Hetikiadás, 1935. január-december
1935-02-12 / 6 [1521]
6. sz.1935.febr.12. H_e_t_i_k_i_a_d_á_s._ ^ Irta:Igmándy Géza. Feri bácsi f Uszeresinasként kezdte magasbaiveit,majd pedig váratlanul letört ^pályájját. Amikor hozzánk járogatott évente egyszer-kétszer,akkor már szép fehér szakba, pirosképki.kékeres,kezű öreg bácsi volt. Ldesapám nagy tapintattal és gyengédséggel bánt vele. édesanyámat kishúgomnak becézgette, bár amint kiderült,nem volt köztük rokoni kapcsolat. Csakamolyan magyar sógorság,ami a régi világban láthatatlan szálakkal fűzte össze'a gazdatiszti családokat. - ki valamennyien atyafiak vagyunk- mondta Feri bácsi,amikor gyermekésszel azt firtattam,hogy hát mégis micsoda kötelék van köz tünk.Jegyezd meg kisfiam,hogy aki túrja ezt az áldott magyar ugart,aki egy levegőt sziv a mi parasztunkkal,annak a lelkét rabul ejti ennek a földnek a szeretete, ami közös nagy családdá varázsol mindnyéjunkat. ízzel én sem ellenkezhettem,mert tapasztalatból tudom,hogy mennyire vágyódtam a városból 8 majorba, ügy ősszel,amikor megnyílt a gimnázium kapúja,ugy csetlettem-botlottam az aszfalton,mintha a beteg légytől tanultam volna a járást. ledig ió diák voltam, a pajtásaimra sem panaszkodhattam.?^ is hiányzott az erdő,a rét, 8 végeláthatatlan ka jlongó-hullámzó bűze táblába madárdal,a zöld legelőn bogárzó fehér gulya,az oszi szántás porhanyó barázdájának csodálatos illata,a téli nagy fehérség kiabáló csendje,melyet csak a gubbasztó varjú rekedt rikácsolásé aprózott fel. Feri bácsi halk szavai"nyomán öltött testet bennem is az ösztöhös érzés a falu és a majorbeli élet után. A sorsom mégis városba vetett.Itt kel] leélnem -naráni .életemet.ber minden idegszálam irtózik és riadozik a benzinfüf tös,kormos,lármás várostól. így lehetett Feri bácsi is,akit valami titokzatossá vett körül éi már talán hetedikes gimnazista voltam,amikor lehullott róla 8 fátyol. Akkor méltatott először bizalmára,ami abban nyilvánult meg,hogy még éjféltájt is ott ülhettem a t c rraszon és hallgathattam mindig szórom,telén kissé megkeseredett bölcselkedését. - Ilyen az ember 'lete is- lehelte bele az augusztusi éjszakába s nagyot csikerault vastag botjának szöges vége a gelheimi kockán.- így tündöklik, sziporkázik, azután széthull és beleesik a fekete semmibe. A haragos kék égen szorgalmasan pislogattak az égi mécsesek. A hold merev sspacság cl őrkorött felettünk és érzéketlenül bámulta a lehulló cs llag kat. likkasztó mozdulatlan meleg te^beszkedett a majorra. Az orgonabokrok között kibu gyant az érzés egy szerelmes madárkából,de csak két trillí ra futotta a i'elbuzdml&sból. Ur ki, a "vén komondor, dühösen r*. gördült a csendháborítóra. A p8rk sejtelmesen mozdulatlan fái visszhangosan játszottak Ur ival,mire annyira megdühödött,hogy percekig feleselgetett az ártatlan hol' cal. - Tündiklik.szipor ázik,azután belevész a fekete semmibe -ismétel Feri bácsi,amikor ismét ránkborult a csend, kopogott,zengett-bongott a szava Benne remegett zaklatott, derékba tört. életének egy ész re: ényessége. kér a dédapja is gazdatiszt volt. Vr la mennyien ugyanazt a grófi családot szolgálták, farm : ccse szintén, tiszttartó lett,sőt még a húga is megmaradt majorbéli tekintet s asszonynak. Jófejű,keménykötésű fiuk voltak mind a négyen. A három fiatalnak kedvére való volt a főtisztelendő Bencés tanár urak tudománya,csak a Feri .yereke makacskodott. A negyedik rsztályból ezután eltanácsolták. Akkor ugyan még nem ilyen virágos nyelven mondták,de a volt a lénvege,hogy bezaszé'yenkezett é majorba. Az örog Feri bácsit elöntőt te a méreg', ilyén*szégyent 1 Befogatott a , i ntóba,mega mellé ültette a megsze pent Ferit és megs se'álltak a úimnáziumir. Csak nagy nem az igazgató ur, hanem Szerdahelyi füszerkeréskecő uram küszöbét lépték át.. Kiír leri észbekepott,az édesabja már meg is egyezett a rengő pocaku,örökké mosolygó Szerdahelyi úrral. Eeri pedig ott maradt inasnak. . - bben az volt a legkellemetlenebb.hogy az egész gimnázium diaksága nálunk vásárolt* Sőt még a tenorok is. Kutyául éreztem magamat az első évben. Le azután beletörődtem. ~ v'". r -. V ' J<I így ballagtak az vek s egyszer csak Szerdahelyi ur "felszabadító Ott maradt se• édnek is. kgyszer azután betévedt az üzletbe az reg gróf. g.égte t szett neki Í se--éd ur és magához vette inasnak. Le inkább titkári teencol? V-erezte tett vele* Pesten laktak állandóan, tthon a majorban a cselédek nem - / oM't.köv. oo
