Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-10-18 / 42. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre-------------------------------------------3 írt — kr. Fé lévre---------------------------------------------1 frt 50 kr. Ne gyedévre — — —'---------------------------frt 75 kr. Ta nítóknak és kézmiiiparosoknak egy évre 2 frt. li Á Egyes szám ára 7 kr. Felelős szerkesztő T II O II Y ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ I A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes ! küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázniány- sajtó“ ozirnére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban ve'tetnek fel. Nyllttér sora 20 kr. A. Isii» megjelenik minden szerdán. Schlauch Lőrincz dr., Nagyvárad bíboros püspökétől tegnap délben a következő sürgöny érkezett dr. Stein- herger Ferenezhez, a szatmári képző­intézetek igazgatójához : Őfelsége a király kegyes volt önt nagy­váradi kanonoknak kinevezni. Valóra vált tehát csakugyan az a hir, melynek bekövetkezését már hetekkel ezelőtt biztosan tudtuk. A körültekintő királyi kegy kiválasz­totta egyházmegyénknek egyik rend­kívüli jeles tulajdonokkal megál­dott tagját, hogy odahelyezze Szent László városának díszes kanonoki stallumába. Nem tudjuk, örvendjünk-e vagy szomorúságunkat nyilvánítsuk e vá­lasztás felett. Mindenesetre jól esik a szívnek, ha látja, hogy napjaink­ban is megteszi még néha a va­lódi érdem azt a szép karriert, mely­től az önzés, s a jogosulatlan té­nyezők versenye vajmi gyakran el szokta ütni. De ha tekintetbe vesz­sziik, hogy dr. steinberg er távozása mekkora veszteség egyházme­gyénkre, hogy mily pótolhatatlan űrt hagy maga után nemcsak a gremiális papság közt, de tanügyi és társadalmi térem fájlalnunk kell, hogy ez a kineveztelés megtörtént. Egyike ő azon keveseknek, kik az ideálokért, a magasztos, önzetlen czélokért lelkesedni tudnak, kik utó­gondolat nélkül lépnek a közügy küzdő terére, hogy annak szolgála­tában emészszék fel szellemi és lelki erejüket. Dr. Stein berg er F e re n c z e t ott láttuk mint vezéralakot minden mozgalom élén, mely az egyházmegye pap­sága körében megindult. Szónoki kiváló képessége, erős judiciuma, bölcs előrelátása mindig biztosította az ügy sikerét, melynek keresztül­vitele mellett pálczáítört. Elóvülhete- len lesz érdeme egyházmegyénkben azon fáradhatatlan tevékenysége miatt, melyet a ^átináregr/kázrrm/ger Irodalmi kör“, a „Heti Szemle“ megala­pítása körül kifejtett, mely aztán a „Pázmány-Sajtó létesítését is maga után vonta. Huszonhárom évig állott mint igazgató a szatmári tanítóképző in­tézetek élén, melyeket a virágzás magas fokára emelt tapintatos ve­zetésével fokozatosan fejlesztvén azo­kat. Korának egyik legnagyobb pae- dagógusa, kinek e téren kifejtett irodalmi munkássága előtt szívesen emelt kalapot a szent István társu­lat, midőn tudományos és irodalmi osztályának tagjává választotta. Di­csősége beragyogta az egész orszá­got; méltán lehetett őt a tanítók eszményképének tekinteni. Egyéniségének épen ez a kie­melkedő vonása ültette a múlt év­ben a tanítók országos bizottságá­nak elnöki székébe, hol dicsőség­gel, közmegelégedésre töltötte be a reá várakozó munkakört, s magára vonta az ország bíboros herczeg- primásának és püspökeinek figyel­mét. Talán épen ezen érdemeinek lehet