Hetikiadás, 1931. január-december
1931-02-11 / 6 [1517]
Spanyol járvány. ízt a szót a világháború végefelé hallattuk először, amikor^az ellenséges felverek mellett tizedelte a megriadt ven Surópa lakosságát. Akkor azt monatik,hogy a harcterek temetetlen halottairól kap^fel a szel a bacillusokbt és szeszélyes vándorként dobálja le különböző vidékekre. ízt a népies hiedelmet látszólag megerősítette a mögöttes országok polgárainak szokatlanul nagvaránvu pusztulása. Az elmúlt tizennégy év alatt nem tudtak # a tudós orvosok eligazodni a span oljárvány,nary náthalaz rejtelmein. Annyit állapítottak,osak meg.hogy négy-öl, esetleg két-három évenként haraoódzik el, valóságos járványként r száguld végig a földön és a légzőszervek*gyulladásos megbetegedése a halai közvetlen oka. Ujabban azonban annyiféle alakban /agyhártya-,vese- ós fülgyulladás stb./ jelentkezik,hogy jellegzetes betegségokozo baciillusait sem ismerik. Természetes,hogy ilyen körülmények között a járványos náthalaz ellen is _ csak általánosságban védekezhetünk. Kerülnünk kell a tömeges csoportosulást, óvakodjunk táolílkozásunkban is az olyan tápláléktól, atnely gyengíti t szervezetünket,mert ezzel ellenálló képességünk csökken.A fokozottabb tisztálkodással együtt ezek azok a teendők,amelyek oltalmat nyújtanak. Iparkodjunk minél kevesebb emberrel érintkezni,mert ezzel elkerüljük a megfertdzési alkalmat.Igaz ugyan az is,hogy teljesen elszigetelt helyekre, például messze eső tárnákra,ahol nem odavaló ember hónapszámra sem iar, szintén eljut a "spanyolf ,de ez csak kivételes eset. "Semmiből nem lehet valami ;| ,tehát a járvány okanaK mindenhova el kell jutnia,ha van okozata.vagyis megbetegedés.Az ilyen elzárt házakba talán hónapokkal ezelőtt $i jutott el a betegség,ott lappangott,de nem tudott megerősödni ,-amig az emberi test meghűlés ,gyomorrontás,szeszes ital m..rték telén élvezése st . revén nem lett alkalmas melegágyává. , ., w • íiála a Gondviselésnek a mostani európai járvány még elkerült bennünket és szórványosan dönti ágyba kijelölt ildczatait. A hatóságok gondossága kellőképen kioktatja a lakosságot a védekezésről és a saját, ; valammt asaladunk és ismerőseink érdeke,hogy valamennyien tartsuk meg szigorúan ezeket a rendszabályokat és ne vezessen félre bennünket az a helytelen okoskodás ésgálbolcselkeaé'. ,hogy a mi népünkben nem tehet nagyobb kart a járvány,mert egész, égések és erősek vagyunk,azután meg a magyar nep ugy táplál kőzik,hogy nem árt neki semmi. A világháborúban gycztes^és gazdag francok,valamint angolok általános jóléte össze sem hasonlítható a mi n omorusaguntekal,országaikban mégis bőséges aratása van a spna^niiaátkÉMSík spanyol -nátha láznak. Ez az egyetlen példa kijózaníthat minden fólényeskedó't,aki eddig azt hangoztatta ,hogy nálunk sajátos körülményeink miatt" csak a városi népnek van oka félni. A gazdák és fi 7. idei adókivetés.. A pénzügyi kormány néhány nap előtt rendeletben állapította meg azokat az irányelveket,amelyeket a pénzügvi hatóság/oknak a jovedelém-és vagyonadó kivetési munkálatainál követniök kell,hogy az egyöntetűség ge téren biztosi tv a legyen. A rendelet felhívja az adókivető natóságbk figyelmét a mezőgazdac'.ág suTyos helyzetére és figyelmezteti őket arra is^hogy ezt a súlyos helyzetet megfelelően mériesreljékT A rendelet általában nem oldotta fel a/rögzített Jt jövedelemadó tóteleket. Az Országos Mezőgazdasági Kamara részéről egy nyilatkozatban rámutattak a rendelet jelentőségére,amoly abban / van,hogy a pénzügyi hatóságoknak igye-kezniök kell mezőgazdasági üzemelt valóságban elért tiszta jövedelme t~megállapítani és számításba venni azt,hogy a rossz értékesítési lehetőségek, továbbá az alacsony terményárak a mult évben károsan befolyásolták a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségét.Vagyas a rendelet utaáisást ad az igazságcs adóztatásra. A gazda társadal ora~ezt örömmel veszi tudomásul, üszen a gazdik sohasem az adók^ellen,hanem mindig átoknak a kivetési módja ellen emeltek szót, mert a kivetésnél általában alkalmazott becslési eljárás sokszer nem volt eléggé figyelemmel a szóbanforgo mezőgazdasági üzen'; egyéni viszonyaira. • • * i. o
