Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-07-26 / 30. szám

„HETI S Z E M L E“ (30 ik szám.)

De vájjon miket tartalmaz az ifjak kezébe kerülő olvasmányok legnagyobb része? Mindent, csak abból a legkevesebbet, melyre pedig legnagyobb szüksége volna, a családi, iskolai vallásos tanitas és nevelés eredményét megszilárdítani hivatott vallási müveket.

Erre iskolának, szülőnek sokkal több gondot kell ezután fordítani, ha azt akarjuk,"hogy tanítói s nevelői munkánk ne szenvedjen gyászos hajótörést s jobb nemzedék növekedjék a hazának.

Azért hívjuk fel az iskola figyelmét e rendkívül fontos kérdésre, — ajánljuk kivált a szülőknek, hogy gondosan nézzenek utánna, mily müveket olvasnak ifjaik ; ; gondoskodjanak arról, hogy jó vallásos müvek kerüljenek kezükbe; karácsonyi, újévi és ,'egyeb ünnepek alkalmával első sorban ily vallásos munkákkal ajándékozzák meg őket. Mert mit ér az, ha bár a legnagyobb költséggel, a legnagyobb szellemi műveltséget is adnak gyermeküknek, jövendő életök alapját s legbecsesebb védő talizmáját, a benső vallásos meggyőződés kifejlesztését pedig megszilárdítás nélkül hagyják.

Jövő számunkban közölünk néhány részletet az említett kitűnő értekezésből,“melyek e kérdésben követendő irányadóul szolgálhatnak.

Hire k.

KegyeleteS mozgalom. Ismeretes bizonyára mindenki előtt az a kegyeletes mozgalom, mely a főváros kath. köreiből indult ki, hogy felejthetetlen emlékű, örökre siratott felséges asszoy- unk, Erzsébet királyné emlékére közadakozás útján templom emeltessék az ország fő- és székvárosában, melynek falai között nap-nap után imádkozni fognak a nagy emlékű királyné lelkiüdvösségeért. E kegyeletes terv kiviteléhez legnagyobb készséggel adta meg (beleegyezését Felséges apostoli királyunk, és az ő legmagasabb elhatározása folytán Mária Valéria Főher- czegnő ő cs. és kir. fensége, mint fővédnöknő állott a gyűjtő-bizottság élére, a mely már eddig, körülbelül 90,000 forintot gyűjtött a kegyeletes czél megvalósítására. Ez a központi gyüjtő-bizotság szükségesnek látja most már ezt a mozgalmat az egész országra kiterjeszteni és tervbe vette, hogy az ország nagyobb városaiban, a megyék székhelyein gyüjtő-bizotságokat alakit, melyek a társadalom minden rétegét be fogják venni a szép és kegyeletes mozgalomba. Nagyon jól tudván azt, hogy ily országos nagyfontosságu ügy csak akkor számíthat biztos eredményre és sikerre, ha a magyar hazafias közönség, mely minden nemes és hazafias czél előmozdítója, támogatója szokott lenni, ezt az ügyet is a jóindulatú érdeklődésbe, támogatásába fogadja, már most felhívjuk közönségünk szives figyelmét e kegyeletes mozgalomra s meg vagyunk győződve arról, hogy a vidéki hizottságok megalakulásával azt szives érdeklődésébe fogadni, azt előmozdítani és tá mogafni fogja.

