Hetikiadás, 1939. január-december

1939-04-20 / 16 [1525]

K

areszt ény or

szág^ A világpolitikai események aailáia közepette ezen a héten nálunk még egyszer erőteljesen került előtérbe a zsidókérdés a felsőházi és az ujabb képvisejJliázi vitával kapcsolatosan* Most megint az volt az érzésünk^hogy a megnyilatkozó -tédelem többet ártott,mint használt• Négy hónap óta,miota a kérdés - megoldása törvényjavaslatban öltött formát, annyira ?el túrták 4 ezt a kérdést ,hogy talán éppen a védelem és annak nyomán elhangzott válaszok utján ismerték meg ^ leginkább a tájékozatlanabbak is azokat a veszélyeket,amelyeket a zsidóság túlsúlya és szellemének elhatalmasodása jelentett a magyarság életére. Mint a miniszterelnök is mondott a. éppen a zsidóság érdekében nála járt,egy-egy kategória kivételezését kérő közbenjárók győztek: meg ennek a szoUemnoVa maf

varok közt való terjedés érőihez a szimptóma erősítette meggyőződését, és a (jrcsztény társadalom jog al várja és kívánja a javaslat törvényerőre emJ.l:odooU

*' Az egész vita során s igy a felsőházban is,a zsidóság védői uj és alkalmat adtak a súlyos vádak bizonyítására. Igy,andkar a zsidó nősökről szóltak.*! zonnal szembehelyezték ezekkol azoknak a zsidóknak nagy tömegét,okik kivonták magukat a kötolosségtoljosités alól.vagy amikor'arról bosz ltck,hoty az ellenforradalmi áldozat ok JdreöB^as akad néhány zsidói t akkor zz volt a vílasz: 40 népbiztos köztil 32 volt Z3idó és a legvéi&scbbkozü terroristák zsidók voltak* A toldozás-foldozással és a kivétoiozósscl,miként a miniszterelnök kijelentette: a kivételeknek jutalomként való boái itásával jobban diffamálőbbá tették a jav slatot.mint amilyen ogyszorü,radikális formájában lett volna. A túlzott róaolom 2s a nagy csatazaj eredményeként jelent meg uj kiadásában BarthaMikl ós "Kazár földön"^ cimü 40 3v előtti ktnyve. nmoly megdöbbentő riportsorozatban konkrét adatok alapján tárta fel a beözönlő galíciai zsidók ártalmas munkáját. A mult század utolsó idejének nagy magyor publicistája a kozébonlévő bizonyitékok & személyes tapasztalatai alapján ugy j Ikmozto ezeket a ki zárokat,hogy hozat nem ismernek,kibújnak a katonaság aloi,uzsoráből,csalásból, csempészésből élnek^hamisan eszküsznek,vádaskodnak,veszteget* nok, a földről lenyúzzák a termő roteget

4

a népről a bort. A különböző mondomondák.meg jegyzések késztették 'folckiPál gróf miniszterelnököt arra,hogy a felsőházban kijelentse: az elődjétől átvett javaslatot nem politikai opportuiütásbó^nnem meggyőződésből képviseli és ha maga által szerkesztett javaslatot hozót, volna,ez ennél a javaslatnál szigorúba lonnc, Hangsúlyozta, hogy nem idogsn példák után megyünk,hiszon nálunk már két évtizeddel ezelőtt noztuak intézkedéseket és magi is husz éve hirdeti a zsidókérdés regolóasának szükségességét. Sz a kérdés magyar kéjdés.cxaoly angoldásra vár nzort.Eort itt egy birkózottságban élő,orősen különböző és minden fajnál, vagy- nemzetiségnél asszimilálhatrtlanabb,mort sokkal élesebb lelki és testi jolioggol biró cm bor csoportról vm szó

0 A iavas at a zsidó szellemiség torjouésének vet gátat,mert az oly módon alakit ja át a magyarság jollogét és <pndolkozás módját, amely a legnagyobb veszélyt rejti aágábau A közgazdasági Következményekfel a nemzet meg aKar ós meg is fog birkózni. Az igazságUgsminiszter hangsúlyozta a f elsőhazban,hogy a zsidóság erős bele szövődé se a gazdasági életbe teszi parancsolóan sürgőssé a kérdés megoldását. Nem azért szőritják vissza a zsidóságot.mert térfoglalása tün.csak " tényo A sok Védelem es módosítási kivánsag láttára a keresztény irjuság kérte a kormányt, hogy ne hagyja cserben

0 Az igazságügyminiszter erre válaszolva azt üzeni az if juságnak ,nogy a kormány nem hagyja cserben. A maga részéről k^ri a keresztény társadalmat annak el innőrzésóre, megtesznek-e mindent a törvény valóraválása érdekóbeno Nehéz és kemény munkának kell jönnie - mondotta az igazságügyminiszter- hog/y a törvény rendelkezéseit keresztül vigyék és lehetővé togyék,nogy ez az ország igazán Magyarország és igazán, keresztény ország legyen,, S/Ha.v.. - — -