Hetikiadás, 1939. január-december
1939-11-22 / 47 [1525]
Ezeréves uixamis agának din tét - éli Magyarország a. Kárpátok övozto határok között a Duna-Tisza vonalában,azoknak""völgyeibon. Ebben az országban a gzentistváni államé színe olyan élotfolf ogást jelöni ott és jelent ma is.amoly az itt élőket össze icgja anélkül,'hogy beolvasztani akarná. Fordulatokban gazdag ezer év rault el. Volt világhatalom és volt idő,amikor csupán néiiány vármegye jelentette az országot. Része volt fény bon, pompában* gazdagságban ós nem maradtak ^ el a megpróbáltatás nehéz időszakai sem.mely okén azonban a magyar, fajiság életereje és államalkotóképessége mindig győzedelmeskedett*"Európának ez a része volt az.ahol évszázados vándor ut ja ut án a magy a r nemzots égek gyö ke ret eres zt ot t ek' és amelyektől egy évezreden keresztül nom tágítottak. Nem volt elhagyott a terület,de nélkülözte azt az erős birtokost,aki tulajdonossá is tudott volna válni ezen a földrészen, Temészotadta helyzetéből kifolyóan találkozópontjában volt és van ma is a germán, a szláv és a latin érdekköröknek. Ezeknek hatása vissza is tükröződik a tulajdonossá lett magyarság politikai és gazdasági tö rténeimének lapjairól,de ez a hatás sohasem jolenthetott Magyarország számára olyan veszedelmet,, ami kétségessé tetto volna a magyar faj uralkodó helyzeuét a Kárpátok övezetén belül. Most ismot élesen állunk a hEÍrom világhatalom erőkisugárzásának metszőpontjában. 01aszország,Németország és Oroszország erői kereszteződnek a magyar területen; Természetesen nehéz az ilyen helyzetben az országvezetés^különösen ,amikor ebből a három világhatalomból egy háborút visel, á másik/pedig fejf egy v érkezve, láb hoz tett puskákkal őrködik saját érdekeinek védelmen. Állasfoglalásunk különösen sok előrelátást és főleg tapintatot kivan „abban a polit ikában,aminek neve: a magyar érdek polit ideája. / kettő A külpolitikának együt,járója a zárt ajtók mögötti munka. Ennek megfelelően a külügyminiszterek csak ritkán és fontos alkalmakkor hallatják szavukat. Most a magyar külügyminisz térnek,gróf Csáky István-* nak volt mondanivalója. Amit elmondot t, ne mos ak az ország határain belül, de egész Európa sajtójának első oldalára ad anyagot. Egyenes,őszinte és bátor megvilágítása a magyar álláspont nak,melyoői minden oldalon m elmerhetik az utat,mely az egységes és oszthatatlan magyar nemzet utja, [ Leszögezi a külügyminiszteri ^expozé , hogy külpolitikai, vagy éppen háborús kalandokra a magyar kormány nem kapható és mindenkor súlyt helyozett arra,hogy %g var ország és szomszédai között a kapcsolatok őszintén rendeztessenek. Enngk a rendezésnek azonban feltételei vannak, molyok távolról sem teljesíthetetlenek. Két évtized óta a magyar kormányok, araikor csak alkalmuk nyílott,rámutat tak a helyzet tarthatatlanságára és csak későn eszméltek "rá,hogy a magyaroknak igazuk volt és milyen elsőrangú fonto sságu ,hogy Közép-Európáoan erős és hatalmas 'Magyar- ország álljon.Minden viharban helyt fogunk állni.,mcr% nélkülünk,vagy ellenünk a Duna medencében semmi sem történhetik,ami sorsunkba belevág. Ha valaki megkísérli örökségünket elorozni,ugy véreznie kell,mi pedig akár magunkrahagyva is utolsó emberig szem be ál Iáink. Saját erűikből kívánunk élni, ezért saját fegyverekre támaszkodó,erős hadseregbe van szükségünk. A magyarnemzet őszinte köszönettel vette "itlcr vezér és kancellár szavait, mely ékben loszögezt e,hogy a határok véglegesek és egy pillanatig sem feledkeztünk meg arról, hoey ennek a nagy népnek fiai ezrévol halták meg a mieink mellett a magyar határokon. A legmeghittebb barátság füz bennünket Olaszországhoz .melynek mértókét az a meggyőződés fejezi ki,hogy a két nép között évszázaaok óta sorsközösség áll fenn. Erős Jugoszlávia magyar érdek ós Bulgária küzdelmét a magyarság őszinte rokonszenve kíséri. Romániával szemben is megmutattuk készségünk et a két ország légkörének fertőtlenítésére irányuló lépésünkkel. Bukaresten múlik a válaszadás. Ma még Bukaresttől függ,hogy tud és akar-e és ha igen^miiyen komolysággal az uj koreszmék nyomán a realitások terére lépve a mocern Dunamedoncc világának kialakításában H^gcmülcödni,avagy megvár ja,amig a történelem ránehezedik.