Hetikiadás, 1930. január-december

1930-01-07 / 1 [1516]

L.sz.1930.január 7. 4. oldal. Uj "mütakarmány". Csak nemrég érkezett hire annak,hogy a vegyészeti tudomány fából cukrot állitott elő,azaz e fa cellulózé anyagát átalakította cukorrá. Az eljárás még nem oly tökéletes,hogy a gyakorlati életben használni lehetne,de a dolog igy is rámutat a vegyészet által teremtett óriási lehetőségekre. Ezekután talán már nem is kelt csodálkozást az a legújabb hiradás,hogy a német vegyészek­nek sikerült fából állati takarmányt előéllitani,még pedig gazdaságos módon.Az uj találmány lehetővé teszi,hogy a felaprított, száraz fából, savakkal való keze­lés után normális tápláló erejű, szénhidrás takarmányt nyerjenek, üzen a módon 100 kg. fából 60-65 kg. táplálékot állitanak elő. Az etetési kisérletek kétség­telenül igazolják,hogy a fából nyert szénhidrát minden másnemű szénhidráttal egyenlő értékű és az állatok táplálására alkalmas. A találmány jelentőségét eme­li az a körülmény is,hogy a megmaradt anyag,amely körülbelül. 30 /j-ot tesz,tisz­ta lignin és ezért kitűnően értékesíthetők akár tüzelés céljára,mint brikett, akár pedig faszén előállítására. Az uj,olosó takarmányt mindennemű száraz fából ki lehet vonni, tehát nemcsak tűzifa alkalmas az előállítására,hanem erdei hulladék fa,fagyökér,faipari hulladékok is. Bergius tanár a hirneves vegyész volt a szellemi vezetője a találmány előállításéra irányuló munkálatoknak. Bergius neve köziamert annak a révén,hogy ö állapitotta meg az eljárást a szén cseppfolyósítására és az ő mód­szere szerint állítottak elő Németországban szénből benzint. Bergius kiszámí­totta,hogy ha az uj állati takarmányt körülbelül fele arányban burgonyapehellyel keverik,ugy kedvező ár mellett sertéshizlalásra kiválóan alkalmas takarmányt kapnak,amely a kukoricával egyenlő értékű. Rossz burgonyatermés esetén a keve­rés kisebb arányban is történhetik, különösen Kémetországban van nagy jelentő­sége a dolognak,minthogy Németország kukoricabehozat.lra szorul. De olyan or­szágokban is szóba jöhet a dolog, ahol a burgonyatermést nem tudják másképen ér­tékesíteni. A burgonyával az szokott a fő nehézség lenni,hogy a termés nagyon ingadozik. Kedvező termés mellett az olcsó ár felboritja a termelő árkalkuláció­ját,rossz termés mellett pedig a burgonya nagyon drága a hizlalás céljaira, így a gazdák nem vehetők rá arra,hogy burgonyapehellyel hizlalják az állatot, mert egyik évben van ajánlat burgonyában,mig a következő esztendőben esetleg egészen eltűnik az áru a piacról. Az uj találmány lehetővé teszi,hogy kedvezőt­len ter.aés esetén a hiányzó burgonyát az uj mesterséges szénhidráttal pótolják. Ha pedig kedvező a termés,ugy nem kell a fölösleget a következő évre elraktároz­ni,hanem nagyobb mennyiségben hozzá lehet keverni az uj táplálószerhez. Magyar­országot abból a szempontból is érdekli a német találmány,mert ha annak a gyár­tása megindul,ugy Németország tengeri importjának körülbelül a fele fölösle­gessé válik. A hadikölosönkárosultak támogatása az uj esztendőben. A hadikölcsönsegélyek al&pjául vett jövedelmi határt a nép­Jóléti miniszter legújabb rendeletében felemelte. A rendelet szerint,ha a támo­gatást kérőnek házastársa van,ugy az évi 1500 jövedelmi határ 700 pengővel növekszik,ha pedig önálló keresettel nem biró gyerekek is vannak,az eddigi meg­állapított Jövedelmi határ minden gyermek után évi 300 pengővel emelkedik. A rendelet az 1929/30 és az azután következő állami költ­éégvetési években nyer alkalmazást. Ha a megállapítás alapjául vett címletek névértéke 5000 és 10.000 koron* között van,ugy az évi támogatási összeg 100 pengő,20.000 koronáig 200 pengő. A támogatási összeg fokozatosan emelkedik, egész 1200 pengőig, ezt az összeget akkor fizetik,ha a cimletek összege 50QQDO koronánál több. A vagyonváltság buza ára. A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizeten­dő buza árát januárra métermázsánként huszonegy pengőben állapitot tak m.eg •

Next

/
Oldalképek
Tartalom