Hetikiadás, 1931. január-december
1931-02-11 / 6 [1517]
Csonthéj,,; s gyümölc sök- eso nthéjj nélkül. A szilva,barack és cseresznye magvát vastag kőkemény héjj veszi Körül, amely a mandulához hasonlít. Szert nevezik ezeket és a hasonló gyümölcsöket csonthéi iasoknak. Ez a kemény héii cvakran kellemetlenséget okoz,mikor a P ümölcsöket háztartási célokra feldolgozzak,vagy pedig a gyárak készítenek belerak konzervet,hogy e gyümölcsök magját védd csonthéj iát eltüntessék. A gyümölcsök kezelése sok esetban könny--hb volna,ha a magvakat csak az a puha hártya venne körül,amely másfajta gyümölcsöknél,is található. Amerikában egy gyümölcstenyésztőnek volt egy,nagyon^oreg szilvafaja,amelyen olyan szilvák teremtek,amely éknek a magját vékony és puha esonthéjj vette körül.A tenyésztő ezekből a magvakból ujabb gyümölcsfákat ültetett es a puha héjj átöröklődött és mindig vékonyabb lett. 'A kórdós tehát félig meg volt oldva,azonban nem lehetett általánossá tenni ezeknél a gyümölcsöknél a~puha hój tj u magvakat,mert senki sem tudta megfejteni az okát l miórt~puhul meg a csontkemény'maghej1 az egyik esetben,míg a másikban nem? ' , Németországban is érdekes megfigyelést tettek az elmúlt év ékben, ami a fönti rejtélyre ' némi megvilágítást vet. Egy hatalmas 60 éves szilvafának a törzse a közepén üreges .lett es a törzs egész hosszában kettóha3adt,ugy hogy vaskapcsokkal kellett összetartani,különben'szétesett volna. Bár a fatörzs belső része hiányzott,a fa tutabb is gyümölcsöt termett,de a rendes nagyságú szilváknak a. maghéj ja egészen visszafejlődött. A héj j anyag néha "olyan kevés volt, hogy a mag kilátszott alóla, mintha' csak , a mag szétfeszítette volna a^hójjiát. Egyes esetekben a kemény héj j teljesen hiányzott. Hasonló jelenséget más raknál is megf irigyeltek,amikor a fa" belsejében üregek keletkeztek. ... • • ' m. Ebből,azt a Következtetést vonják le.hogy az üregessé váló sérült fa nem tudja teljes mórtékben ereiét kifejteni és ott takarékoskodik a termelőképességével,ahol annak legkevésbbé'van hatása a gyümölcs kifejlődésére, tehát a maghéj jon. Különben a magnak magának a vastag hejj nem az egyetlen,védekező eszköze* A mag úgynevezett kéi sava t is tartalmaz ,ami mérgező ,hatásán, tehát ezáltal kémiai lag is védve van,eltekintve a magot burkoló ,hártyától.Iáidon tehát a természet 4 háztartásában zavar áll be,a fa a. lerkevésbbé fontos alkatrésszel takarékoskodik és a vastap- héjiat feltétlenül ha^VTa . U^anaz az eset fordul elő akkor,ha. a fákat gyenge tapanyagu fölibe ültetik.Ha'azonban a fák erőteljes táplálása újból anyagokat,amelyek a kemény maghalnak a kecseséhez szükségesek.Ha tehát ez a belső rész megsérül^akkar a kemény néjj"nem tud kifejlődni.Ha ugvanis kettéhasítanak egy fátVa belét kikaparják 03 azután a két részt megint gondosan Összeillesztik, hogy azok pontosan ugy nőhessenek össze.ahogy eddig összenőve voltak,akkor az ilyen fa gyümölcsei változatlan nagyságúak es ízűek lesznek,a magot azonban csak egy kicsi",fehér,puha héjj fngja bontani.,Az ilyen esetek azonban ritkák,mert cs;k akk^r sikerülnek,ha" a fatörzs belsejét gondosan kaparják ki is az osszeillesz görögök és rómaiak is ismerték,akik különben a kerímüvoszétnek nagy mesterei " holtak. Régi görögök és rómaiak is tettek a fentiekhez hasonló kísérleteket, tos szándék,hogy esonthéjj nélküli gyümölcsöket termesszenek. Mesterséges napiemvben növesztett virágok. EJgy angol országi. vidéKi kastély tulajdonosa mesterséges napi íny segítségével igen szép"virágokat tud kitenyészteni a,föld alatt lévő kertjeben. "ényforrásul ezer gyert'yafényü ivlámpakat használ s ezek hatása alatt a bimbók néhány óra alatt pompás virágokká nyílnak* Ezzel a módszerrel a nap minden szakában elő lehet állítani •;friss termésű?' virágokat, ezek a virágok a legszebb hollandi üvegházi tulipánokkal és dtélféanciaországi virágokkal felveszek QJ v 0 r*s on yt • m m m I . A
