Hetikiadás, 1933. január-december

1933-06-27 / 27 [1519]

A kót apostolicicdclem nevének .különös csöngése és jelentősége van a mi fülünkben es hallatára kitárul előttünk a magyar élet legszebb es log­i ellegzetosobb megtestesülése: az aratás.Ha valaki meg akar ismerni bennün­ket,nézze meg a. népünket Péter és Pál táján.Ilyenkor nen koll magyarázat, nincs szükség figyelmeztető megjegyzésre,csak nézni kell nyitott szemmel, hogy maradéktalanul megtudja, milyen az a nép,amelyet ebek harminepdjára dobtak oda Trianonban. „képnek is gyönyörű és felejthetett un a magyar aratás. A kék ég alja ba vesző síkságon szeliden hullámzó,aranyló szőnyegben hosszú töredezett sor­ban villog ütemesen a kasza ós dől szolid rendbe a zizegő kalász.Valami t cso­dálatos öntudat és ünneplő komolyság tol epedett az arató bronzszínű arcá­ra ? két izmos karjának nyugodt lendülete,kérges markának kömény szorítása szinte megdöbbenti az idegent.Es ösztönösen"'lopódzik lelkébe az a kérdés: Mi lenne,ha. azt a kaszát nem az aranyló szőnyegbe vágná belel iáért magyar kézben egyaránt villog a kasza és a kard,amire ezer és néhány száz esztendő a bizonyság. Csupa ero,önfiuiat és határozottság mindon mozdulata.De azért nem kell megijedni tele. Ha belenézünk al e.rcába,.ha összetevőd a tekintetünk a kaszáséval, a szomo bogarában ott van a pusztázó nép egész lelke,az a, csu­dálatos nyíltság és jóság ? amit hasztalan keresünk más iöld szülöttében.Vágje. a rendet,non: / inog meg kezében a kasza,de a lelko simogató niologo ugy becé­zi e lába. elé hulló életetmintha vér volna a véréből .akárcsak a csata zajában,szemrebbenés nélkül pusztítja a. fegyveres ellenséget, dc meg-hoat öleli és.felemeli az elesett gy^onget és tehetetlent. £s óbbon a szertartásos komoly,hangulatban még arra is van idojo,hogy kibuggyanjon ajkán az összegyűlomlett érzés.Nem elmerongvejnom is szabá­lyosan,hanem csak a fölösleges gondolat találja meg a,szava/t,hogy szárnyára eresztve belovogyüljön a marokszedő loány nótázó kedáébo. Igy, szövődik az érzés a dallal szines koszorúba, amelynek apró virágait oly szépen egészíti ki a marokszedő kackiás piros fej kendőj e.Mintha élő nagy pipacsok haj ládázná­nak. Ha pedig a,buza fölött táncoló forró levegő elnyomja az emberi han­got, felcsendülje láthatatlan pacsirta fennt a tiszta égen,na,podog v él ötlet­nűl - ejtett kőhöz hasonlatosan - lesurran kicsinyeit Őrző párjához,a kasza­kő fenő nyiszerrgását,csattogását dallamossá varázs: Íja az árnyékban hűsölő tücsök Qirpeléso.Aert akkora, szellő sincs,hogy megingatná a fonnyadt szerb­tövist es meg a bárányfelhőt is felszívja a nap tüzes aj Ica, Igy iolyik a munka,igy aratja le a magyar egész évi fáradtságának gyüm ölre sót és olyan megható es egyedülálló keretben végzi ezt az ősi foglal­kozást,hogy szinto szentesitett szertartássá magasztosítja.Aki egyszer lát­ta és hallotta,akinek a lelke megittasult tőle,az olyan emlékkel lett gazdagabb és olyan kincset őriz holta napiáig,amilyenro csak büszkeséggel gcnr.ilh£t,mert megerősödött bonno eí a tudat,hogy amig él ez a pótörpüli hangulat és amig a magyar munka verejtékét iallal élesítik ós törlik le,amig ütemesen villanj, kasza és rendro dói az aranyló kalász,nem veszett ki a lélek abból a népbei,amelyet csak azért Ítéltek halálra a hatalmasokéiért nem tudtak belenézni a lelkébe. É BftCÜBI taLL Teljes egy hétig tartott Budapesten az európai v ivó bajnokságért rendezett verseny,melyben 21 nemzet legjobbjai vetélkedtek a büszke cí­mért .Nekünk magyaroknak ismét nagy örömöt okozott ez a viadal,mert a mi fiaink megint osak bebiz:.nyitotta£,hogy a legelsők a világon.^ külföldiek is azzal a tudattal sereglettek ide,hegy csak kivételes szerencsével győz­hetnek,mert a mi kariunknak^ olyen legendás a híro,hogy komolyan nem is számíthatnak legyőzésére. Külön meglepetés volt a magyar leányok szép BZereplóso.akik a jó1éthez,gonitelansaghoz szokott nagy nyugati nemzetek leg­jobbjait konysaeri tették maguk mögé a t@rversenyben. - En jelképet látok ebben a kettős magyar győzelemben - mondotta az egyik belga ezredes. ..z okáról sokat goni/olkodtan otthon ifumost túr tudom. Az a párol fiúra szálló kard le árendás tisztelete és az cser éves vérrel ázta­tott mult az a kiapadhatatlan íerrás,amiből önök táplálkoznak. 1Qy

Next

/
Oldalképek
Tartalom