Pályi SZ. Vincze napja az irgalmas nővérek zárdájában mindenkor boldog örömünnep. E napon veszik fel a megszentelt szerzetesi ruhát azok, kik lemondva a világ hiúságairól a zárdái magányba vonulnak az irgalmasság müveit gyakorolni. E napon teszik a szerzetesi fogadalmat azok, kik már a próbaévet kiáltották s hivatásukban megerősödtek. Hogy a szerzetesi hivatás tisztelete, az áldozatos élet nagyrabecsülése ma is mennyire lelkesíti a nemes sziveket, bizonyítja azon tény, hogy e hó 19.-én újra 36-on öltötték föl az apáczaruhát s 14-en tettek szent fogadalmat a szatmári zárdában. Az ünnepi nagy misét nsgos Hámon József kanonok- superior celebrálta sub infula teljes segédlettel; szent beszédet Bota Ernő, jézustársasági atya tartott az ő lelkesült és lelkesítő ékesszólásával; sz. mise alatt az apá- czajelöltek énekeltek a karban szebbnél szebb ájtatos énekeket. A beöltözött apáczák, kik legott uj szerzetesi nevet is kaptak, a következők : Ajtay Gábriellé (Rafaela), Áder Anna (Ce- lerina), Barra Julia (Adelinda), Biró Sarolta (Gratiana). Brandegger Jozefin (Amabilis). Di- kász Veronika (Firmata), Fülöp Anna (Loyola) Grabovszka Elvira (Perpetua), Horváth Etel (Angelina), Hragyel, Hedvig (Arnolda), Illyés Lujza (Bernardina), Kalós Margit (Augusztina), Klamarcsik Emma (Marietta). Kontraszti Mária (Thomasella), Kovács Róza (Cyria), Körívé - lyessy Mária (Eszter), Körz Blanka (Kazimira), Kremser Hermin (Arsenia), Kunsch Gizella (Sil- veria), Machay Terézia (Medárda), Malya Etelka (Georgina), Mandola Ilona (Antonia), Margit Borbála (Silvana), Márton Karolina (Alena), Mihálcsik Anna (Oszvalda), Pámer Gizella (Gelsa), Perusits Ágnes (Agathonia), Pongrácz Vilma (Viktoria), Prasch Katalin (Milburgis),

Salerno Olga (Carmela). Schrohenloher Anna (Basilissa), Simon Amália (Ermenilda) Szamo- lovszky Anna (Ida,) Tréfán Terézia (Bertholda), Vargha Anna (Euphrosina), Vargha Paula (Ambrosia). — Fogadalmat tettek: Csok- nyay Valentin, Déry Elverilda, Edenhofer Se- bastriana, Ernyi Eucberia, Fellermayer, Bonifá- cia, Küsthaler Wilgefortis, Marosán Leonarda, Mázy Chrysostoma, Merczl Gonzaga, Perusits Arnalberga, Rusznák Gottharda, Scheda Silvia, Szabó Bertranda, Tersánszky Edvina.

Egyházmegyei hir. A magy. kir. pénzügy- miniszter a mármaros-szigeti plébániai javada- dalomra a püspök ur ő méltósága által kijelölt hatom pályázó közül Müller Károly nagy-szől- lősi esperes plébánost mutatta be. Ad multos annos !

Összpontosítás. A Szatmáron, N.-Károlyban, M.-Szigeten, Munkácson és Ungváron levő helyőrségek Habrovszky ezredes dandárparancsnok, Ludtnann és Bohutinszki ezredesek vezénylete alatt összpontosított hadgyakorlatok végett Husztra indultak. Az 1200 legény és 90 tisztből álló honvédsereget, mely a szatmári honvédzenekara indulói mellett vonult be a városba, Huszt város lakossága e hó 9-én a legnagyobb szívességgel fogadta, a tisztek s legénység kényelmes elhelyezéséről gondoskodott, s tiszteletükre lakomát és ismerkedő estélyt rendezett.

PetŐfi-Ünnep. A vasárnap délelőt 11 órakor a sétatéren tartandó Petőfi-ünnep műsorát a Köl- cseykör a következőleg állapította meg: I. Meg- nyitójének, előadja a helybeli iparos dalárda. II. Beszéd, a Petőfi társaság nevében tartja Rákosy Viktor. III. Alkalmi beszéd, tartja Mátray Lajos tanár. IV.J „Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől, szavalja Szentiványi Jenő joghallgató ur,jJ|V. Jókai 5 Aposheozisa. szavalja Deák Kálmán ur. VI. Záró ének, előadja a helybeli iparos dalárda.

