Hetikiadás, 1935. január-december

1935-03-05 / 9 [1521]

o«wA(XKUWtata Ylgej* Janónak." .^^.^ Ksz»kci6, *ip en ]_ e kásra szánt idő elfutott e fejünk fölötti i dinom-dénom zaja elfcsendesoc'ett. A bálterem áporodott .'levegő je ' . lassan káluzódik a nyitott ablakon,melyen át kezd beáramlani a tavasz tiszta illata. Uj élet küszöbén,a termeszex megújhodásénak hajnalán érezzük,Logy felenged a tél bé­nitó merevsége és a tisztuló égről ragyogóbban süt le ránk a nap. Az utóbbi másfél évtizedben megszoktuk,hogy személytől elvonat­koztatva a nagy emberi közösségbe iparkodjunk beleilleszkedni,mert mi egyéni leg nem eokat tehetünk sorsú:k jobbraforditás^ban.A hosszú keserves évek alatt kifejlődött bennünk bizonyos szimat-féle ösztön,amivel megérezzük az idő és hangulat változásét, így vegyünk most ia, A tavasz elő szele,e termé­szet ébredése nyomot hagy az emberen,eki élni eksr éa levetve a reá erősze­kolt külsőségeket ,«* lelke mélyén várja azt a pillanatot.amikor nyugodtan, senkitől «em félve aerzsolgethatja le e földön megszámlált napjait. Talán csak leebelsőbb énjének meri megvallani,mennyire irtózik egyéni szabad­ságát gátló korlátoktól ós hogy elérje ezt a célját,szives örömest lemond minden olvan esközről.emely a jelent hivatott meghosszabbítani* ásazóval és magyarán: senki sem megelégedett. Sem e gyozo,sem pedig a legyőzöttek,mert az előbbiek nem tudják maradnék alánul elvezni imrár 17 éves diadaluk gyümölosét,melynek izét megkeseríti az a tudat.hogy • másik tábor kézzel,láoVl . ' kapálódzik helyzetének megjevitésáért. íájdalom.e siewacsések tisztánlátása még mindig nem tért vissza telisen, ma is akad éppen elég annyira elvakult,aki!, tuc'ni sem ücar a változásról és azzal áltatjj magát,hogy tartósan,nagyon soká marad ugy minden,ahogyan kiagyalták a *yozelea mámbrábab. . Kifinomult ösztönünk ezonben azt sugja.rngy a hivatott vezetők közül egyre többen érzik a jelen tarthatatlanságát ós hogy viszonylagos nyugalmat teremtsenek,hajlandók akár áldozatra is,mert csak igy lehet kihúzni a népek lelkéből azt a fájdalmas tüskét,emi gyötrő kinokat okoz min­den aegmoidvlaskor, A tavasz éltető szelének langyossága mintha olvasztani kezcené a győztesek gőgjének fagyosságát, Az angolok és olaszok kinyitották a párisi bálterem 17 éve bezárt ablakait.melyeken lassan gomolyog kifelé az elhasznált és csak mesterségesen tisztított levBgő,hogy most már helyet adjrn ez üditő,uj él«t csiráit kifskaaztó tavasznak, •mely elsorvaszt je az üvegházi növényeket,megfakitja a művirágot és áldó melegével kifullasztja a győzelmi meaerban önfelect tánool^kat. A vi^anlekásra szánt idő lassan el­fut a fejünk felett,8 dinom^dánom zajs mintha cserdesecne. ügy erezz k, hogy nem sokéra vége lesz e táncnak. Valutasiber. Amenn-ir© idegen ez a két szó,annyira távol esik a magyar lélek­től az a fogalom is.amit jelent. A világháború előtt osak a szakember tud­ta a valuta értelmét,amikor meghatározta az egyes országok pénzének egymás­hoz való viszonyát és é^-ékbeli különbségét,oe a közönség nem-igen vett róla tudomást,amint most sem jut eszébe,hogy sibol'ssal lopja át a hatá­rokén az idegen pénztés értéket, A világhébor fegyveres less jláse után ugvanis tovább folyék a vértelen harc gazda sági eszközökkel .amelyek az élet megdrágításéval,a nyers és kész anyagforgalmának korlátozásával akar­ják megnyomorítani a mási et.ekit nyiltan Darátnak,vagy akár szövetséges­nek is mondanak,de a valóságban ellenségként kezelnek. Tehát ma is dul a háborúnak ez e modern alak ja, amelynek alattomos heroosei azok a lel­ketlen kufárok.akik lakóhelyük szerint illetékes országuk érdekeivel nem törődve.sőt tudatosan ártó szendék .a 1 lopják ki a nénzt és egyéb nemzeti ér tekét iaegeB.be.logy igy n véljék vagyonulat, A tiszte. 1 séges es nemzeti sors közösségben éli meg^arság undorodva fordul el ezektől a hiénák tói, akik a mi verejtékünkből, lealázott Ságunkból és szegénységünkből kovácsolnak tőkét, mialatt nekünk eeyre ki seb: harapós kenyér Jut, hogy annál több és QU se bb fa­lat kerüljön az o asztalukra ^ Az elvetenedett velutasiber ellen nem lehet elég a törvény legszigorúbb büntetése sem t hanem az egész közvélemény megveté­se kell hogy sújtsa,mert az ellenséggel cimboráló gazember nem érdemel mást* ——-— H«G*/E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom