Hetikiadás, 1940. január-december

1940-07-10 / 28 [1526]

• ü.j Európa hajnalán-.-• 194Q.juliuw l£v Európában megszűnt a háború. A német fegyverek teljes gyözéíite 1 Norvégiától egészen az ibériai félszigetig most megsokszorozva biztosítják hogy az Angliára mérendő német-olasz ütés alapjaiban rendíti meg az évszázadok tervszerű munkájával kiépített angol világbirodalmat és Európának a francia forradalom után kialakult uj demokratikus világrendjét; Az eddigi német; győzelmek maguk után vonják Európa egyes országainak átrendezését ' abban a biztos tudatban, hogy a német-olasz haderő együttes fellépése után nem lehet kétséges a győzelem. Elsősorban a ^ichyben tartózkodó francia komány és a nemzetgyűlésként ülésező francia -parlament mondotta ki, hogy átalakítja a francia alkotmányt és tekint é]y ura Imi államot létesít az olasz fascizmus mintájára. Hollandiában, Dániában^és Norvégiában egyre inkább erősbödik az a felfogás, hogy feltétlenül szükséges a germán eredetű népek összefogása Európa nyugati részén nemeit vezetés mellett. Egy ilyen lépésnek politikai vonatkozások melüett óriási horderejű gazdasági clorryei már most is igen nagy méretekben bontakoznak ki. Délkelet- ős Déleurópában is eldőltnok érzik a háborút. Görögország cddigmég mog nem erő sít ott hírek szorint önként ajánlotta fel Bulf

íriának a tárgyalásokat a közöttük fennálló vitás kérdések békés uton vaó elintézésére. Bulgária mint köztudomású, a bolgár-török háború után az Egei-tengerpart on területet nyert, aminek révén elérte, hogy tengeri forgalmából kikapcsolhatta a Dardanellákon való áthajózást. A világháború utáni kényszer békében ozt a tongerpartot ol vették J

űőle és Görögors zágnak juttatták. Ugylátszik most a görög kormány is felismerte, hogy a szerződések nom öffiük orvényüok és közvetlenül kivan bolgár szomszédjával megegyezésre jutni. Románia lemondott az "ogy barázdát som" elvéről. Szovjet- Oroszország ultimátumára józan megfontolással --amit- jelentékonyen befő- lyásoltak a nyugati osoményok -, rövid néhány óraljforgása alaot átengedte Besszarábia és Bukovina északi részét. Elintézésre váró ügyei azonban'még bőven mradtak. Bulgária Dobrudzsa egy részére tart igényt és mi magya-rok Erdély felé tekintünk. Több mint husz éve várunk türelemmel abban a biztos tudatban, hogy elérkezik a rendezés idoio. Talán még sohasem foglalkoztak Magyarországgal annyit, mint a mostani: . időkben. Nom múlik cl nap, hogy ne jalonnénok mog a'külföldi sajtóban cikkek, értekezések, molyok mind a magyar igények kielégítése nollott érvelnek.Most látszik, hogy nem volt • hiábavaló a munka. A világ legtávolabbi sarkán is tudomással bírnak a Trianonban történtekről és a világ közvéleménye mellettünk nyilatkozik. * Románia nem térhetett ki az eszmeáramlatok hatása alól és'mert látta, hogy mit jolontett számára az ogykori "nyugati szövetségesek" barátsága és támogatása, sictvo arcvonalat változtatott és uj kormánnyal kezdte mog bel- és külpolitikájának áthangolását. Az uj román kormány fenn kívánja tartani a semlegességet és szívélyes jóviszonyban kivan élni valanonnyi szárszód jávai. A magyar közvélemény megelégedéssel fogadta a román kormány nyilatkozatát és most . . azt v^rja, hogy Románia különösen Magyarországgal szőriben mondja ki az első szót, hogy közöttük a légkör megtisztulhasson. Hitler vozér és kancellár valamint Mussolini miniszterelnök legutóbbi szomélyes találkozása után most Ciano gróf olasz külügy ni ni szter látogatott ol a Német Birodalomba, hogy részletekbe nono tárgyalásokat lefolytassa a német nép nagy vezér'vei, valamint annak kül ügy rá ni s zt erével. Ezekbe a no gbe szó lésekbe Kapcsolódik bele a magyar ál lamférf iáknak Teleki Pál gróf minis láerolnoknek és Csáky István gróf leülügyminis zt érnek münchoni utazása. Az elmúlt hét kaid jón utaztak cl a magyar államférfiak és szerdán a vezéri palotában megkezdték a tanácskozásoka;t. A Német Birodalomban értékelik a,zt,hogy Magyaro rszag volt az olső az ourópai népek közül,amely .szoros barátRáfrr'a 1 óncttT. r>. tnn.<7nl vhrtn.lnakkal - W/D^