Kinevezések. Bodnár Károly nagybányai kir. jbir. joggyak. a szatmárnémeti kir. jbiróság- hoz; — Kótai Károly helyb. kir. jbir. aljegyző a helyb. kir. törvényszékhez, — Gedeon János beregszászi kir. törv. joggyak. a pécsi törvényszékhez. neveztettek ki. — Kállay Ödön keérsemjéni lakost a főispán ur ő mlga díjas közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Szűcs Gyula volt hegyi kapitány évi 1200 frttal és 400 frt lakbérrel országgyűlési teremőrré neveztetett ki.

A kath- kaszinó múlt szombaton este saját helyiségében igen jól sikerült zenés nyár mulatságot rendezett, a melyen a nagy közönNem maradt biz’ abból.

Rég időtől fogva, de az utolsó hónapokban különösen Fetser kanonok volt a megboldogultnak igazi titkára.

Ő kezelte a befolyt pénzt, ő vezette az előjegyzett jótékony kiadások rovatát. Ez a rovat mindig igen nagy volt.

Most nehéz betegségében tudomást vett a kölni kath. legény-egyleti jubileumról.

Első gondolata az volt, hogy a magyaroknak nem szabad onnan elmaradni.

Hanem hát nem volt akkor pénz a ház körül. Hivatta Fetser kanonokot, hogy intézze el valahogy ezt a dolgot.

Fetser kanonok kerített is valami éppen esedékessé vált részletből 900 forintot és elvitte a boldogulthoz.

Pár nap múlva ismét valami kisebb kiadásról volt szó közte és Fetser között.

— Dehogy nem, Méltóságos uram, hiszen tegnap hoztam elég pénzt.

— Igen, igen, de hát tudod, a mi maradt, azt elküldtem a szegény karmelitáknak.

*

Arany ember.

Megtudta egyszer a boldogult, hogy van itt Váradon egy tehetséges festő, igen

nehéz anyagi helyzetben. Megnézett egy pár képet, aztán hivatta magához.

— Te, fessél nekem egy mária-képet.

Mezey elképzelhető örömmel hallotta a

megrendelést s mohón kérdezte, milyen formátumban ?

— ügy fél méter nagyságban, mennyiért festenéd meg ?

— Otven forintért, Méltóságos uram.

Nogállnak nem igen volt szüksége a

képre, de mindenképen segíteni szeretett volna valahogy gyöngéden a művészen s ilyen formán vágta ki magát:

— Te! hiszen adok ón 100-at is azért a képért.

*

A tiszta szít.

Később is mindig Mezeyvel fösttette a szép szent képeket.

Egy ismerőse rá szólt egyszer:

— Ugyan tudja-e Méltóságos uram, hogy akit úgy dédelget, ez a Mezey kálvinista?

— Lehet édes fiam, hogy az ima könyve kálvinista, de az ecsetje, az teljesen jó kat- holikus.

*

— Ne az ón lakásommal igyekezzenek, — én majd csak elleszek még egy ideig valahol, hanem a szegény ácsomnak a lakásával siessenek, hogy legyen ő rendben.

12 évi kesergés után meghalt az öreg Erdélyi s Nogáll püspök ekkor a következő gyászjelentést adta ki :

Isten nagykegyességes jóvoltából volt alkalmam és módom, hogy városunk, egy szerencsétlenül járt, becsületes polgárának hajlékot adhattam. Erdélyi György polgártársunk, tizenkét éve szegény sorsra jutva s szeme világát vesztve, épületes bóketü- réssel viselvén állapota keresztjét, élete 65-ik évében hosszas és súlyos betegség s a szentségek többszörös jámbor felvétele után, mai napon épületes halállal az Urnák kezébe ajánlotta lelkét. Temetése leszen holnap d. u. 4 órakor. Mely vég- tisztességre a megboldogultnak rokonait, barátjait, ismerőseit s jelesül iparos polgártársait ezennel tisztelettel meghívom. Nagyvárad, február 13-án 1898. Dr. Nogáll János, püspök, prépost, Nagyvárad díszpolgára.