Hetikiadás, 1939. január-december

1939-04-20 / 16 [1525]

A megegyezés politikája, 1939.április 19, A magyar kortaáhyf é rf iáknak,gróf /fele ki Pál mini sz t ereInöknek és gróf Csáky István külügymini sz lernek római hivatalos utazása egyik számottevő eseménye a Duna-medence nyugalmi helyzetének megvalósít ás ár a irányuló cselekményeknek. A két baráti nemzet kormányférfi iáinak tanácskozását könnyűvé tette az a légkör,amely a magyar és olasz népet egymásiránt eltölti, A magyar közvélemény első és legjobb barátjának tartja az olaszt és a jelek igazolják,hogy ugyanolyen érzések vezetik az olasz népet, A magyar államférfiak olasz földön történt utazása és római fogadtatása az ünneplések szakadatlan sorozata volt és ez nemcsak a hivatalos fogadtatásokon nyert kifejezést,hanem a lakosság is kivétel nélkül olaszos temperamentumával bizonyította a szeretetet és barátságot,melyet a vendég államférfiakon keresztül Magyarország iránt érez-# . A magyar kormányfériak római látogatása beleilloszkedili a . Magyarország és Olaszország között hosszú idők szerencsés tapasztalatain korosztül, megingat hatatlanul megszilárdult baráti és együttműködési politikába,molynok kedvező hatásait Olaszországnak is alkalma volt érezni. Etiópiai hadjárata alkalmával a nagyhatalmak összefogást kiséroltek meg ellene ,ipari és mezőgazdasági bojkottot hirdetve,gazdasági nyomással igyekeztek mogállitaai a nagy lendülettel előrehaladó olasz fegyvereket , Magyarország az elsők között volt^amoly határozottan ellentmondott ós a maga viszonyaihoz mérten rendelkezésére állott 01 aszorszúgnak,hogy a terv zátonyra^fusson. Abban az időbon ez a támogatás és mellé/való kiállás Olaszország számára igen értékos és jelentős volt és azt olasz részről mint a magyar-olasz^barátság egyik erős pillérét méltányolják. , r . . . 3 müncheni béke és a bécsi döntés után Magyarország husz eves trmom szenvedéseire irt kapott. Jogainak elismrlse jelentékeny területet és több,mint egy millió magyart csatolt vissza az ezeréves anyaországhoz. Hogy ez igy ás ebben a formában megtörténhetett, ahhoz Olaszország és Németország szolgáltatta az igazságot. Magyarország a maga részéről tökéletes lojalitásai válaszolt és ismét beigazolta barátságát a két hatalmas nemzet iránt azzal,hogy csatlakozott a oolsevistaellenes egyezményhez és bejelentette kilépését a Nép szövet ságbői,mert nem tartja pozitív munkálkodásra képesnek. Ezekkel a politikai cselkedctökkel Magyarország megmutatta,hogy az uj Európán belül már határozott és állást foglalt, A nyugati demokráciák sorozatos tévedései miatt Európa válságos időszakon megy korosztül. A nyugati nagyhatalmak még most is,ahelyett hogy belátnák tévedésüket,s beleegyeznének méltányos és igazságos rcviziókba.kisérieteket és tárgyalásokat folytatnak a bekerítésre* Ez a politika kire jezetton Olaszország és Németország ellena.rányul,de természetoson non érinti közömbösen Magyarországot som. Magyarország minden/esetre gróf Csáky István külügyminisztor külpolitikai expozéján keresztül kifejezte erős elhatározását a békés állapotok cl érés o érdekobon és ugylátszik ezt a tényt román szomszédunk tartalékosai egy részének leszerel'sével méltányolta is. A római tárgyalások lehetővé tették a nemzetközi helyzet mélyreható hl gvizsgáiását és azt a Magyarország és Németország közötti megbeszélések fogják követni,melyekre még április végén kerül sor. Ezeken atengely szellemébon vizsgálják majd meg a most felmerült kérdéseket. Magyarország politikája a bekét óhajt ja,de a tisztességes békét a Nem tölti el bosszúvágy egyik állam ellen sem,éppen azért kész a törekvéseivel összeegyeztethető megegyezésekre. Ebben az értelemben meg van minden remény arra,hogy Budapest és Belgrád közvetlen tárgyalásokat kezdenek jmajd egymással., _ T

i7T~ /Ha ír