Hetikiadás, 1932. január-december

1932-04-05 / 14 [1518]

14.sz. Hetikladás . 4,oldal. 1932.áor. 5. Száz óv előtti érdekes találmán yok A napóleoni harook alatt szünetelt a tudomány és művészet és csak Napóleon bukása után kezdődött egy ujabb Siet, mely kiindulópontja lett a mai technikai korszaknak, a találmányok korának. Természetesen megfelelő műszaki tu­dás ....... • ... és ismeretek Mányiban az akkori feltalálók tevékenységüket in­kább köszhasználati tár<?yak tökéletesít és íre^.irányitották, hopy a fényűzésnek é§ kényelemszeretetnek szolgáljanak. Így jutottba felszínre a tömegcikkek előállí­tását lehetővé tévő találmányok, mert a fel tata lók álma B hirtelen megg azdag#dái csak nagy forgalom elér'.se esetében kecsegtetetk ere dmúnnyei. Érdekesen világítják meg az akkori kultúrál lap ótokat azok a problő­mák, amelyek az elméket foglalkoztattak és amelyeket az akkori szabadalmak sorábé' ismerhetünk meg a legjobban, Igen nagy fontosságot tulajdonítottak az elszakítha­tatlan harisnya feltalálásának* ilyeneket egy 1821. évbeli szabi, dlom szerint azál­tal akartak előállítani, hogy a harisnyát állati cnyvvcl .telitették és utána sseF zésnek vetették, alá. A találmányhoz fűzött remények azonban nem nagyon váltak be „_ hiszen tudjuk, hegy a harienyákat ma is még fejelni és stoppolni kell, 'izabadrlmaztat tak összehajtható" fürdőkádat bőrből, melyet szétszedhető vasváz tartott, ez a nai gumikád előde. Abban az időben az orvosi gyakorlatban nogy szerepet játszót* a pióca, "sverházy herceg a piócafog^'s jogát no.fry kiterjedésű hitbizományi n b érbe adta. "^gy ilyen bérlő oly kocsit szabadalmaztatott, melyben a oiócákat messze földre lehe­tett szállítani frissen és virgoncan. IC- a aagyar piócát repülőgépen szállítják mfr Franciaországba, ahol mlg mindig közkedveltségnek örvendenek, a vérmes fran­ciák szíveséében pióca által szívatják ki fölösleges vérüket, mint köpül és, vagy érvágés alkalmazása által. ' . v-r7 nyergeslcgény 15 évi szabni". '.l;rc,t kapott egy olyan lószerszámrajm-ly­lyel a megbokrosodott lovakat egy kézmozdulattal ki lehet foeni a kocsiból. T T r V­lEts*l 3ok más feltaláló sem volt megelégedve a mér régé* n^m praktikusnak is­mert lőfoga T u kocsikkal, inkább m-chonikal utcn való hajt#ssal. iparkodtok töké­letesíteni a j-rmüveket. Az angol kincstári k.?ne- Húrnak Growd-nnek -gyik névro­kona szerkesztett ilyen mechanikai kocsit, mely kát emel.- te s volt. A. felső az uta­sok száraára szolgált, az alsóban Pedig két ökör volt < -y gr'nyba fo^va, ^z*knek kellett volna a jármüvet és önmagukat is további-mi. Ttg-r nottinghami cipész "neclianikai parr'pa" név alatt szabadalmaztatta találmányét, mely a mai k-rékpár előfutárja, abban a mai szerkeze minden eleme mér bennfoglaltatott. 7 y másik angol feltaláló óbban lelte örömét, hogy az elég simán mozgó szerkezeten olyan "Jvitás , eszközölt, hogy a " paripa" az üge­tő ló ritmusában erősen rásta a "lovast". Különösen borzalmasnak tűnik fel napjainkban az az angol találmány,m-ly meggátolta a hullák elrablását a koporsóból. Joh.-> Hu 1923.-ban szabadalmat ny-rt egy nagyon kom'.ikélt koporsóra, mely kettős falakkal,csavarokkal zárakkal, rugókkal, osat tokkal 2s szegecsekkel lehetetlenné tette a hullák -lrablásátanató­liai célokra, ugyancsak nem sikerült Dow nevtt angol ember találmánya,-aki semmi­esetre sem lehetett a híres vegyész Humphry D'.vy. Az o • y sétabotot talált fel, melyet villáinkárit ónak is lehetett használni. A bot két végén néhány méter sod­rony volt elhelyezve, az alsó drótot a földbe szúrták, a f-íső pedig kihúzva a levegőbe meredt, mire aztán szakadó esőben e k é szül éktő l néhány .méternyire a földrehasalva kellett a zivatar" elvonulását nr pváiüi. T T adame Coulon harisban 1823.-ban oly papirt készített , melyre utazásnál vizzpl lehetett írni. A papíriparnak rgy másik készítményével vörös 'na jat feke­tére lehetett festeni. A hajat becsavartak a papírba és négy ára múlva u ki­bontásnál a haj gyönyörű - fekete lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom