Hetikiadás, 1933. január-december

1933-03-28 / 14 [1519]

lÉMffifig áatofll Becgoejl< ÁpriHa 8-án nagy nemzetek közötti dalosverseny lesz Bécsben,, ahova többek között elmegy négyszáz magyar dalos is,hogy részt kór jen a dicső­ségből ós felhívja a világ figyelmét a magyar zenére, nosszu ós dicsőséges múlt­ja van a magyar dalnak.Kúlönösen a háború után virágzott ki újra a magyar nótafa,az a "csodálatos, síinas és a lélek minden megnyilvánulását hűen tükrözte­tő v irágoskert,emolynek kiapadna t-a fián kincseit paa-arul élvezheti mindenki. Most nem az úgynevezett műdalra gondolunk,bár amiatt sincs okunk szégyenkezni,hanem arra a meg ázsiai származású kel tészetre, amel yen meg­érzik az egyszerű ember egyszerű lelkének t-iszta világa,amely olyan színes ós illatos,akárcsak a mező ezerszirmu vir gából összekötött,vagy összenyalubolt csokor, odeség, természetesség és bűbájos tisztaság cseng ki minden hangjából, m:lyet nagyszerűen bele lehet szorítani a modern zene sokfejű kotáiba,ki birja a gépszerű ütemet,hozzásimul a legraffináltabb szabályokhoz is,mégis megkövete­li azt a szivet ós azt az ói zést,amelyből kibuggyant ás csak akkor van meg ere­deti zamata,ha magyar ajkon csendül fel. Ez a csodálatos és utánozhatatlan eredetiség biztosit ja a ma­gyar dalnak a nemzetek között az érdeklődést,amely emmellett megbecsülhetetlen nemzeti kincsünk is, Eomzctünk sivár napjaibai ,az elnyomatás ós fájdalom sötét éveiben a dalunk tartatta bennünk a leiket és magyarsagunkaí,miként finn test­v ereinkben,akik majdnem ezeréves sz«.] geságukban is Ázsiából nozett dalköltósze­tük kincsesbányájából éldegéltek és maradtak meg maradéktalanul finnek. A tavaszi gazdahót tanácskozásai. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ós a gazdasági Egyesü­letek Országos / 3zölíetsége a gazda hót kereteben együttes ülést tartott a Köz­telek nagytermében. Somssich László gróf elnök megnyitó beszéde után az ügy­vezető igazgató jelentést tett arról,hogy a Gazdák Biztosi tó Szövetkeze tóv el az OMGrE megegyezést 'kötött, mely szerint a biztosi tó,intézet továbbra is kar telén kivül marad és a gazdák részére jelentős kedvezményeket biztosit,igy a jégkár­biztosi tás tekintetében a legtöbb helyen nem emelik fel,a dijtételeket.azután beszámoltak arról,hogy 1934 májusában Budapesten tartja'.: ..: a lo-ik nemzetkö­zi gszdakongresszust.Megtárgyalták még,hogy a bolettarendszer előrelátható meg­szüntetése milyen u^ intéz sEctós eket tesz szükségessé. Foglalkoztak a gazda­adósságok kérdésének rendezésével és beszámoltak arról,hogy az addigi kamatmér­séklés J nem elégi ti ki a gazdákat, továbbá, hogy kamatmérséklés volna kívánatos a rövid loiáratu gazdakölesönökoen is,jelentették továbbá,hogy ezekre a kívánsá­gokra való tekintettel a pénzügyminisztériumban most ujabb tervezetet dolgoznál ki a gazdaadóssngok rendezése tárgyában. Megállapodtak abban,hogy a termé serte • kesites kérdését napirenden tartjuk,végül bejelantatték.negv az Országos Gazda­tiszti Kamara felállításáról szcló törvénytervezet elkészilt.Az ülés magáévá tette a törvénytervezetet. Törvényben szabályozzák a bortermelést. .lállay Miklós földmivelésügyi miniszter a képviselőház egyik legutóbbi ülésén elmondotta.hogy a bortermelés ós szeszfőző© kérdését röviny­nyel kívánja szabályozni. Rámutatott arra,hogy a kérdést másképen megoldani neti lehet, mintha a bőven termő,de rossz bort adó szőlői'., jt .k termelését korlá­tozzák. Teljes telepitósi tilalmat kivannak él jtb jlóptetni bizonyos szőlőfajták­éira. A silányabb borok most állandóan nyomják az árakat,m^rt túlkínálat mutat­kozik a piacon s ennek következtében a jó borok megfeleld értékesítése is ne­hézségekbe ütközik. A jó minőségű magyar borok érdekében ezt a helyzetet meg kell szüntetni,a nemes borokat védelemben kell részesiteni. A homoki borok termelését viszont nem lehet fentartani a mai keretek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom