Hetikiadás, 1931. január-december

1931-02-24 / 8 [1517]

rei.fon-^325-68 ^ termelés szervezése. Budapest, 1931.február 24. VI. ÉVF. Irta- Dr. La ka tea Gyula ersz.gyiil. képviselő. Ne ringassuk magunkat abba a hitbe,hogy a búzaválság átmeneti jelenség. Annál t kevesb be az,mert hiszen Oroszországban minden évben millió es: millió hektár uj gabona termelésre^feltört terület kerül 7ersenybe az -uró; pai és az amerikai államok termelésével. Es nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy,mivel a trianoni szerződés velünk szemben igazságtalan gazdasági helyzetet teremtett,,most a földre fekszünk,nem tudunk ö-giaztálni. .tíz ország legjelesebb gazdaságpolitikusai hirdetik,hogy Magyaroriizág JBág jelen keretei közt ÍR gazdasáe-i 1 ag megf el el ően t#á eyisztáTni . Azonban energikusabb mezőgazdasági termelési politikára van szükség.Midőn a jilég,rohamlépesekkel halad,gépekkel, a kémia, a technika mindan eszközével olcsóbba teszik a mezőgazdasági termelést

?

akkor mi csak mezőgazdasági termelésünknek megfelelő termelési árakra való átá

ll írása réven vehe

tjük fel a versenyt. k kapitalizmus a termelés szervezetlenségét,sőt gyakran anarchiáját jelentiMindenki termel ' azt,amit akar,, gazdasági Belátás nélkül is,A kisebb gazdasági belátással szemben a nevelés ás a propaganda eszközei nagyon lassan működő eszközök. Amikor a világnak az a része,amelynek termeié^ se szervezetlen szemben fogja magát találni a világnak azzal a rés zevel, amely ben a termelést drákói eszközökkel és államhatalom parancsával szervezik, akkor, amannak a versenyben alul kell maradnia, ha nem veszi át az ellenféltől azokat az eszközöket,amelyek a ternelésnek a megszervezésére lehetségesek. , ., , A szovjettől, az oroszországi állapotoktól bennünket világnézleti, oriasi ellentétek választanak el, egyet azonban a szovjettől is átvehetünk, at kell vennünk és ez a termelés szervezettsége.Ha mi be nem tudjuk fogni az állam hatalmat ? hogy a termelést ,akár, kényszerüleg vezesse abba az irányba, ahol ez kifizetődik,akkor Magyarország mezőgazdaságának helyzete,bizony súlyos lesz. A kényszer alatt ham a bolsevisták által alkalmazott kényszert értem,az államhatalomnak más eszközei is vannak. Itt vannak,például,azok a segítségek ,amelyeket ennek a termelési ágnak adunk. Adjuk ezeket olyan íormában,hogy ezeknek a segítségeknek utján tereHük át a termelést abba az irányba,amelyben lukrativ lesz , es akkor 'sokkal állandóbb gyógyulást fogunk nyújtani a magyar mezőgazdaságnak,mint az a segítség,amit kénytelenek voltunk az idén boletta formában adni. w

agy hibának tartom ezt,a mindig erősebbó váló tendenciát,amelynek metódusa az,hog,;. egyes termelési ágakat szembeállít egymással. Jelszóvá, do^mava valt,hogy az,agrárbajok egyik okozója az úgynevezett agrárolló: az iparcikkek magasabb ára a mezőgazdasági cikkek áránál. Ez a panasz természetesen megáll,itt azonban komplikált tényezők játszanak keletkeztető szerepet. Ha megvizsgáljuk azt a vonalat,amely a mezőgazdasági oikkek árait és a nagyipari termeles árait hasonlítja essze,akkor láthatjuk,hogy a nagyipari termelési indexma már csaknem ugyanazt a lemenő tendenciát mutatja.amit a mezőgazda*, sági index. A hiba tehát a ...megélnetasi . in

dexben v

an. azokban a kiskereskeeie delmi,és fogyasztói, arakban,amelyeken az árucikkeket a közönség kézhez kapja. Masszoval egy másik olló is van, amelyet,azt hiszem , igazságtalanul neveznek kereskedelmi ollónak,amely erős eltérést mutat a nagybani és kicsin/beni arak között még pedig oly fokú eltérést,amely - és ez nagyon frappáns - a múltban soha sem volt. Megjegyzem,ha ebből vádat akarna, valaki kovácsolni a kereskedefcm,,ellen, ez is igazságtalan lenne, mert hiszen, nem kell egyebet néznünk, mint például azt .h

ogyan n

yomorog ma Magyarországon a kereskedő na7.tál ./

. Bizonyos ellenben az,hogy túldimenzionált közvetítés tapasztalhat

0 az egész világon, igy természetesen Magyarországon is és igy a'közvetítő kereskedelem az üzleti forgalom csekélységét olyan kalkulációkkal kénytelen pótolni,amelynek terheit a fogyasztás nem birja el. Ennek az ollónak a megszüntetése is olyan célja a gazdaságpolitikának,amely felé törekednünk kell,ha viszonyainkat egészségesebbekké akarjuk tenni. Nem utolsó helyen oka a krízisnek a hitelválság

.Bz azután olyan része a krízisnek,amelyet nemzeti eszközökkel nem tudunk meggyógyítani,mert amig^Franciaorszag 10 milliárd aranyfrank értékű aranyat tart felhasználatlanul es von el a termeléstői,amíg Amerikában a betéti kamatláb 1-1.5 % között ingadozik és Amerika inkább oda adja a pénzét 1-1.5 százaló kért, semhogy teljesen egészséges és megalapozott üzletek révén '6-7 %-ot élvezzen Európában; addig ez a hitelkrizis nem fog megszűnni. Ezt a hitel krízist csak a nemzetközi atmoszféra megváltozása szüntetheti meg, £/f