Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-04 / 5 [1516]

K szekció korl

át., lt f elelösségű társas dg. ~ irta: Dr. -bakátIs G

yula orsz.gyül.kapviselő. "" A korlátolt felelősségű társ^sggr

0 és a csendes társakra vonatkozó legújabb törvénycikkel - magyar törvényhozás uj jogintézményt recipiáljjogint éznényt,-m ly nem •-• nrgyr nemzeti jogfejlődés t^l'-ján nőtt,h nem,-melyet a külföldön szerzett tapasztalatok alapján ültöt a magyar törvényhozás a magyar Oorpus Jurisbaa. A magyar törvényhozást mi&i&g óvatosság jellemezte abban a tekintetben, hogy milyen külf ,Iái joainté zményeket ültet ói a magyar tala jba , tudván azt,hogy a külf öldön, külf öldi el őf el tételek és más létviszonyok mellett keletkezett jogviszonyok,nem mindig alkalmasak arra,hogy ugyanazon változatlan formában, maguk egészében,átplántálhatok legyenek 2 magyar jogélet talajába. 2zen általáé nos igazsággal szemben, mégis, kivételt kell tennünk oly jogintézményekre nézve, amelyek -z ipari,kereskedelmi és közgazdasági életből fakadnak, tekintet tel afcrE, hogy a civilizált európai államok gazdasági élete , tagadhat tianul bizonyos hasonlóságot mutat minden országban és igy nem el Ítélendő, de pártolandó az. az irányzat,amely s közg z&eságl élet, teh%t az ipari,kereáke&lmi és pénzügyi élet jogalkotásait az európai államok közöt t, lehet Őség szerint^ és annyira, amennyire az egyes nemzeteknek külön életfeltételei megengedik : ,h asonlóvá tenni,sőt egységesíteni akarja. Miért kellett ezt a joganyagot kodifikálnunk,mi az a közgazdasági cél, ••.melynek megvalósítását a korlátolt felelősségű társaságok intézménye lehetővé teszi? Micsoda, tulajdonképpen a korlátolt felelősségű társaság? Olyan formája s kereskedelmi társaságnak, -moly magáévá teszi a részvénytársaságból azt 3 gondolatot,hogy tagjai csupán korlátoltan felel ős-ek, viszont magáévá teszi a közkereseti ár sas ágnak jogi formájából azt 2 gondolatot,hogy a társaság nem a nagyközönség névtelen pénzéből alakul,hogy annak alapitói nem 3 közönséghez fordulnak a. részvények jegyzáse végett,hanem egymást ismerő, egymással közelebbi viszonyban álló partnerek adják ös-ze tőké Jöket,azért,hogy,az ügyvezetésben is megtartsák a részüket ás befolyásukat. *.zon • z uton tehát,amely a közkereseti társaságtól 3 részvénytársaság felé vezet,körülbelül középen fekszik azaz inté zmény, amely et ez a törvény m gában foglal. Közelebb áll . z az intézmény a részvényjoghoz ás pedig azért,mert a korlátolt felelősségű társas ág, mégis, inkább töke társulás, mint személyi egyesülés. Közkereseti társaság elképzelhető minden tőke nélkül,pusztán ugy,hogy egyesek a maguk munkáját és tehetségé'*

5 adják ÖSSJB egy közös gazdasági cél érd-kében. ** részvénytársaságnál lényeges a tőke, lényeg ges azonban a tőke a korlátolt felelősségű társaságnál is,amelynél az alaptőke helyett e törvény törzstőkét vezet be, amelynek nem kell egyformának lennie valamennyi tag részéről is amely-ik, társulat bár...oly időpontjában felemelhető ,csökkenthető, másszóval a viszonyokhoz simul. **mi a leglényegesebb diffemencia ennek a társasági formánsk jogi szabályozásánál, szembe n a rész vény .jogg1

1, az éppen az,hogy az egyes tagok törzsbe tétjei nem képezhetik szabad forgalom tárgyát. Az,a ki a korlátolt felelősségű társ . ságban összeáll partnerekkel, tudni akarja,hogy kütakt-j áll össze és a jog értelmében nem lehet kitéve anrs k -• meglepet esnek, hogy s hátamögött társai megváltó zn-k és igy, esetleg *olyanokkal kell gazdaságilag kollaborálnia, akikkel,amikor a szerződést megkötötte , nem akart volna együtt működni. A korlátolt felelősségű társaságnak ez 2 lényeges elve itt biztosítva van. A korlátolt felelősségű társaságnál 2 tagok jogairól nem lehet értékpapírt, tehát olyan forgalomképes okiratot kiállítani,amely akár puszta átadással, ?.kár hátirattal továbbítható. Másszávai ,ne..i lene t kitéve a társ annak, hogy hátamögött társát kicseréli .. Sz a cél biztosítva van azzal a másik kau*óléval Is, hogy ez átruházás csupán á társ.k között szaba

d, tehát valamelyik társnak részét átveheti egy másik társ,de idögan,hármadik személy bejutása a korlátolt felelősségű társaságba, en

nek jóváhagyásától feltételezett. Olyan konzekvensen viszi ezt i gondolatot keresztül a törvényjavaslat, fcogy még birói végrehajtás és árverés esetén sem teszi ki a társasagot idegen ta O

ok betolakodó sónak, hanem biztosítja a társas ág ré szere ezt a jogot,hogy, minden árverelte tővel szemben, azonos feltételek melle tt, elő vételi joga legyen a társaságnak, ki jelölvén azon harmadik személyt, akinek részére ezt az elővételi jogot gyakorolni kívánja, . .. IQ