Hetikiadás, 1938. január-december
1938-01-26 / 4 [1524]
Északi fény. Még az ősi pusztázó életből maradt meg bennünk az az ösztönös szokás, hogy napjában többször is felnézünk az égre.Hiszen onnan kapjuk az áldást és az átkot egyaránt .Január 25.-én este az eget kémlelők megdöbbenve dörzsölték meg szemüket és hidegborzongás futott át a hátukon. Mintha valahol messze óriási 1üz vörös fényét vetítette volna valami láthatatlan szinészi rendező az égre.olyan * fl<gtelmesen derengett a vörösség utolérhetetlen magasságban a felhőtől mentes tiszta égen.A gyengébb szivüek megborzadva suttogták a világra szakadó ujabb rémségek legbiztosabbnak v£lt hirdetőiét.Ez is a régi világból maradt meg az emberben, amikor még nem tudta kifürkészni a természet titkait és azonnal tsodává magasztositott minden olyan jelenséget,amelynek okát nem ismerte.Esküdtek rá valamikor.hogy véres háború hömpölyög végig az országon, vagy dögvész vág széles rendet emberben, állatban, s zár azsag, vagy árviz pusziit ja el a határt,Ismeretlen szenvedés kinozza meg az embert,Ha üstökös tűnik fel az égen és hosszú rikitó esóvája végigbarázdázza a markor mozdulatlan eget. Ezek az ősi ösztönök keltek ja.uár 25,-én este életre azokban, akik egetkémlelő unalmukban meglátták azt a szokatlan fényt.ami különböző helyeken különböző időközökben látható volt,majd pedig ismét eltűnt a végtelenségben. A tudósok szerint északi fény tévedt ide Európának arra a részere,ahol a múltban meglehetősen szokatlan volt az ilyen égi tünemény. A legrégibb magyar följegyzések szerint Í806-ban láttak először,de az is lehetséges,hogy az azelőtti időkben,ha látták is,de nem akadt olyan ember,éti megörökítve átadta volna emlékét az utókornak. /Ebben az évben vette fel az osztrák császári cimet I.Ferenc német-romai szent birodalmi császár és magyar apostoli királyJ ./1831január iában jegyezték fel hazánkban másodízben ezt a különleges égi tüneményt. Ugyanolyan tisztán lehetett látni,mint skár a mostanit./A francia forradalom utó rezgés ei,Magyarországon pedig a reformkorszak meglehetősen izgalmas napjai esnek erre az időre/.Azután majdnem száz esztendeig elkerült bennünket az északi fény,helyesebben olyan véletlen sorozatok adódtak,hogy az ember nem lát hattá,aminek valószínűleg a > felhők voltak az okai.1926. január 26.-án volt utoljára északi fény Középeurópa fölött,amit azonban a budapestiek nem láthattak, legfelebb Sopron és Pozsony vidékén ész lelték,Akkor éjszaka igen felbős volz az ég.Amikor a szél cafattá tépte a felhőt,a soproni erdész-es 'bányász főiskola egyik tanára vette észre az égen mereven feszülő fényt,majd pedig később Pozsonyból érkezett jelentés arról,hogy ott is látták. A mostani északi fény vörös fényben sugárzott,szinte hintázott és sárga sugarak lövelltek ki belőle.Este 9 óra körül tűnt fel és még 11 óra után is lehetett látni,majd pedig elhúzódott nyugá felé .Véletlenül egészen tiszta volt az ég és a felhő nem akadályozta a megfigyelést .Az északi fény ugyanis a földtől körülbelül 100 kilométernyi magasságban ragyog, a felhő pedig a legritkábban száll 10 kilométernél magasabb rétegben. Nemtsak minálunk a csonka ország területén,hanem külföldön is szerte Európában mindenütt látták.Az angolok szerint meteor haladt el a föld közelében .Norvégia déli része valóságos nappali fényárban úszott.Franciaország fölött fehér és vöiös volt az ég,A légsulyjiérő szokatlanul alacsonyra zuhant.Legfeltűnőbb volt Olaszország fölött,ahol haragos vérvörös színben ragyogott.A csillagászok véleménye szerint "fokozott napfolt tevékenység" volt ennek a jelenségnek az oka.Az északi fényt ugyanis a napból a föld légkörébe kerülő villamossággal töltött részecskék idézik elő, amelyeket a föld mágneses ereje eltérít eredeti útjukból.A sarkokról tehát igy jutott az északi fény K^zépeurópa fölé.Ezekből is látjuk,hogy egyszerű természeti jelenségről van szó,aminek semmi összefüggése sem lehet az ember földi életével ,ami akár háború,akár pedig /. egyéb ves.zedelmes alakban jeleritkezhetik.
