Hetikiadás, 1932. január-december

1932-04-05 / 14 [1518]

— —-—- — — i\ iídKCIO 0 14.sz.1932.április.5. ; jl legújabb ker találmányai és felfedezései között a, Íegórtó-lH ^ kesébbek,rr:ert legál bsláhosebb érdekű ek ezofc,amelyek az emberi életfa tárát hoszszabbitjak meg és igyekeznek az ember legfőbb kincsét, az egészségét,minél tökéletesebben megoltalmazni. !,z ti *. a téren az utóbbi időben elért óriási eredményeket legjobban jellemzi az,uOgy a száz év előtti helyzethez képest az egész orvostudomány teljesen uj alapokra helyezkedett, Á legutóbbi évszázad hozta mag a betegségek kórokozóinak felfedezését, ezáltal az ellenük, való védekezést ós ma már ott állunk, hogy alig egy-két betegséggel szemben állnak tanácstalanul az orvosok, A régi időkhoz viszonyítva az életmód is sakkal higienikusabbá vál.t,

w fagy hogy' az átlagos emberi életkor egyre emelkedik, illekintve a csecsemőhalálozások tel, jelenleg 55 év ez az átlagos életkor,de,mint latjuk, egyre többen érik el a 80. sőt a' 90. , évüket és nem olyan nagy ritkaság ma már a • 1001 év betoltóse sem. Ne ejtsenek tévedésbe bennünket a bibliai mg tuzsalemi' életkorok,hiszen azokról régen kiderült, hogy'hapéveket,hanem sokkal rövidebb időközöket,valószi- . L nüleg holdéveket jelentenek, igy 1/atuzsálem maga sem haladta tul a mai legmagasabb emberi életkort. A mindinkább fejlődő • tudomány '• éppen azzal felel meg igazi hivatásának,hogy biztositja az ember számára annak az időnek,melyet a,bölcsőtől a sírig eltölt a földön,az egészségre káros tényezőktől való mentésitésát,az életnívó emelését és ezek által a korhatár kitolását., AZ a harc,melyet ezekért a célokért viv, sok diadalt hozott már és talán csak egy terület van,ahol a véges emberi tudomány csak minimális sikert mutathat föl,mert ercja gyengébbre szemben •illó hatalmakkal. izek a hatalmak pedig az elemi katasztrófákat okozó óriási pí erők. A földrengések,viharok,áradások ellen hathatósan nem tud védekezni a gyenü ge ember,legfeljebb hatásukat csökkentheti. ' , j Abból azónban,hogy az elemi katasztrófákkal szembeni védekezés teljes sikerrel nem kecsegtet, meg nem következik az,hogy fel sem vegyük a harcot, hiszen azok az értékek,melyeket megmenthetünk,igen jelentékenyek.Tekintsünk el a földrengésektől, ezek ellen mai tudásunk szerint nincs vóaekezés ,de jrár a viharek és áradások által okozott károkkal szemben igenis van. Természetes,h§gy enn.ek a védekezésnek is csak akkor lesz gyakorlati eredménye,ha több ország fog össze egymás sál , hiszen az éghajlati viszonyok az egyap. crszagoknál na^ytbb területeken egyí'o mak és a folyamok vizterül-teí sem tekintik az országbataroka t,kü(. lönösen nem pedig a mostaniakat. innék a közös védekezésnek' kirivó hiányait kellett sajnálattal tapasztalnunk a közelmúlt időkben és,mint annyiszer,a káros következményeket is nekünk kellett szenvednünk. íu egy pillantást vetünk őurópa térképére,azonnal latjuk,hogy ideál is abb hegy- és vízrajzi egység., nem volt ennek a földrésznek,mint Ka gy ma gy a r er s zág, ti- árpátoknak erdőkkel dúsan megrakott hegyei mérsékelték a szelek erejét, folyóink pdig egy-két kisebbet nem számitva mmc magyar terüjLeten eredtek és itt szállították vizüket az" erszágot átszelő .unába• iem árthatott nekünk egyik szomszédunk sem,hiszen mié", volt a Kárpátok ideális gyűrűje,az árvédelem terén pedig a magyar hatóságik gátak közé szorították a magyar folyókat. A tegnapnak tetsző ideális állapottal szemben mi fiatunk ma? Látjuk egyik oldalon,hogy a ki véletlen erdőirtások megritkították a Kárpátok ékességei tja Felvidék bástyái mind sűrűbben vesztik el koszorúikat ás egyre több ko- . J par hegycsúcs mered az egyfelé. Látjuk a másik oldalon,hogy a Tiszának ^rdélyből j QV ő mellékfolyóinak áradása ellen hogyan védekezik'szomszédunk, iem költséges' árvédelmi 'intézkedésekkel igyekszik megfékezni az elemek hátaiét, ha nem a pusztitej íradatot egyszerűen áttereli a csonka DE gyár földre. A mest is viz alá került sokezer holdnyi magyar terület legjellemzőbben mutatja,hogyan nyilvánul meg irin• tunk a sokat ha ngezta tett-e tettesei igy oizonyitott'jóiiidulat. igy éve folynak már világszerte a 'tárgyal''sok a gazdasági helyzet javitására•innék a megmtzduláenak végső célja,hogy az emberek milliói számára könnyebbé tegye a megélhetést és ezáltal emelje az általános életszínvonalat*! A tárgyalások Borson bennünket nagyon érdeklő objektív megállapítások vetődtek fel a régi monarchia szétbontásának hibáz tatásai ól- es it.t i szélsősorban :..agyarVrszág egységének íátdarabolásáról, izek a megállapítások egyelőre ugyan csak a gazdasági egysógr, vonatkoznak,de már ez' is egy lépés a politikai egység gondolata fele. Addig pedig,amig a pilitikai egység a megvalósulás stádiumába jut,a közérdeknek megfelelő kívánságunk,nogy a régi magyar földe, ideiglenes birtokosai ne tekintsék" kizsákmányolísra szolgáló gyarmatoknak,a közös elemii csapások ellen pedig épugy védekezzenek,mint mi,hogy ne legyünk kénytelenek rosszakaratúnak minősíteni

r el j arasuka t .1 ind eh érték, amelyet egyesült munkával meg lehet menteni, végső eredményben közös kincse lesz az emberiségnek,j^-vitani fogju az életszínvonalat.' és ezáltal hosszabbítani az emberi élet határat "is. .' • • I I