köszönni, hogy neve irányadó helyeken forgalomba jött sime tevé­kenységének jutalmául csakhamar halantékára tűzték az elismerés pál­máját. Külső megjelenése rokonszen­ves. Előzékenysége, magas művelt­sége és finom modora szalonképessé teszi a legmagasabb körök társasá­gában. Rendkívül jó szive van. Ár­tani nem szeret senkinek, mende­monda beszédekre nem hallgat, ha­nem személyes meggyőződés utján becsüli fel kinek-kinek egyéni ér­tékét. Gyönyörű vonása jellemének, hogy másoknak közjóra irányzott munkásságát elismerni és méltá­nyolni tudja. Nemcsak példájával, de szavaival is buzdításul szolgál, TAROZA Öt nap Velenczében. Irta: Prank Vilma. Ott hagytam el a múltkor, hogy a ha- jófedólzetről megpillantottuk Yelenczét. Azt hiszem, nincs leány, kinek e város ne képezné ábrándozása tárgyát, ki ne vágynék látni csodálatos, vizfölött épült palotáit. Nekem is fő vágyam teljesült ez által, s hálás szem­mel pillantottam Ég felé, megköszönve, hogy ezt látnom engedé, majd tágra nyílt szemmel néztem, bámultam ezt a testté vált mesét. Hajónk most megáll, de nem szállbatunk ki, mert a sors maliciája folytán itt az élvezet kapujánál még egy kellemetlenségen kell átesni, — a málha visitátión. De ez is el­múlt s kezdődik a kiszállás; negyedik óra bele telik, inig ránk kerül a sor, lemegyünk a viz fölött lebegő keskeny hajólépcsőn, és be a gondolába, mely neki vág a nagy víz­nek, s a „Hotel Bauerhoz“ szállít bennünket. (Ezt a hotelt ismerősök ajánlották, s ezentúl mi is ezt fogjuk tenni, kifogástalan ellátás és kiszolgálásban részesültünk.) Átöltözve első utunk persze a doge-palotába vitt, s katalógust véve, órákig bolyongtunk az óriás termek műremekkel telitett falai közt. Cice- ronet nem vittünk, kellemetlen nép az; le­darálja a mondókáját és épen arról tud leg­kevesebbet, mi talán legjobban érdekel. A doge-palota műremekeit sokan ismertették már, s én nem is tartom magam illetékesnek kritikát mondani, csak annyit jegyzek meg, hogy bár Tintoretto is gyönyörűt produkált, leginkább Paolo Veronese képei tetszettek. Allegorikus alakjai gyönyörűek, különösen egyik plafonképe „Venezia fogadja az idegen hatalmak hódolatát“ elragadó szép. Meglát­szik a műn a mester nagy szeretető Velen­cze iránt, viszont úgy vettem észre, az ola­szok legtöbb szeretettel és büszkeséggel Ve- roneset emlegetik, bár méltán büszkék Tin­toretto, Bassano és a két Palmara is, kiktől szinte rengeteg sok képet bírnak. Mi a dogé palotáin kívül még egy képtárat néztünk meg, az akadémiait, s itt is csak Tizian tett túl Veronesen. Ott láttuk ugyanis a nagy mester hires „Assuntáját“, és Mária bemu­tatását,“ Gyönyörű képek. Veronese legszebb képe „Jézus Lóvi házában“ (12 mt. hosszú és 6 int. magas) meglepő perspektívával és Bassanóó a „kanai menyegző“ maradtak meg leginkább emlékemben. Templomot hatot néztünk meg, elsőnek a szép Mária della salute-t, melynek fő oltá­rát Just le Cour remek márvány müve: szűz Mária Venezi könyörgésére elűzi a pestist, ékíti; sekrestyéjében pedig három gyönyörű, Tizian féle plafonkép van : Ábel halála, Dávid és Goliáth, és Ábrahám áldó­INGÜK IÓZSGF polgári, papi és egyenruha üzletében, Szatmár Deák*tér városház épületben a legjobb szabású polgári és papi öltő- nyűk, reverendák a legjutányosabb árért készíttetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom