Hetikiadás, 1935. január-december
1935-01-29 / 4 [1521]
Ferde tükör. 1935.jan.29. A francia sajtónak egyik kétségtelenül komoly tényezője,a párisi lemos, Gömbös Gyula miniszterelnöknek Szolnokon elmondott nagyvonalú beszédét alkalomszerűnek találta arra,hogy a magyar külpoli ti kárai foglal kozzék még pedig olyar beállitásban,amely súlyos tévedéseket tartalmaz.Hiszen jól emlékezhetünk rá,hogy miniszterelnökünk beszédének külpolitikai részében csupa t az ismert és szóles körökben jogosnak ismert nemzeti törekvéseink békés célját szögezte le ismét ós rámutatott a hozzánk barátságos országokhoz való kapcsoltainkra és azok gyakorlati eredményeire.^ nneK ellenére a velünk sohasem rokonszenvező Ternps mégis olyan íormáüsn igyekszik olvasói elé tárni a magyar kült li ti kát, mintha az akadályozná a béke megszilarditásat,Olaszországról peaig azt allitja,hogy a magyar revíziós igényeket,iüár nem támogatja ugy,mint azelőtt. Mindkét állit-s elferaitése a tényeknek es sze^elláthatóan az a cél jak, hogy a francia politikai körökben is itt-ott velünk szemben jelentkező rokonszenvet ellensúlyozzák és annak a kisantantnak tegyenek szolgalatot, amelynek mindig fájt az,hogy Olaszország erőteljesen támogat bennünket.Hiszen í maga a lap,is azzal kezdi cikkét,hogy Gömbös beszéde izgalmat keltett a kisantant főt ároséiban* ahol a „békét féltik tőlünk, kifosztott ós lefegyverzett maf yaroktól.Jl békét féltik tőlünk azok,akik ma is százezreket tartanak fegyveren,hogv megőrizzék ÍZ ő békéjüket,az erőszak által teremtett mczdulatlansáf ot,smeiy megcsúfolása az igazi,/- kiengesztelődésan alapuló békének.Ezért peig felesleges sz izgalom.Bar,törekvéseinket feladni sosem fogjuk,a mi fegyver remk közé nem tartozik az, erőszak.Ennél hatalmasabb az igazság meggyőző ereje, melyet ideig-óráig lehet háttérbe szőri tani,d„ végül is diadalmaskodni fog. S,?z erre irányuló felvilágosító munkánkban szüntelenül és nem csökkenő mertékben magunk mögött érezzük - minden konkolyt hinteni igyekvés ellenére is M & baráti Öl szországot,de nem esek érezzük,h-nem megnyilatkozásait is látjuk. Az ol sz külpolitika irínyitójánekti.ussolininek szájából alig egy-két hete is hallottunk s nagy nyilvá .osságnak szánt magyarbarát,ós revíziós üzenetet,de ékesen bizonyítják a hozzánk .való változatlan jószándókokat a genfi / támogatás és s gazdasági s kulturális kapcsol a töknek egyre erősödő és Összefonódó szálai, líem lehet kijátszani az olesz-megvar barátság^megrontására a francia-olasz közeledést sem.Hiszen szamunkra egyáltalán nem hátrányos a két nagyhatalom megértőbb viszony a,mert ennek ípen jó hatása lehet a közópeurópai helyzet rendesebb alakulására is,smi az általános bókének egyik legfontosabb el ói el tétele. Ha ivözóp-Európa fő kérdéseiben & francia álláspont közeledik az olszhoz,amire nem alaptalan a remény,magatólórte&ődően sokkal jobb kilátásai vannak a Dunavölgy jövőjének. Ami peaig a minden téren,tehát katonailag is,a jogegyenlőség káraését illeti,ebbeli törekvéseinktől szintén nem kell féltenie a bekét sem a túlbuzgó lempsnek,sem a vele egytelemében lévőknek.Az egyenrangúság épen a jobb megértést segíti elő,a politikai, ós gazdaságai együttműködést, ami nélkül nincs megnyugvás,nincs tartós béke*A mi egyenrangúsági igényünknek nincs támadó hátsó gondolata,csupán azt kívánjuk, hogy esetleg megtámad tatásunkban épugy meglegyenek a védekezési lehetőségeink,mint Európa bármely más állámának.Egyáltalában nem^ tesz jó szolgálatokat a megértés ügyének a Temps azzal,hogy végiünk együtt Németország ellen is támadást intéz, különösen most, ami kot a'londcii: angol-francia megbeszéléseknek is egyik főpontja épen a német egyenrangúság elismerése bizonyos biztonsági garanciák mellett.Kiszen Németország további területi igényeiről való bemondásával letett minden támadó szándékról,tőlünk pedig, jogos kívánságaink békés uton való érvényesítése mellett,még távolabb áll mindenféle háborús kaland.ki békében akarunk ólni,s csak az a vágyunk,hogy adják meg számunkra az igazi életlehetőségeket. A Temps pedig jobban tenné,ha fejtegetéseiben inkább azokra térne kijakik^még^ma is csörtetik kardjukat,akik szinte tüntetően fegyverkeznek,ha a jog és méltányosság szava élénkebb visszhangra talál,mint ahogyan azt„ők szeretnék.Ezzel sokkel többet használna a béke ügyének,mint az igazságot kérők szavainak és ceelekedeteinek ferde beállításával.
