Hetikiadás, 1941. január-december

1941-01-08 / 1 [1527]

|ngol kísérletek a háború kiszélesítésére # 1941.1.12. Mé n

incs i-s lÖ-'hónapja. hogy eldördült a náboru első puskal&ré^e és mégis milyen messze van már mögöétüng 1939 szeptembere. Az események rohanása és. egymásba torlódásában,- melyeknek kibogozása es wgfejtése egykor a történet búvárok feladata lesz- a többszörös, ^kekiserletek el Lenere egyszerrecsak azt vettük észre, hogy haboru van 1 smet Európában. By i\

z idő kereke megállíthatatlanul forgott tovább, országok ha talmak tűntek el a térképről viszonylag rövid ido alatt, hogy ma már alig emlékezzen reájuk valaki. I háború folyt tovább es most amikor uj évbe lepünk minderősebben alakul ki bennünk az a meggyőződés, hogy mindaz, ami eddig tortént csupán előjátéka lehet egy végső kifejlődesnek, melynek csúcspontját, iL etveha remélni lehet befejezését erre az esztendőre várjuk. Ugy latszik, eddig a világ leghatalmasabb erőinek felsorakozása történt me§. I német birodalom haderejét ugyanis nagyságához merten az eddig lezáródott harcokban számottevő veszteség alig érhette, bátran mondható tehát, hogy teljes erejével felkészülten érintetlenül várja a parancsot, hogy megmérkőzzön az ellenféllel. Anglia az ellenfél, mely hatalum a világ nagyrésze feletti uralmát ugy építette ki, hogy mindig talált áldozatokat kiket pajzsként maga előtt tartott, ha érdekei náborut kívántak. így történt ez most is, amikor egész országokat kergetett a biztos pusztulásba.Tudta, hogy elvéreznek és számolt azaal, hogy lassú legyőzetésük ideje alatt maga készülhet fel a harcra,kivárva az alkalmas pillanatot, amikor ellenfelének ereje mégis L csak csökkent és a maga friss erőinek harcbavetésével kivívja a maga számára a könnyű győzelmet .0 siód ás érte azonban Angliát. Még alig vált köztudattá, hogy Európa egy része harctér, az előretolt bástyák összeomlottak és az angol haderő is Keserves ízelítőt kapott az uj német harcmodorról. Anglnmost már látta, hogy minden erejét össz&&ell szednie, de megint csak nem tért^ el a régen jól bevált metódusoktól, ismét szövetségest karesett és talált Görögországban.A német helyzeti előnyöket behozni azonban már képtelen volt.Minden igyekezete arra^irányuit tehát, hogy némileg tehermentesítse az angol szigetet a német invázió lehetőségétől. Mellékharctereket létesített Görögország ban és Afrikában* Ezzel elérte, hogy az olasz haderő két ponton megosztva visel hadat, de maga is odáig iutott, hogy a szigetország védelmére sz$ erőinek és hadianyagnak jelentékeny részét ezekre a mellékharcterekre kell irányítania, anélkül, hogy a kivánt célt elérte volna, mert közvetlen megtámadtatasá nak veszélye nem,-hogy csökkent volna inkább növekedett, a német haderőnek Európa nyugati partiam befejeződött felvonulásával. A n;met szárazföldi haderő a felkészültség állapot ában igen komoly gondot okoz Anglia nak, melynek külnolitkája minden eszközt felhasználva tovább is arra törekszik, hogy ezt a haderőt lehetőleg a szigettől távol más részeken tartsa lekötve. Ezért a mellékhárterek kibővítésére vetette magát. Délkeleteurópa és a közelkelet az a két pont, ahová ma a világ szeme tekint és ahol az angol politika zavart igyekezik támasztani. Bennünket magyarokat az angol aknamunka esetleges eredménye miniennél jobban érdekel. Alairő hatalma vagyunk a háromhatalmi szerződésnek, Hely a háborm kiszélesedése esetén kötelezett séereket ró reánk. Ma Magyarországon nem lehetnek belső harcok. Végső ideje van itt iz összefogásnak, hogy erőnket maradéktalanul kihasználhassuk, ha annak szüksége mutatkoznék. A nemzet erejét pedig ha dse rege adja meg. Nem lehetünk tehát tekintettel egyetlen szempontra sem, amikor honvédségünkről van szé, érte amden áldozatra készen kell lennünk továbbra is, merthiszen honvédségünk efeje, a mi biztonságunk és békés életünk záloga.