Hetikiadás, 1933. január-december
1933-12-12 / 51 [1519]
Belgrádi király.találkozó. Ismét királytalálkozót rendeztek a R lkánon,Belgrádba hivták meg Boris királyt,hogy zárt ajtók mögött rávegyék arra,hagyja abba eddigi tartózkodó álláspont ját volt ellenségével szemben és csatlakozzék a Balkán kit másik államahoz,Jugoszláviához és Romániáhozé Nem az első kisérlet ez már arra,hegy Bulgáriát is bevonjak a tervezett 3*1kán szövetségbe,hiszen a legutóbbi r^mán-bolgar király találkozáson is minden bizonnyal ez volt a tárgyalás főpontja.ezt akarják Bulgáriatói kicsikarni,szépen hangzó és bőkezű Ígéretekkel,de ha másként nem megy,erőszakkal is.Ha nem is mindjárt a fegyverek erejével,de a gazdasági háború eszközeivel fenyegetve meg,ha a barátságos mezbe öltöztetett felszólítást visszautasítaná. t "Akik ezt az ujabb királytalálkozást rendezték,természetesen gondoskodtak arról^hogy a fényes külsőségek mögé rejtsék a találkozó igazi célját ós^a megbeszó lés lényegét.Port akarnak hinteni a világ szemébe a szokásos^semmitmondó jelentések kel,hogy, a tanácskozás felölelte a két országot egyformán érdeklő időszerű kérdéseket és szívélyes mederben folyt. "2z azonban csak crlyan sablon,amely minden nemzetközi tárgyalás alkalmával napvilágot lát,még ha azoknak lefolyása a legviharosabb is volt,s a fennálló ellentétek ópolyagi merevségben maradtak meg,mint azelőtt. Ilyén sablonos közleményekből tejjiát nem lehet megtudni a valóságot, ha nem csak a későbbi következmények derítik fel rendesen a történteket. A belgrádi találkozást is ilyen formában csinálták a kisantant poljti kulimért hiszen ők törekednekarra,hogy Bulgáriát elvonják egykori fegyvertársaitól ós belekényszeritsé& az ő érdekalakulatukba.A kisantant legnagyobb mumusának,a revízió barátainak fennen akarják „mutogatni, hogy Bulgária ingadozik,hogy nem tartja fenn mar olyan határozó t formában revíziós,igényeit^mint eddig,egy szóval a revízió tábora gyengül és ők erősednek egy uj áliam belópósóvel.fizt akarftak sejtetni ós ebben fognak csalódni. Csalódni fognak,mert a bolgár nép nem adja fel addigi álláspontját,nem feledi el f hogyan viselkedett vele,szemben az a két ország.amelynek,vezető férfiai ma csábító szirénhangokat fuvoláznak felé.Amire hajlandó,az csupán a gazdasági összeköttetések erősítése lehet,poli ti kai szövetkezés közte ós szomszédai között szinte, elképzelne tétlen. Lert hogyan is csatlakozzék ahhoz a Jugo szláv iának nevezett Szerbiához,amel y megirigyelve a török ellen legdicsősógesebben szereplő bolgár fegyverek sikereit ^alósagos rabló társaságot ^hozott össze ellene,hogy megfossza őt győzelmeinek eredményei tői. Hogyan csatlakozzék ^ahhoz a Romániához,amely kihasználta, a kát háborúban vérzett nemzet gyöngülését és hátba támadva elrabolta tőle termékeny tengerparti területének egy részét.? gy tálán az lelkesítse Bulgáriát a "ngoszláviával kötendő barátságra,hogy a tőle zsákmányolt macedón területeken az «jtt lakó bolgár néptől úgyszólván minden polgári jogot megtagadtak és még nyelvének szabad használatában is a legnagyobb mórtékben gátol jak.Nem,Bulgária szamára ez nem lehet jövő,ilyen,ki á.tó sérelmeket egy-kettőre elielejteni lehetetlen,mert ha ezt megtenné,ezzel végleg lemondana arrél-hogy valaha is elérje azt a helyzetet amely őt a Balkanon,jogosan megilleti. Bulgária részére csak az,az ut lehet járható továbbra is,amelyen eddig haladba,barátság, ápolása Törökországgal, kitartás a' régi németosztrák-magyar fegyver barátság mellett s ebben a politikában maga mellett fogja találni Olaszország támogatását is,a kisantanttal,szemben pedig csupán olyan viszony,amely gazdasági ó1 étének szempontjából szükséges.Linden reményünk megvan arra,hogy Bulgária ezt az utat fogja követni és nem hagyja magát elcsábítani olyan szövetkezésbe, amely bői csak kara származhat.
