Hetikiadás, 1935. január-december
1935-03-05 / 9 [1521]
Kulturegyezmények. 1935.marc.5. - A nemzetek közötti barátság valóban ;nély és állancU csak akk*r lene t,ha szellemiségüknek is megvannak a közös vonásai,Kultúrájuknak megvan a közös alapja. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter tette Becsben ezt a feljelentést művelődési kapcsolatainknak nyugati t szomszédunkkal, Ausztriával uj kulturegyezményben történt megerősítése alkalmából. h magyar kultúra főiranyitója azonban nemcsak szóvirágnak szánta a szellemi együttműködés irányát és célját igen találóan megvilágító ki jelentését,hanem rövid egymásutánban két fővárosban is .„egvetette az alapjait a kulturális értékek kicserélésének, ami a fejlődésnek a műveltségi színvonal emelkedésének elengedhetetlen fel tétele,Nemrégiben Rómában,pár nappal ezelőtt pedig Bécsben hivta életre az illetékes kormányférfiakkal az olasz-magyar, illetve csztrák-magyar kul turegyezmény t, a ^nemesebb emberi vonások, a lélek, 9 szellem tulajdonságait kölcsönösen müv elő megállapodásokat. _ Méltó kiegészítői ezek az egyezmények azoknak a poltikai es gazdasági kapcsolatoknak,amelyek már évek óta összekötnek bennünket, közös Töélok irányába vezetnek Olaszországgal és Ausz triával.Sőt, aligha csalódunk,ha azt álli tjük, hogy a politikai és "gazdasági összefonó szálaknál i;.eg sokkal erosebbek a" szellemi tulajdonságoknak, a műveltségnek közös fonalai,mert alapjuk néma folyton v ltozó hatálaá,vagy anyagi érden,hanem a lelkek rokonszenve, a szellemi élet birodalmának KÖZÖS kincsei.A politikai érdek,, a gazdasági kényszerűség sokszor egy táborba visz egymástól lélekben,természetben, műveltségi színvonalban nagyon Különböző nemzeteket,de az ilyen kenyszercsoportosulasok élettartama rendszerint igen rövid,mert talajából hiányzik a közösség legértékesebb kapcsolata.Tartós barátság csak a hasonló szellemi szir vonalon ~állo,egymással lelki tulajdonságokban megegyező,vagy legalább is/07 konszenvező népek között jöhet létre,amire alig találhatunk jellemzőbb peldat, mint épe'~: az olasz-magyar és osztrák-magyar barátságot.Mindket v iszonylatban régóta megvolt és megvan a lelki együttérzés s ezen a szilárd alapon azután sokkal könnyebb volt már felépíteni a politikai ós gazdasági együttműködést is. / B4szben / gondoskodik mint a két egyezmény a kultúra összes ágainak művelődéséről. Rómában és Bécsben magyar, Buda pesten pedig olasz intézetet létesít,az egyetemeken külön magyar f iII tve olasz történelmi ós irodalmi tanszékeket állit fel, / főiskolai tanárokat küld egymáshoz tudományos továbbképző tanfolyamok tartására, a főiskolai ifjúságnak pedig megkönnyíti a. me&egyezést kötött országok egyetemeinek látogatását.De nem csupám a főiskolákra fog; kiterjedni az együttműködés.A magyar középiskolákban a német nyelv tanításának fenntartása mellett fokozottabb gondot fordítanak az olasz nyelv tanítására s r.^ndhárom ország középiskoláinak tantermébe beleveszik^a^másik két állam intézményeinek, társadalmi ós gazdasági viszonyainak tanítását.Mindezeken kivül / kölcsönösen lefordítják a kiválóbb tudományos és iroda Írni mun- \ kákát,előadják a színpadi füveket és filmeket,kicserélik a könyvtári ós levél tári anyagot ^művészeti kiállításokat rendeznek és átveszik egymás rádióelőadásait tor tenelmimirodslmi, művészeti .idegenforgalmi és egy^b jellegzetes nemzeti kérdeseiről• A kulturális egyezmények tehát az elet minden megnyilvánulására kiterjednek és korszerűen foglalják egybe és szerves egésszé ^alakitjáK az országok között eddig; is fennállott kapcsolatokat.kóg az eddiginél is szélesebb körűvé ós szilárdabbá alaki tjak,épen a szellemi es^rzelmi kapcsolato 1f ej le:, ztósév el ,a ,hármas barátságot, s ezzel a jövő fejlődésének utjat simábbá, e yenletesebbó teszik.S míg egyrészt szorosabb szálakkal fonják össze a közöttünk a történelmi sorsközös^eg alapján is meggyökeresedett barátságot, másrészt olyan magvat alkotják a Dunavölgy rendezésének is,amelyre nyugodtan lehet építeni,akár évszázadokra is. • ~ — • — — «#
