Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-11 / 6 [1516]

Irta: Dr.Houb.auor F

erenc v.államtitkár,országgy.képviselő. E sorok irója oly módon kapcsolódott belo a politikába,hogy iíagya&ádi ügyvéd korában megismerkedett Szabó Istvánnal,a magyar földmüvosnép kivételes képességű lánglolkü vezetőjével és fölismerve az ő törekvéseinek nemzeti és gazdasági szempontokból való.kiváló jelentőségét.hive lett már husz évvo" ezelőtt s őt becsületesen szolgálva foglalkozott a politikai és gazdasági élet ben felmerült összes problémákkal. Tapasztalataim és mogfigyéléseim révén sikerült e jelenségek mélységeibe hatolnom s igy azt tartom,hogy módomban van illetékes véleményt mondani a magyar földmivosnép valódi felfogásáról a gazdasági élet forgatagára,tehát az üzleti életről való felfogására is. És amiképen, vél .menyem szer int, ennek a .épnek legfőbb szempontja, hogy hagyják őt zavartalanul dolgozni és munkája gyümölcseit zaklatás nélkül elélni,aképen téves uton halad az,aki azt hiszi,hogy ez a nép a gazdasági élet bármely terén hivo lenne az egy mi szabadságok korlátozásának és a szabad forgalom mesterséges szabályozóijának.' Ebből .z al"pf elfogásból következik az

f hogy inkább van igazuk azoknak,akik a magyar falu népét azzal vádolják,hogy nincs kellő érzéke a szövetkezén eszméje iránt,mint azoknak,akik mesterséges machinációk által félrevezetve ugy állit$ák be,mintha a kereskedelem ellensége lenne. A magyar földműves népben igen sok az olyan ember,akinek határozott üzleti érzéke van és csak szabad cselekvésében nem kell korlátozni,hogy az üzleti életbe belekapcsolódva,ott is megállja a helyét; uj kereseti forrásokat és uj megélhetési lehetőségekot nyitva s maga és a magához hasonlók számára. Hogy oz legalább az általam jobban ismert vidékeken igy van,azt igazolja,hogy Somogyban a legutóbbi 40-50 év al%tt a régi falusi boltosolem úgyszólván teljesen kipusztult s helyüket mindenütt falusi származású emberek foglalták el ép ugy,mint ahogy minden mos térséges'rovizió nélkül már 1914-bon alig volt Somogyban falusi kocsma,amely ne lett volna falusi ember kezében. És azoknak is igazuk van,akik a magyar népet azzal vádolják,hogy felekezeti türolmcsséggol párosuló közönyösséggel viseltetik az emberi cselekvés szabóságának minden korlátozása iránt,akárhogy is magyarázzák neki a rá háruló előnyöket,illetve hátrányokat. Mintegy önkénytelenül érzés tölti el, hogy a cselekvési szabadság minden korlátozása végeredményben >z ő szabad mozgásának is akadályává válhat,amint az a múltban gyakran igy is voi*. Evvel szemben inkább az az álláspontja,hogy a legjobb ránézve,ha őt sem g^Vjija somm a bárkivel 7. \ó szabadversenybon és csak azt követeli,hogy ezek a gáta> bontás sanak le, ezzel egymagában meg van elégedve. A magyar nép,ezt a ncggyőzőuó

s-t teljes erővel vallom, a gazdasági élet szabadságának és a szabad keroskcd^i.önnek a hive és minden olyan irányzat,amelynek az ellenkező a célja,jöjjön ak&* a bal- akár a jobbszélről, legfeLjcbb ideig-óráig csak más irányú szenvedélyek fclkorbácsolásával tudja magához; ragadni anélkül,hogy állandóan magához láncol ni tudná. Igazolták ezt a forradalmi idek is,amelyek minden szakértelem nélküli ugrálás dacára a kereskedeleminek komolyan ártani nea tudnak. A nép pedig igen érzékeny a szakértelem irá:at és bizalmatlan is,ugy hogy nem ugrik be a szóbeszédnek. Sok panasznak is képezte ez alapját azok részéről,akik akár egye ni célokból,akár naiv jószándékokka 1,mert ilyenek/ voltak, a komoly megfontolta tói gIx akarták terelni a kisebb gazdák tömegcito [kS A régi,nagy tradíciókkal biró kereskedelemnek nem is ezek a bajok ártottak,hanem a pénzértékveszteség és az ezekkel az időkkel következmé:. szerüleg velejáró könnyelmű spo:tailációk.A pénzértékvesztcség elpusztította a kereskedők tőkeerejét és azt a komoly üzletembert,aki azelőtt megelégedett az zal.hogy maglévő tőkéjének illő kamatozása mellett szerény haszonnal^bcérje és a tőkés záporitást egymagában a nagyobb forgalom által elérhető előnyöktől várta; arra kényszoritette,hogy kisforgalom mellett; hajszolja a hasznot ós igy eltérjen bevált,szolid üzleti viselkedésétől< A féketvesztett spekuláció ped-ig jobban utat nyitott a megbízhatatlan elemeknek .mint minden társadal mi izgatás,mert mégis csak boldogulni hagyott olyanokat,akik voltak olyan ügyeséé,mint a régi kereskedők,ie nem olyan lelkiismeretesek * Minden foglalkozási dg a bajainak orvoslására való eszközöket önmagában keli,hogy megkeresse. Ez az,<én szerény közgazdasági véleményem.Közéletünknek rákfeneje,hogy mindenki másban keresi okát boldogulása akadályaina Evvel a hibás szerencsétlen és csupán az egyenetlenséget erősitő,az erőkot gyengitő eljárással egyszer végezni kelleA kereskedelemnek sem másban,hanem saját körén belül kell koresni a bajok okát és magának kell azokon segiteni. /t-i , , , .. / , -