Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-07-26 / 30. szám
..HETI S Z E M L E“ (30-ik szám.') ségben társadalmunk minden rétege szép számmal volt képviselve. A kerti asztalok mellett, a pompás esti légben élvezettel hallgatták a jelenvoltak Oláh Feri szebbnél szebb nótáit, melyektől fellelkesülve az ifjúság tánczra kerekedett ; a társaság éjfél után oszlott szét. Pád. sz. Antal perselyében e héten begyült 26 ft 50 kr. A társaskör f. hó 30-án d. e. 10 órakor a Petőfi-ünnepség előtt egy órával rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya: az építkezés költségeinek fedezésére, iletve conversio keresztül vitelére 24.000 frt kölcsön-kötvény elfogadása. Gyászhir A köztiszteletben álló Raucha Mihály nyug. telekkönyvi tisztviselő f. hó 20-án elhunyt; temetése f. hő 21-én történt Papp Lajos gör. kath. lelkész megható gyászbesze- dével s nagy részvét között. Nyugodjék békében. Egészségügy. A város tiszti főorvosnak beadott jelentéséből sajnos tapasztalta a városi hatóság, hogy a járványossá fajult hök- hurut (szamárhurut) leginkáb a szülők azon kárhozatos mulasztásának tulajdonítható, hogy gyermekeiket orvosi kezelésben nem részesítik, hanem a betegséget eltitkolják. — Ez okból komolyan utasítom e város lakosait, ha családtagjaiknál a szamárhurut, mely elsőrendű fertőző betegség — mutatkoznék, azonnal orvost hivassanak, egyszersmind szigorúan kerülendő minden alkalom, mely az egészségeseket a betegültekkel vagy az azok által fertőzött helyiségekkel összehozza ; kerülendő az ily betegek látogatása, valamint a megbetegülteknek az egészségesek közötti járása; a mulasztó szülő ellen a törvényt szigorral fogom alkalmazni. Szatmárnémeti 1899. julius 16-án Péchy Antal tb. főkapitány. Névváltoztatás. Jnnk Károly városi alka- pitány úgy a maga, mint éretséget tett Károly fia vezeték nevüknek „Jékei“-re való változtatását kérelmezték a belügyminisztertől. A kath. kaszinói vendéglős állásra 7-én pályáztak: Szatmary Imre, Pongrácz Lajos, Szatmári György, Óvári János, Fink Ferencz, Fógel Károly helybeli és Már.on Lajos b-pesti lakos. A választmány a héten dönt a pályázat felett. Drágább lesz az élet. F. évi augusztus l-én a czukorj után járó fogyasztási adó 13 krról 19 krra emelkedik. Mivel pedig az adókat mindenütt és mindenkor a fogyasztókra hárítják a termelők, a házi asszonyokra az a „kellemes“ meglepetés vár, hogy augusztus 1-től kezdve a czukor kilója 6—8 krral drágább lesz. A czukor példáját szeptember elsejetői fogva a petróleum is követni fogja. Szóval a kormány gondoskodik, hogy fölösleges pénzünk minél kevesebb legyen. Uj könyv a Spiritizmusról. Wolkenberg Alajos dr. papn. tanúim, felügyelőnek a spiritizmusról írott müve, melyet a budapesti tudomány egyetem hittudományi kara a Horváth- féle jutalommal díjazott, most van kiadóhivatalunkban nyomás alatt és augusztüs közepére megjelenik. Az egyetem hittudományi karától „abszolút becsűnek“ Ítélt müvet, mely a spiritizmusról, korunknak eme sokszor emlegetett kérdéséről a legteljesebb tájékozást nyújtja, melegen ajánljuk úgy a világi olvasóközönség, mint a ft. papság becses figyelmébe addig is, mig a munka megjelenése után arról tüzetesebb ismertetést közölhetünk. Annyit egyelőre mondhatunk, hogy a mű teljes világításba helyezi a spiritizmust úgy tudományos, mint valláserkölcsi tekintetben ; a legapróbb dolgokról is bő tájékozást nyújt és amint a kérdésnek legújabb fejleményeit is bemutatja, úgy másrészt különösen tekintettel van épen a magyar viszonyokra. A 17—18 nyomtatott ivet kitevő munkára előfizetni lehet már most a szerzőnél, fűzött példányra 2 írttal (6 ss.), egészen vászonba kötött példányra 2 frt 50 krral. A díj beküldése után a munkát bérmentve küldi a szerző. A pestis ellen. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos ajánlatára a városi tanács az Alexandriában fellépett pestis ellen védekezve elrendelte, hogy a város területén minden helyen és módon a legnagyobb tisztaság tartassák. A szabályokat házról-házra megküldik eljárók által és mihez tartás végett. A czigányok ellen. Fáraó népére rossz idők járnak. Annyi galibát csináltak már, hogy a hatóságok megunják a folyton ismétlődő „czi- gány stikliket“, melyek tényleg már nem illenek bele ajmodern század keretebe. Mint a belügyminisztériumtól leérkezett rendeletben közölt statisztikai kimutatás igazolja, a vidék községek és falvakban elkövetett lopások, betörések, lókötések hetven százalékát czigányok követték el; ennélfogva aztán elrendeli a belügyminiszter, hivatkozással 1881. évben ez ügyben már hozott rendeletre, hogy a czigányokat a hatóságok ne engedjék a községek és falvak határában huzamosabb ideig letelepedni. Kivételt képeznek ezen tilalom alól azok a czigány- karavánok, melyek vásárra menetelük közben községről községre bizonyos meghatározott időre tartózkodási engedélyt nyernek. Vasárnapi munkaszünet. