Hetikiadás, 1935. január-december
1935-02-12 / 6 [1521]
K szekció Országos agrár-gtatisztika, A Központi Statisztikai ivat álnak az a terve.hogy a magyar gazdasági élet által hosszú idő óta nélkülözött pontos agrár-statisztikai ös-zeir st minél elÖkb elká^ itse.Hasonló statisztikai összeírás Magyarországon magosak egyetlen e -szer olt 1895-ben.Ennek adatai azonban az or« szág megcsonkítása után hasznavehetetlenné vá ltak.A Központi Statiszti kai Hivatal már 1933-ban elkészítette az összeirás tervez etét,amely akkor törvényjava- lat alakjában a nemzetgyűlés elé is került, azonban az ország pénzügyi helyzete miatt a terv nem volt megváló ithatő.Az agrárstatisztikai összeírás gondolata azó.;a is állandóén foglalkoztatta,neme- k az érdekelteket,hanem a kormányt is és már az 1933-34-i költségvetésbe n jelentékeny összegeket állítottak be az ö" -zeirás tetemes költségeinek részbeni fedezésére.A statisztikai feldolgozás évekig el fog tartani,azonban a re ítélkezésre ál lő összeg mari 1-- elegendő arra,hogy a munkálatokat megindítsák, Et*re valé tekintettel a koraány rendeletet bocsátott ki,amelyben elrendeli a földbirtokok, továbbá, a me zö,-kert,-szölő,- erdő-ás egyéb gazdasági üzemek legfontosabb adatainak összeirását.A rendelet szerint az ö-szeirást a február 26.-i állapot szerint,márciusban hajtják végre.Az összeírás! munkálatok a központi statisztikai hivatal vezetése és irányitása mellett a járási főszolgabírónak, illet őleg a megyei város polgármesterének felügyelete és ellenőrzése alatt,a községe nkánt,illet őleg a városonkint szervezett összeiró bizot ságok végzik.Az"""el rendelt' össze Írással a magyar agrár-statisztikának legnagyobb hiánya szűnik meg.Az összeírásra rendkívül nagy szükség van, ér/en a mezőgazda ág súlyos helyzetére val- tekintettel,me "t a megfelelő pont' s adatok ala ján a legkönnyebben lehet tájékozódni szókban a kárdásekben,amelyekt öl a mezőgazdasági termelésnek helyes irányitása függ De igen nagy jelentősége vai ezenkivül az összeírásnak a telepités kérdésének napról napra időszerűbbé válá m egoldó " á.nál is.Az ártákesitési és a kiviteli viszonyok megismerése ~zenpontjából pedig egyenesen-nélkülözhetetlen az összeirás elvégzése és a megfelelő adatok egybeállítása. A magyar ember általában elvi bizalmatlansággal viseltetik min dennámü összeirás-al szemben,mert attól fél,hagy ebből ujabb adók.u.iabb megterhelések hárulnak rá.E tekintetben megnyugtatjuk a közönsége t,hpgy az összeirás adóztatási célokra egyáltalán nem szólhat.Az 1929.avi XIX.-i törvénycikk ugyanis egyenesen megtiltja a statisztikai adatoknak adóztatási célokra való felhasználó"át. A gazdavédelmi rendeletek kedvező hatása a vidéki pénzintézetek helyzetére, Egymásután hozzák nyilvánosságra a vidéki oénzitézetek mult évi üzleti eredményeiről szóló jel &ntésfeket.Ezekből az eredményekből világosan ki tűnik,hogy a gazda-adós-tok rendezés érői szóló intézkedések a vidéki pénzintézetekre kedvező hatással vo ltak.Különösen az a körülmény, hogy a kamathozzájárulás kedvezményében csak azok a gazdaadősok részesednek akik a rendeletben megállapított mé -sokolt kamatot megfizetik, - a gazdákat arra buzdították,hogy legalább kamatfizetési kötelezettségeiknek tegyelek eleget .Azáltal,hogy a eazdavédelmi rendelet minőén gflZfta részére biz- w tositja a kamathozzé j°rul st,ha 5.5 fo kamatot megfizet,sőt ez a kamat,legalább a védett gazdákn, 1 4 y-ra csökken,ez a körülmény a pénzintézetek részé számottevő bevételi emelkedést jelentett ,me *t az állami kamathozzájárulás segit ágé vei,minden gazdakölcsön után megkapták a 7.5 1-os amatot.A bevételeknek ez az emelkedése egyes vidéki pénzintézeteket arra bát»rit«tt fel, hogy ujből meg akarták kezdeni az »szt lékfizetést.A Pénzintézeti Központ azonban idejében figyelmeztette a viíáki pénzintézeteket,hogy a jövedelemtö "bletet inkább belső megerősödésre ás tartalékolásra fordítsák.Az e^dig megjelent mérlegekből kitűnik,hogy a betétállományok alakulása még mindig elég kedvezőtlen,A gazdasági élet egészséges fejlődése csak akkor fog bekövetkezni,ha a tőkeképződés újból megindul,aminek'legfontosabb előfeltétele a mezőgazdasági oikkek kedvezőbb ért éke sí táse.
