Hetikiadás, 1937. január-december

1937-12-07 / 49 [1523]

Krisztus Jézus született. Irta: Kisigmándy Géza. A.'.villamosok apró szent j ánosbogárkáknak látszattak.A budai hegyek szeszélyes körvonalait millió fény petty ez te, mint ha a békésen kék decemheri éj didergő csillagai potyogtak volna le a csodálatos magasságbél, Nagy-nagy békesség borult a fehér világra.A hé elnyelte a nagyváros máskor idáig kuszé zaját .A telep nyomorúságos viskóiban is elcsitult a hang. Az apró nep szívszorongva leste a karácsonyfával repkedő angyalkák habfehér suhanását.Ha valami nesz szaladt át a hideg levegőn,ösztönösen öszszerezzent,pedig csak a szomszédos barakk deszkáin at csúszott be a magával tehetetlen apa ,vagy anya kiszakadt sóhajtása. Hiasai karácsony volt meginti A szeretet,megértés és cgymásonsegitós örökszép ünnepe,amikor minden jótét lélek abban leli Öröméi ,nogy letörli a másik könnyét, mosolygást lop a szomorú arcra és ételt varázsol arra az asztalra,ahova a rendes emberi táplálóknak csak morzsái szoktak eljutni. - Ki segit rajtunk? - lehelte bele a párás hidegbe Mészáros Uánosné. Az ura ott feküdt alig fél lépésnyire tőle abban az ágynak nevezett rozoga alkotmányban,amiben áporodott szalmán és valami rongyszerü takaró alatt melengette öt éves kisfiát .Nem jutott rájuk még ruha sem,A férfi napok óta nem kelt fel,hogy testével melengethesse ványadt .beteg magzatát .akinek sovány testecskéiót minduntalan ugy megrázta a köhögés,hogy meginditotta volna a legkórgesebb szivet is . A barakk korhadt deszkáinak sürü lésein átszitált hozzájuk az öreg Kissnóni reszketés ha ngjaj,... Szegény gyermek szenved már kis korában... Mészárosné lelkében tovább zengett a karácsonyi ének.Megeleveneddtt a régi világ,amikor még nem ismerte a nagyvárost,amikor otthon kis falujukban igy a sent estén minden házbapi kigyulladt a gyertya,boldogs^ telepedett az arcokra és amikor elindultak az éjféli misére,olyan könnyü'nek és annyira tisztának érezte magát, mint ha az az isteni gyermek a kicsi jászolából külön rámosolygott volna. - Megsegit bennünket is - mondta az ura akkora hittel .mintha ettől várta volna sorsuk jobbrafordulását.-Ne f ólj,megsegit .Érzem... Az asszony rábólintott,de az ura rajongó hite mégis elrebbentette előle a régi otthon kópét.Csak az öreg Kissné kopott hangja muzsikált a fülében .Babrált a tűzhely en.Bizony, már hamu se volt benne ^nemhogy parazsat tudott volna összekaparni .Nem tudta megállapítani, mikor-főzött utoljáira? lehet annak két hete is,amikor másfél napra munkát kapott .Takarítás volt,mog egy kis mosás,de a napszám,meg az étel elég volt egy hét re. Igaz, hogy csak a gyerek evett. - Apuk ám, megfordul ok -suttogta Janika- mert fázik a másik oldalam.*. Sokáig vackolédott ,mire megtalálta helyét.Amikor érezte apjának melegét,megint csak megszólalt kedves pontyögő hangián: - A Jézuska meglátogatja a jo gyereket? ~ - Meg,kis fiam -csuklott ki az apa torkán a fájdalom. - Azt nem nézi, ugye,hogy nincs még rendes ruhája se? — - Nem nézi,kisfiam... -A Jézuska csak azt agyereket szereti,aki szófogadó -fűzte „gyik szót a másikba, de mielőtt kialakulhatott volna kis buksijában az ajándékozó Jézus csodatevő alakja,olyan kegyetlenül megrázta testecskéjét a köhögés,hogy percekig nom tudott beszélni. Folyt ,köv .