Hetikiadás, 1931. január-december
1931-02-24 / 8 [1517]
A. -*.w/w. w Vér és könny. 1931.február 24. k világháború rémségei már régen elmultak ós amirői a^béke álaposto|ai annakidején olyan sokat / beszéltek:a nagy megnyugvásnak,a jólétnek, az általános megelégedésnek korszakát kellene élnünk. Ehelyett azt látjuk,hogy az a sok könny es az a temérdek vér,ami a világháborúban kiomlott^mind nem volt elég ahhoz,hegy az emberiséget jobb belátásra.egymás megbecsülésére ós általános megnyugvást, keltő szabályozások megvalósítására birjü • Megtörtént az a hihetetlennek tartót eset,hogy alig hogy letettük a fegyvert,a feneketlen gyűlölet és a mérhetetlen kapzsiság nullamai feltartózhatatlan áradatban ránk zúdultak és szótromboltak minden értéket, századokon keresztül kialakult minden természetes védelmi ós gazdasági rendszert,mintha az árviz vállalkoznék a birtokviszonyok szabályozására,nem pedig,a birtokosok rendszeres munkája volna hivatott té fóktelenkedő elem kellő korlátok közé szorítására. Ma már régesrógen bókének és általános megnyugvásnak kellene uralkodnia, iiurópa sokat szenvedett és r nagy megpróbáltatásokon átment nemzetei között. Áldásos együttműködés és egymás megértésének t szellemében kellene közös erővel védekeznünk a ránkzuduló természeti ós gazdasági bajok ellen. ^helyett a legképtelenebb es legigazságtalánabb / területi beosztás mellett, régi és sokszorosan bevált társadalmi rendszerek és területi beosztások szétbontásával, uj alacsonyabb^műveltség- népek járma alá bocsájtva a régi kultúrák - büszke sarjait,uj kultúrák mesterséges,kitenyésztéséével kísérleteznek a régi kultúrákémesterséges elsorvasztása^- - ezt / az egész uj rendszert a hazjiggágok,talaján,építik fel és fejlesztgetik. Kitalálnak meséket, régi igazságtalanságokról és elnyomásokról,mintha aBbjrgok közééVonult pásztornépek minden meglevő kultúrát ' és nemzeti kincseinek , ki fejlesztését nem épen ennek az állítólagos elnyomásnak köszönhetné. Elnyomásról beszélnek azok a népek,amelyet példátlanul t véres forradalommal kiirtották nemességük szive virágát a nep mindenhatósága nevében,holott minálunk a nemesség a korszellem hatása alatt önmaga mondott le minden előjogáról és örök dicsőségére szclgál, hogy önként szabadította fel t jobbágyait. Mégis elnyomásról mernek beszélni ellenségeink ós az utódállamok népe ezzel a tudatos hazugsággal t csavarja el a fejét a világ jóakaratú népeinek, ^zt azonban elfelejtik hozzátenni,hogy a,jobbágyság :elszabaai tása után épen őkérohanták meg felszabadit óikat és az elnyomó . .. osztrák császári és orosz cáriéheregekkel együtt ? épen ők tiporták e,l , i nagy nehezen újra -Magyarországon a szabadság kivirágzó áfáját. Zrévén. Mindezt nagyon jó tudni most,mikor Bécsben,a volt osztrák császárvárosban,ropognak a revolverek az albánok nemzeti királya körül és felbérelt gyilkosok golyói süvítenek, amikor Zágrábban sorozatos bombamerényletekkel ünnepelik a szerb király látogatását,majd vasbottal verik agyon a nyílt utca során Sufflay egyetemi tanárt,a horvát szellem egyik legkivalóbbékópviselőjét. kikor TukaéBela,a tót nép szellemi irányítója, fegyházban szenved és érni kor a csehek a béke nagyobb dicsőségére vámM borút indítanak Magyarország ellen, külügyminis zteri^minden nemzetközi illemről megfeledkezve Magyar ország belügyeibe avatkozni merészel,amikor a cseh kormányhoz közelálló újságok sorozatos cikkekben példátlan vakmerőséggel támadják a magyar kormányzó tiszteletre méltó személyét. Mindebből nyilvánvalóvá válik,Rogy körülöttünk most is épen ugy tombol a gyűlölet és engesztelnetétlenség szelleme,mint a világháború előtt ós alatt.hogy a sok kiontott vér ós könny hiábavaló volt és a nemzet feladata nem lehet mas.mint félretéve minden belső civódást,elfeledve a pillanatnyi bajokat,minden körülmények között,minden téren tovább küzdeni az életért. 4 0
