Hetikiadás, 1938. január-december
1938-01-26 / 4 [1524]
Lengyel-magyar ünnep. 1938. január 26. Alig pár nap múlva Magyarország kormányzója utrakel.hogy baráti látogatást tegyen a magyar nemzet régi barátiánál, a lengyelnél. Lengyelországba látogat el,Krakoba,Varsóba s a lengyel nép őszinte örömmel,szeretettel és tisztelettel varia a magas vendéget. A hivatalos tényezők minden előkészületet megtettek a méltó fogadásra,a lengyel lapokban nap-nap után hosszú cikkek jelennek meg a látogatás jelentőségéről s maga a nemzet minden rétege nagy érdeklődéssel és örömmel várja azt a pillanatot.amikor a különvonat átlépi a lengyel határt.amely sajnos nem közös magyar-lengyel vonal,holott minden igazságos és méltánylandó szempont igy követelné. Több mint évezredes múltra tekinthet vissza mindkét nemzet Európának azon a helyén.amelyre a népvándorlás vetette őket. A történelmi korszak mindkettőre hozott dicsőséges es szomorú időket s a környező államokkal való kapcsolatok a századok során többször meg változtak, hol barátságos, hol ellenséges viszonyra s éppen csak a lengyel-magyar viszony sohasem volt más,mint két jó szomszéd barátsága. Amikor a sors kifürkészhetetlen akarata megszakította a szomszédságot,az egymás iránt érzett rokonszenv és jóban-rosszban együttérző barátság akkor sem szűnt meg.a bajbajutottnak mindig segítségére sietett a szerencsésebb viszonyok között élő minden eszközzel .ami módjában állott, A szoros kapcsolatok hozták magukkal azt is,hogy több izben adott királyt is egyik nemzet a másiknak. A magyar trónon egy időben a Jagellók Ültek,a lengyel trónon pedig pár esztendeig fényes emlékű Nagy 1/ jos királyunk foglalt helyet s ez az időszak a magyar történelemnek egyik legdicsőbb fejezete. Az akkori nagy magyar birodalom natárait három tenger mosta s hogy maguk a lengyelek is teljes mértékben meg voltak elégedve magyar királyukkal, .ezt éppen eléggé bizonyítja az,hogy N-gy L*jos elhunyta után királynőjükké hívták meg ifj-bbik Íeányát,Hedvigeti s ennek a szent életű királynőnek emlékét Lengyelország ma is.századok multával,? legnagyobb tiszteletben részesiti. N^gy király r, kéiit emlegeti a lengyel történelem Báthory Istvánt is,aki az erdélyi fejedelemi székből került választás utján a. lengyel királyi trónraj s minden tekintetben beváltotta azokat a várakozásokat,amelyeket uralkodásához fűztek. S amikor a XIX. században mindkét nemzet szabadságának élet-halál harcát vivta, tömegesen keresték fel egymás küzdő táborát,hogy kard juka t, sőt életüket is felajánlják a szabadság védelmére. A lengyel szabadságharc bukása után sok bujdosó talált otthont nálunk s 48-49-es harcainkban a vezérek.de az egyszerű közkatonák soraiban számos lengyel küzdött a mi szabadságunk redelmezésében. S amikor c túlerő elnyomott hamunkét.sok nrgyar rejtegetett egy-egy lengyelt,a maga lengyelét a hatalomra kerültek erőszakosságai ellen. A lengyel nemzet sz^b^dsíga a világháború után állott helyre és bár ez az időszak sok csapást hozott ránk,ami szomorú helyzetünkben is a régi jó barát iránt érzett örömmel vettük tudomásul,hogy Lengyelország ismét önálló, független lett s a lengyel nemzet elfoglalta ismét méltó helyét az európai államok sorában, S ez az újjáéledés azt a reményt is adta számunkra,hogy ámikép Lengyelország újra nagy és szabad lett,a mi felemelkedésünket is meghozza az ido.amiben nagy segítőtársunkra lehet a megerősödött régi barát is. A lengyel-magyar barátságban,mint ismételten megállapíthatjuk.hoszszu évszázadok alatt sem volt semmiféle zavartokozó nézeteltérés. A két nemzet viszonya ma is a legszívélyesebb s éppen ezért k e lt et t /m i nd M agy a r o r s z áf Dn,mind Lengyelországban kormányzónk látogatásának hire. örömet/ z a látogatás,amely közös lengyel magyar ünnep,külsőleg is a legszebben bizonyítja a lengyel és magyar nemzetnek egy uton,egymás mellett,egy cél felé való haladását .ami bizonyára magával fogja hozni azt is,hogy Magyarország is,épp ugy,mint a regi barát,ismét megerősödve foglalhatja el méltó helyét a Qujja völgyében.