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában a következő rendeletet adta ki: Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 3 §-a alapján a belügyi és földmivelésügyi miniszter urakkal, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyelértőleg hivatali elődöm 1892. évi márczius hó 5-én 14.837. szám alatt kiadott rendeletének II. c) pontjához a következőket rendelem ; A munkaszüneti napot követő napon reggeli 3 órakor megkezdhető a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. E rendeletem- mel, mely kihirdetése napján azonnal hatályba lép, hivatali elődöm fentebb idézett rendeletének II. c) 2. b) pontja érvényen kívül helyeztetik. Szerencsétlenség. Markovics Sándor gymn. VI. oszt. tanuló műit szombaton a Fink-féle uszodában fürdés közben a deszka szélbe vágta magát s elszédülve a Szamosban fűlt. — Egy Bogya János nevű cseléd szintén fuldokolni kezdett már a Szamosba, de a hirtelen segélyére siető Heilinger Simon es Krön Adolf bátran és elismerésre méltóan kimentették. Petőfi emléke. Országszerte megindult a hazafias mozgalom, hogy hősi halállal halt nagy lírikusunk emlékét most 50 év múltán azzal a kegyelettel, olyan imponáló ünneppel üljük meg, a miivet csak megérdemel szabadságharczunk Tyrtaeusa, ki Romulusként félisten módjára hirtelen eltűnt szemeink elől, hogy annál csodásabb legyen az alakja, legendára nőjjön ki a sorsa s bár halála bizonyos, mind végiglen várjuk, folyton emlegessük, egyre szeressük, látni-hallani óhajtsuk. A mint dalait mindannyian énekeljük, költeményeit áhítattal, tűzzel olvassák mindenek, nincs csak egy is közöttünk, ki nevét ne ismerné, — ép úgy senki sem akadhat, ki Petőfi ünnepén ne venne részt és ne ragaszkodnék mindahhoz, mi most, az ünneplő hangulat közben, Petőfire emlékezteti, a ml Petőfi dicsőségét hirdeti. Ünnepelni fog julius 30-ikán az egész nemzet és ünnep lesz mindama helyeken, melyek Petőfivel valami vonatkozásban vannak. Ilyen ünnep készül a fővárosban Petőfinek ama nagy művészi Legendák. A szegény nép határtalan áldozatkészsége miatt szinte legendákkal vette körül Nogáll püspököt. Legendáknak nevezhetők ezek az apró történetkék, mik a körösparti nép száján forognak s bár igazak, de olyan csudásaknak tetszenek. Ez apró történetkék kivált az általa alapított Szt. Vincze intézet körül forognak. Az intézeti ingyenes helyek be vannak töltve, de ha valakit bekellett venni, Nogáll püspök Jsohasem riadt vissz az újabb áldozatoktól. Egy munkás ember vitte egyszer az intézetbe kis gyerekét s igy szólt kétségbeesetten a főnöknőhöz : — Vegyék el tőlem ezt a gyermeket, mert különben a vízbe kell dobnom. A munkás ember pár héttel vesztette el feleségét s munkája miatt nem ápolhatta gyermekét is. A gyermeket felvették az intézetbe. Pár éve sokat Írtak a lapok arról a nagy halálozásról, mely egy kőfaragó-utczai családot pusztított ki, csak a 12 gyermek maradt meg a legidősebb testvér terhére, ki maga is szorult körülmények között ólt. Kettő ezen árva gyermekek közül szintén a Szt. Vincze intézetbe került. * Untauglich A negyvennyolczas időkben a budapesti papnevelő spirituálisa volt a megboldogult. Épen az az idő járta, mikor mindenkivel parancsolt a katonai hatóság. Nogállt is kirendelték nemzetőrnek, hozzá téve a rendelethez, hogy egy húszasért megválthatja magát. Hanem hát sokszor kellett magát megváltani s nála hamar elfogyott a huszas. Egy újabb idézés után aztán kapta magát és beállított a parancsnoksághoz: — Kérem a puskát és kardot. A parancsnokság nagyot nézett. Inkább a huszas kellett akkor, mint a gyenge testű papocska és hamar kimondták rá: — Untauglich — mehet. * Nogáll hazafisága. A szabadságharcz lezajlása után ismét visszakerült a szemináriumba; ugyanakkor egyetemi hitszónok is volt, ebben a minőségben minden alkalommal jelét adta erős magyar érzéseinek. Ezeknek a szónoklatoknak meghallgatására eljárt igen sok részese a forradalomnak. Üdítőleg hatott mindenkire ez a nemzeti érzéstől áthatott, az elcsüggedőket vigasztaló, reményt keltő hang. Egyik szónoklata után egy volt honvéd igy kiáltott fel: — Adta papja. Úgy beszól, akár Kosuth. — Csakhogy Nogáll olyan kegyes keretbe illesztette az ő beszédét, hogy nem lehetet ellene kifogása a hatalomnak. * Nogáll és a végrehajtó. Bizonyos, hogy félig magyar ember az csak, aki a végrehajtót nem ismeri. Egyszer látott a megboldogult is. Tudvalévő, hogy télbe, nyárba, ha esett, vagy fújt, ő mindennap lement a zárdába, hol az abc-től kezdve a hittanig mindenfélében segített tanítani. Hanem egyszer felmondotta a lába a szolgálatot. Fájt is, nem is birta az utat. De lemondani az ő árvái oktatásairól csak nem tudott. Gondolt tehát egy nagyot és megvett egy konflist lovastól, mindenestől. Ezen járt aztán a zárdába.
