érdeklődő es bőkezű nagyjainknak, az egyik helyi lap1) következőket irta : „A kath. kaszinónak tagjainak állandó találkozásában, eszmék kicserélésében, minden kaih. mozgalom vezetésében, tagjainak kölcsönös szellemi támogatásában kell kifejtenie min■) „Heti Szemle“ 1897. 19. sz. den erejet. Hiszen óperi ez hiányzik társadalmi egyesületeinkben, melyeket lenyűgözve tart az a szerencsétlen hiszem, hogy fődolog úszni az árral, a kor eszméivel, szabad egyesülni, de csak szórakozásra! Mintha bizony a társadalmi élet nem a szabadság országa volna és nem kellene kötelességnek tartani mindennel szemb.eszállani, mi a társadalom erkölcsi alapjainak romlására, gyakran a nomzeii szellem és hagyományok, a hazafiasság rovására történik hatalmi érdekekből. — De igen; törvényeink keretén belül minden társadalmi egyesületnek közre kell működnie az egészséges, erős és mo- csoktalan társadalmi szellem fentartásában. Teremtenie kell, ha nincs ilyen ós sohasem szabad felednie, hogy egyesülése és élete tükre az egész társadalom életének. — A kath. köröknek még ennél is többet kell tenniök 1 A társadalom életébe, mely olyan régen nélkülözi a hitnek és erkölcsnek erejét, be kell vinmök a keresztény eszméket, meg kell teremteniük a kath. öntudatot és ezekkel vértezetten kell embereiket a jövő küzdelmeire vinmök.“ Ez a néhány igénytelen sor úgy járta be akkor a kath. társadalmi tevékenység iránt érdeklődő lapokat országszerte, mint a melyekben pontosan meg van határozva a kath. kaszinók czélja és tevékenységüknek iránya. Ám hogy nemcsak Szatmáron gondolkodtak igy, hanem a magyar hazának minden részében, erős bizonysága ennek a szóban levő nagygyűlés, melyen százhatvan kathohkus kör, kaszinó ós olvasóegyesület vagy nyolezszáz taggal volt képviselve. A nagygyűlés czélja az volt, hogy az összes magyarországi kath. köröket egy szervezetben egyesítse, eme szervezetnek alapszabályait megállapítsa, közvetve, hogy eme munkában erősitgesse azt a kath. öntudatot ós közórzóst, melyen Magyarorszagnak épen a sokféle elfoglaltság ós az anyagiakban, mulatságokban való szertelen kedvtelés által szótzüllő társadalmi életét, mint egyedül helyes és szilárd alapon, megmenteni lehet ós újjáépíteni kell. Czéljának a nagygyűlés megfelelt. Az országos szervezetet megalakitottnak mondotta ki, miután annak alapszabályait hat órán keresztül folytatott állandóan élénk eszmecsere után megállapította. A szervezetnek szabályait a mi kath. kaszinónk is elfogadta múlt év szept. 24-én tartott választmányi ülésében és határozatáról decz 17-i üléséből írásos nyilatkozattal órtesitó a szervezet vezetőjét, a budapesti kath. kör elnökségét. Az a kérdés, mélyen tisztelt közönség, mely ok vezetett ez országos szervezet meg-
