Hetikiadás, 1931. január-december

1931-03-10 / 10 [1517]

Drágább lesz-e a buza? • 9 f t * GVr Ártó Pi 'i-i-P'*!^* ' I ' -i- X>'• ' X> * ' - \ ' 1 X. ' csobbó'dásra,mely teljesen tönkretenné az őstermelőket. Erre a kérdésre csak ugy adhatunk megkezelitó^es ne^ végleges választ, ha sorra megvizsgáljuk azokat az bkokat,amelyek előidézték a mostani állapotokat. A világháború véres részének lezajlása után világszerte az lett a jelszó: termeljünk többetl itkik ezt az elvet hangoztatták, ugy okoskodtak, hogy a harctereken négy évig elpuf íogta.tott lőpor es az emberi,valamint állati munkaerőben elpazarolt veszteséget ugy heverheti ki az emberiség,ha visszatérj földhöz ós a megfogyatkozott eleven erőt -éppel pótolja. A világháború után tiz évvel igy kezdődött meg a vértelen gazdasági háború,mert a többtermelés hangozta tói arra nem számítottak, hogy olyan területeket is bevonnak a termelés szolgálatába,amelyek eddig részint földrajzi fekvésük es elhanyagoltságuk,részint óriási kiterjedésük miatt mint ősrengetegek szerepeltek a köztudatban. A gépi erő ezeket a földrészeket is meghódítótta. italába törte ós ontja, róluk a. gsbonanemüefcet. Kanada*Délamerika,Ausztrália és Oroszország sok-sokmillió Koldas kitűnő földjét müvelik meg az utóbbi években, mivel -pedig a traktorral összeépített arató ,cséplő,szánté ,vető,boronáló és szalmám mvplőgep egv ember vezetésével végzi el egy időben azt a munkát, amit azelőtt sok szaz dolgts kéz verejtékezve tudott elérni,a termelési költségek, a gazda kiadásai annyira össze zsugorodtak, hogy a régi rendszer szerint dcla-ozó es gazdal icodo országok termelői csak magas a bF árért adhatják termékeiket ^ . es így természetesen nyakukon marad a gabona eladatlanul. .. , Önkénytelenül felvetődik az a kérdés: miért nem térünk át mi is a géppel való foldmivélésre? Ennek is meg vah az oka. Először is a törpevagy közepoirtokos nem rendelkezik annyi pénzzel,hogy olyan óriási "'épeket vásárolhasson,azután meg ott vannak is-avonc állatai.melvek a mai tmzhfma.cn v i.ozouyoK. KU^IOOL szuKOSen megacLi&K a mogeib.etesn.oz szükséges iorr

ope- zt, mig a gépek mellett fölöslegesekké válnának s nem volna hasznothajtó a tartásuk.I kisemberek szövetkezetei sem tudnának jövedelem reményében áttérni az orias gépek alkalmazására,mert a mi sürün lakott, földünkön még nagyobb, sokszorosan fájdalmasabb lenne a munkanélküliség. Elég nagy bajok vannak maris azokban az uradalmakban,helyesebben: a mellettük lévő falvakban,ahol a gazdasági teendőket ember és állat helyett géppel végeztetik. f gabonanemüek nagy olcsóságának tehát a gépek elszaooradásival bekövetkezett többettermelés az oka,aminek hatása Európában mindenütt észlelhető. Európa regi műveltségi ós sürün lakott területei ilyen rövid idő,alatt nem tudnak áttérni az Amerikában kezdett rendszerre, azért áll tótágast a földmivelc orszarok mezőgazdasága. Azok az amerikai .ausztráliai es orosz területek,ahol több napi járóföldre nem lakik,vagy lakott ember,csak • Haszonra dolgoznak,ha^bevetik az eddig parlagon hevert vé elláthatatlan területeket,amelyek televény,körér talajukkal valóságos kincsesbányákká válnak. , Magyarország lakosságának túlnyomó többsége fóldmivélésből ól tehát az ország lakosságának vagyoni Helyzete is a gabonaáraktól'függ. Ili ann it termelünk, hogy magunk nem tudjuk elfogyasztani, hanem el kell adnunk ideien országoknak. Ez a hasznunk nem az egyén, hanem az ország jövedelme. Az előbb elmondó ttak g: lapján azonban láthattuk ? rahónát vásároló országok dúskálhatnak az olcsónál-olcsóbb tengerentúli es orosz búzában, rozsban, árpában ságból 1 mi drápább^- mert magunknak Is több e i!^L%i^^ÍB^nk.